Hollókő vára – titkok és legendák nyomában

Mesebeli csigaházra emlékeztető vár magasodik a hegytetőn Szécsénytől mintegy 20 percre, Nógrád vármegyében. Ezt a programot kicsik és nagyok egyaránt élvezni fogják, hiszen a kapun belépve visszarepülünk az időbe. A szűk helyek, a számtalan felfelé törekvő lépcső, az eldugott termek, igazi kalanddá teszik a felfedezést.

A faluban található központi parkolóból a Vártúra tanösvényen egy könnyed 10 perces sétával juthatunk fel a várhoz. Arra érdemes figyelni, hogy a mosdó nem a váron belül van, hanem a vár előtti kis úton, amire tábla figyelmeztet.

A vár egész évben látogatható, a felnőtt belépő 3000 forint, a diák és nyugdíjas 2000 forint, SZÉP kártyát elfogadnak. Kutyával pórázon vezetve látogatható. Babakocsival viszont a nagyon sok lépcső miatt én nem ajánlanám. A belső várudvaron egy kisebb büfé található, itt főleg inkább üdítő és kávé van, viszont csak készpénzzel lehet fizetni.

Legendák nyomában

Legendából is akad bőven. Az egyik történet szerint a várat építtető földesúr elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát és a várba zárta. Az asszonynak volt egy boszorkány szolgálója, aki bosszúból hollóvá változtatta a fiait. A hollók kőről kőre bontották le az épülő várat, amíg az asszonyt ki nem szabadították. Miután ez megtörtént, a széthordott kövekből egy másik hegyen új várat építettek, ez a vár lett Hollókő.

Mások, arról tudnak, hogy a vár alatt titkos barlangrendszer található, ami egészen Szécsényig vezet. Egyesek szerint Csák Máté elrejtett kincsei is itt lakoznak, még megint mások úgy tudják a törökök előli menekülésre használták a rejtett járatokat.  

Az biztos, hogy a várban található vetítőteremben érdekes kisfilmekből ismerkedhetünk meg a vár történetével, az öregtorony tetejéről mesés kilátás tárul elénk a környező vidékre. A berendezett termekben bepillantást nyerhetünk a középkori élet mindennapjaiba, a hatalmas várfalak között sétálva érezhetjük a hely szellemének átütő varázsát is.

A vár története

A vár a tatárjárást követően épült, legrégebbi része az öregtorony 1260 utáni. A mai Hollókő területe korábban a Kacsics nemzetség földje volt, így várat is ők építtették. Az oklevelekből a Kacsics nemzetség Illés ágából származó I. Péter és fia Mikus neve bukkan fel.

Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben a nemzetség tagjai Csák Máté pártjára álltak és a várat is neki adták át. Károly Róbert 1312-ben a rozgonyi csatában győzelmet aratott. Ezt követően a Kacsics nemzetség hűtlen ágát megfosztotta birtokaitól. A vár új tulajdonosa Szécsényi Tamás (1299-1354) lesz, bár valószínű, hogy ténylegesen csak Csák halála után (1321) tudta érvényesíteni hatalmát.

További érdekesség, hogy Szécsényi Tamás is a Kacsics nemzetség tagja volt, ő a Falkos ághoz tartozott. Míg rokonai Csák Mátét választották, ő Károly Róbert mellé áll, ami bár az út elején számos nehézséget és kihívást okozott, hosszú távon biztosan megérte, hiszen Károly megjutalmazta hűséges embereit, így Tamás pályája csúcsán erdélyi vajda és országbíró is volt.

A Szécsényi család 1460-ig birtokolja a várat. Ebből az időszakból ismerjük Szécsényi Frank nevét, akit Hollókői Frankként is említenek. A vár bővítése az ő idejében kezdődött meg, ekkor az épület új emelettel, lovagteremmel, kápolnával és lakószobával bővült.

1411-ben Szécsényi Lászlóé lett a birtok, a husziták gyakran megfordultak ekkoriban a falak között. 1442-ben a huszita vezér Jan Giskra itt egyeztetett a fegyverszünetről Hont és Nógrád megye képviselőivel.

Szécsényi László 1459-ben fiú örökös nélkül halt meg, így két lánya Hedvig és Anna révén kerül Losonczi Alberthez és Guthi Országh Mihályhoz a vár. Hedvignek Losonczi Albert volt a férje, még Annának Guthi Ország János, aki Mihály fia volt.

1461-ben Mátyás király is megerősíti ezt a birtoklást. A Losonczi és Országh időkben a vár tovább bővül, ekkor kezdődnek meg a reneszánsz átalakítások is, melyek már inkább kicsit a kényelmet és nem a védekezést célozzák.

A török vész azonban Hollókőt sem kerüli el, innentől sorsa is megpecsételődik. 1552-ben Ali budai pasa elfoglalja, majd ugyan 1593-ban Pálffy Miklós elfoglalja a törökök által elhagyott várat, 1663-ban is török kézen találjuk. 1683-ban Sobieski János lengyel király felszabadítja, de innentől már nem tölt be jelentős szerepet.

A Rákóczi-szabadságharc alatt még egy rövid ideig raktárnak és szállásnak használjak, de a szabadságharc leverése és I. Lipót várak lerombolására vonatkozó parancsa nyomán hamar rommá válik, köveit széthordák.

A vár régészeti feltárása és helyreállítási munkái 1966-ban kezdődtek. 1996-ban nyitották meg a nagyközönség számára, majd 2014-15-ben újabb helyreállítások és felújítások után napjainkban ismét látogatható.  

Felhasznált források:

Borovszky. 1911. Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. 48 p.

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 V. Várnagyok és várbirtokosok / Hollókő

Engel Pál: Középkori magyar genealógia

Feld István (szerk.) 2017. Magyarország várainak topográfiája 4. Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközy Sebestyén. Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig. 36-40 pp.

Karácsonyi János. 1900. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 2. kötet. 273 p.

Mendele Ferenc: Hollókő műemléki értékeiről és védelméről IN. Városépítés, 1973 (9. évfolyam, 1-6. szám)1973 / 1. szám 28-30 pp. 

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz: