Kastély nászajándékba – Acsaújlak Prónay-Patay kastély

Acsán a 20. század elején még három kastély állt, mindegyik a Prónayak bárói ágához tartozott. Erről külön cikket találsz itt.

Az acsaújlaki kastélyt báró Prónay Dezső építtette 1907–10 között. A rossznyelvek szerint az építésnek az volt az oka, hogy a báró nem volt elégedett a lánya rangon aluli házasságával. Sőt a fáma még arról is szólt, hogy az acsai és az acsaújlaki kastély egy-egy emeleti terasza egymás felé néz, hogy a lány legalább innen láthassa anyját. Mielőtt nagyon elragadna ez a történet, lerántom a leplet: nem igaz a rege.

A valóság az, hogy az acsai kastély hitbizomány részét képezte és Prónay Dezsőnek csak egyetlen lánya született, Ifigénia, aki nem örökölhette azt. A hitbizomány örököse Prónay Dezső testvérének fia, báró Prónay György volt. A báró szerette a lányát és gondoskodni is akart róla, így az acsai kastélyhoz közel építtette fel a kastélyt, mindössze 3 km a távolság.

Egyes helyeken nászajándékként hivatkoznak a kastélyra, aminek már sokkal inkább van valóság alapja, hiszen Ifigénia 1907. szeptember 28-án ment feleségül Patay Tiborhoz. A fiatal pár itt alapított családot, három fiúk született. Érdekesség, hogy Ifigéniának és fiainak is hosszú élet adott meg, Ifigénia 92 évig, fiai, 101, 99 és 105 éves korukig éltek.

Patay Tibor 1941-ben meghalt, ezután fia, Patay Pál veszi át a birtok ügyeit. Patay Pált régészeti és harangkutatói munkássága révén szokták említeni, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusa is volt. Mindemellett, azonban báró Prónay Dezső unokája, aki az acsaújlaki kastélyban nőtt fel. Tőle tudjuk, hogy a második világháború alatt az egyik bátyja elérte a svéd követségen, hogy a kastélyt gyermekotthonnak nyilvánítsák, még svéd zászlót is kitűzhettek az épületre, mely így a harcok során biztonságos menedéke volt az egész családnak.

A második világháború után hamar kiderült, hogy a kastéllyal és birtokkal rendelkezők nem lesznek az új rendszer kedvencei, így Patay Pál jobbnak látta, ha mindenféle ellenszolgáltatás nélkül lemond a családi örökségről, és az állam rendelkezésre átadta a kastélyt és a birtokot.

Az államosítást követően az állami gazdaság használta, majd a Lapkiadó vendégháza volt. 1986-ban az ország egyik első kastélyszállójaként nyitotta meg kapuit. 1993-ban magánkézbe került, egy német vadász vásárolta meg, a kastélyban ma is látható vadászati motívumok innen erednek. 2011–12-ben részben uniós forrásból felújították, majd kreatív alkotóközpontként működött. 2017-től privát kastély, mely jelenleg eladó.

Ha az acsaújlaki kastélyba látogatunk, ne számítsunk hagyományos múzeumi élményre. A kastély magántulajdonban van és jelenleg is használják. Az építészeti kialakítás izgalmas, bár a kastély a 20. század elején épült, a minta mégis a régi acsai kastély volt. Ezért egy saroktornyos, a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra emlékeztető épületet tekinthetünk meg.

A felújított és modernizált kastély belső terei igényes kialakításúak, bár a bútorok inkább a modern irányba hatnak. A vélemények eltérőek, és persze mások az egyéni szempontok egy kastélylátogatás során. Én a magam részéről a magyar Versailles megnevezést erősnek tartom. És halkan talán még azt is mondanám, hogy egy nagyon gazdag modern ember megpróbált egy kastélyt hangulatához illően berendezni. Annyi bizonyos, hogy az itteni látogatás nem a korábbi tulajdonosoknak való emlékezet állításról szól, inkább betekintést enged egy 21. századi privát kastély falai közé. Hogyha ezzel tisztában vagyunk és ilyen szemüveggel látogatunk el egy kellemes délután a kastélyba, akkor egy izgalmas élményben lehet részünk.