Látogatással kapcsolatos információk
Frissítés: 2026.07.13.
Cím: 2212 Csévharaszt
Látogatható: egész évben
Jegyárak: ingyenes
Megközelítés:
Autóval: A Csévharaszt határában található Pótharaszti sétaerdőt adjuk meg úti célként. A sétaerdőbe megérkezve az itt kialakított parkolóban tudjuk letenni az autót.
Tömegközlekedéssel: Csévharasztra az 585-ös, 586-as és 587-es jelzésű autóbuszokkal juthatunk el, melyek Monorról indulnak. Csévharaszton a Petőfi Sándor utcai megállóban szálljunk le. Innen egyenesen haladjunk tovább az erdős rész felé, ahol 400 m után (kb. 6 perc) érjük el a sétaerdő bejáratát.
Túra leírása: A Pótharaszti sétaerdő parkolójából indul a túra. A piros L jelzést követve könnyű sétával, homokos talajon érhetjük el a ligetet, ahol a templomrom is található. A túra hossza: 3,4 km, kb. 45 perc
A Budapesttől 45 percre található Csévharaszt határában kialakított Pótharaszti sétaerdő egy ligetes, fákkal övezett oázisában egy középkori templom egyetlen megmaradt fala hívogat felfedezésre. A sétaerdő könnyű, szintemelkedés nélkül teljesíthető túrái kicsik és nagyok számára is ideálisak, az erdőkben sétálva igazi kikapcsolódás és feltöltődés várja az ide látogatókat.
A sétaerdőben három jelzett turistaútvonalat alakítottak ki, a pótharaszti templomromhoz a piros L jelzést kell követnünk. A kellemes kikapcsolódást a kialakított pihenőhelyek, esőbeállók, tűzrakóhelyek teszik könnyeddé. A parkoló melletti területen pedig játszótér várja a kicsiket.
A mai Csévharaszt település a középkori Csév és Pótharaszt falvaiból olvadt össze. Pótharaszt első írásos említése 1280-ból származik. 1284-ben a Pok nembeliek birtoka volt.
A középkori településen élénk gazdasági élet folyhatott, melyet az itt áthaladó Kőrösi út támogatott. 1350-ben I. Lajos hetivásárt, majd 1417-ben Zsigmond király évi vásárt engedélyezett a falunak. A 15. század elejétől a Haraszti-család volt a falu tulajdonosa.
A ma álló középkori gótikus templomból megmaradt fal alatt a régészek feltárták a román kori templom alapjait is. A két réteg között sértetlen csontvázat találtak, mely arra utal, hogy valamennyi idő eltelt a két templom építése között. Egy lehetséges, bár régészetileg nem igazolt magyarázat erre, hogy az első Árpád-kori templom a tatárjárás következtében pusztult el, a lakosság szétszéledt, majd később visszatérve emelték a gótikus templomot.
A „Pótharaszti kőegyházat” egy 1416-os oklevél említi először, tehát ekkoriban a gótikus templom már biztosan állt.
A templom egykori mérete 13×4,7 méter volt, egyenes záródású szentéllyel. A ma álló falon látható egy körablak, melyet téglából falaztak ki. A fal oldalán az északi és déli hajófal csonkjait, valamint a sarkokon a ferde állású támpilléreket tekinthetünk meg.
A pusztulás ideje ismeretlen. A település 1541 után még szerepel a török adóösszeírásokban, a 17. századra viszont már csak pusztaként említik. Valamikor ebben az időszakban hagyhatták magára a falut és pusztulhatott el a templom is.
A feltárások megtalálták a középkori sírokat és a temetőárkot is. Ezek felett ma is láthatóak a 20. században kialakított temető nyomai és sírkövei.
pótharaszti templomrom
saját felvétel
pótharaszti templomrom
saját felvétel
pótharaszti templomrom
saját felvétel
pótharaszti templomrom
saját felvétel
Felhasznált forrás: Fülöp András. 2000. Összefoglaló jelentés a csévharaszti templomrom kutatásáról IN Tari Edit. 2000. Pest megye középkori templomai 176-177 pp.