Képzeld el, ahogy egy meleg nyári délután a budapesti tikkasztó hőségben sétálgatva eszedbe jut, milyen jó is lenne csobbani egyet a Balatonban. A hirtelen ötlet második nekifutásra már butaságnak tűnik, mert eszedbe jut hogyan araszolnál az M7-esen az autókkal tömött sztrádán, így inkább lemondasz az ötletről. Na de mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám 1924-ben gyorsan és egyszerűen meg tudtad volna ezt oldani?

Az első világháborút követő békeszerződés megtiltotta Magyarországon a katonai repülést, tilos volt repülőgépet gyártani és a már meglévőket meg kellett semmisíteni. Az esetleges próbálkozásokra, hogy polgári gépeknek álcázva jusson az ország repülőgépekhez, a felügyeleti szervek kiemelten figyeltek.

1922-ben kedvezőbbre fordult a helyzet, a repülési tilalmat feloldották és megnyílt az út a polgári repülés felé. Gróf Jankovich-Bésán Endre országgyűlési képviselő és földbirtokos még ebben az évben kizárólagossági jogot szerzett légi vonalakra. A kormánnyal kötött kedvező megállapodásának köszönhetően kormánysegélyre, díjmentes budapesti repülőtér használatra és hangár biztosítására is számíthatott. Ezért cserében évi legalábbi 280 napi üzemeltetést és a személyzetre és a viteldíjakra vonatkozó feltételeket kellett teljesítenie.

Jankovichnak engedélye volt, de repülőgépei nem, így közös vállalkozásba kezdett a Junkers német vállalattal. AEROEXPRESS Rt. néven létrejövő vállalkozás főrészvényese (4.900 részvénnyel) a hidroplánokat biztosító német cég volt, még a gróf 625 részvényt kapott az engedélyokiratért és további 3.225 darabot jegyzett saját vagyonából. A 10.000 részvénnyel megalakuló társaság alakuló közgyűlését 1923. január 8-án tartották.

Az első hidroplán már 1922. december 22-én megérkezett, a Dessauból érkező jármű dunai landolásáról a napilapok is beszámoltak. A hidroplán vagy más néven vízi repülőgép, képes a vízről felszállni és oda leszállni, ebben az aljára erősített úszótestek vagy talpak segítik.

A Budapestre érkező Junkers F-13 W típusú hidroplán kifejezetten jó konstrukcióval megáldott, megbízható gépnek bizonyult. A zárt kabinban 4 utast tudott szállítani, a pilóta és a vele utazó szerelő a kabin előtt ült a nyitott pilotaülésben.

Bár az engedélyek már megvoltak, a részvénytársaságot megalapították, a gépek is megérkeztek, de egy valami még hiányzott. A cég szeretett volna külföldre is repülni, de Ausztrián kívül a többi szomszédos országgal nem sikerült légi forgalmi egyezségeket kötni, így egyelőre maradtak a belföldi utazások.

A Szabadság híd lábánál a budai oldalon a Gellért szálló előtt alakították ki a hidroplánkikötőt, a cég központi irodája a szállóban kapott helyet. A Gellért szállónak kiemelt szerepe volt a külföldi vendégek fogadásában és az idegenforgalom fellendítésében, így érhető, hogy miért pont erre a helyre esett a választás.

A kikötőből menetrendszerű járatok, alkalmi taxik és sétarepülések is indultak. Az érdeklődés hatalmas volt, a korabeli lapok beszámolói szerint több száz ember gyűlt össze, hogy kipróbálhassa az újdonságot.

Az indulás után pár héttel tragikus baleset történt. 1923. május 6-án egy vasárnapi napon indult hidroplánnal sétarepülésre Mandl Samu és felesége, fia és menye. A gép a Csepel-sziget északi részénél légörvénybe keveredett, az erős széllökés kibillentette egyensúlyából és orral lefelé lezuhant. A tragédiában Mandl Samu budapesti régiségkereskedő életét vesztette, a többi utas súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a tragédiát.

Az esettől függetlenül a repülési kedv nem hagyott alább. 1923. június 29-én Siófokon reggelig tartó táncmulatság kíséretében megnyitották a Balatoni Légi Forgalmat. Innentől kezdve menetrendszerű hidroplán járatok közlekedtek Budapest és Siófok között. A Budapestről érkező gépek körbe repülték a Balatont, megálltak Balatonalmádinál, Balatonfürednél és Balatonföldváron is, majd visszatértek Siófokra. Ezt az utat kb. 1 óra alatt tették meg, míg a Budapest-Siófok távot kicsivel több mint fél óra alatt teljesítették. A Balatonon vízre szálló utasokat motorcsónakkal vitték a partra.

1925-re már 650 menetrendszerű járat közlekedett, 2.145 utast szállítottak és 9.850 kg árut vittek.

Forrás: Repülés. 1924.02.15. 18 p.

A személyszállítás mellett a posta szolgáltatások is jelentős forgalmat jelentettek. Az Esztergom és Vidéke 1924-ben arról számolt be, hogy a repülőposta megérkezett Esztergomba és bemutatkozásul több ezer bélyeget szórt le a városra felhívva a figyelmet a szolgáltatásra.

1925-ben az AEROEXPRESS jogot szerzett arra, hogy a fővárosi lapokat vidékre szállítsa. A Budapestről a Pesti Hírlap számaival felszálló gép elrepült Hatvan, Eger, Szerencs, Nyíregyháza, Püspökladány és Karcag felett, 15-30 méter magasságból ledobta az újságokat, majd Miskolcon leszállt.

1926-ban azonban változott a helyzet, a külföldi fuvarokat továbbra sem tudták leszervezni, gazdasági nehézségek álltak a cég útjába. A német fél megkezdte a repülők elszállítását és más országokban kezdték azokat használni. Az AEROEXPRESS 1927-re már gép nélküli légitársaság volt, névleg még 1937-ig fennmaradt.

Más hidroplánok még 1937-ig járták a magyar vizeket. A II. világháborúban már nem használták a vízi repülőgépeket, majd ezek a polgári repülésből is kikoptak.

A rövid időszakra, amíg Budapestnek volt a Dunán hidroplánkikötője egy 1996-os emléktábla emlékeztet a Szabadság híd lábánál.

Mit tartogat a jövő? 2021-ben megalakult az AEROEXPRESS Kft., mely a magyarországi vízi repülés újbóli bevezetésén dolgozik. Az elkötelezett csapatnak nem kevés akadály áll útjában, hiszen a hatályos hajózási és légiügyi szabalyzatokat is módosítani kell. 2022-ben sikeres tesztrepüléseket folytattak és hidroplánnal szálltak le a Dunán és a Balatonon. Reméljük, hogy álmuk megvalósul és újból lehetőségünk lesz a kipróbálni egy hidroplán által nyújtott élményt!

Felhasznált források:

8 Órai Újság. 1923.05.08. 5 p.

Délmagyarország – 1922.12.23.

Esztergom és Vidéke – 1924.09.25. 1 p.

Hídlap. 2007.11.24. 6 p.

Lévai J. (1989) Hidroplán a rózsalugas felett. IN Siófoki Hírek. 1989.04.01. 3 p.

Marton A. (2017) Légitaxival anno a Balatonnál. IN Zalai Hírlap. 2017.01.11. 11 p.

Repülés. 1924.02.15. 18 p.

Siófoki Hírek. 2022.07.01. 11p. Újra hidroplán szállt a Balatonra

Siófoki Hírek. 2013.03.01. 13 p. Hidroplánnal Siófokra.

Szántó A. (2017) Epizódok a főváros idegenforgalmából I. IN Budapest. 2017. 40. évf. 7. szám, július. 2-5 pp.

Winkler L. (1996) Repülő emléktábla avatás IN Légiközlekedés. 1996.11.01. 24 p.

Zainkó G. (1998) Hetvenöt évvel ezelőtt alakult az AEROEXPRESS Rt. (első rész) IN Légiközlekedés 26. évf. 1. szám. 1998.01.01. 26 p.

Zainkó G. (1998) Hetvenöt évvel ezelőtt alakult az AEROEXPRESS Rt. (második rész) IN Légiközlekedés 26. évf. 2. szám. 1998.02.01. 22 p.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz: