Barion Pixel
József nádor alcsúti kastélya

József nádor alcsúti kastélya

Szerző: | máj 29, 2025 | Arborétum, Családtörténet, Kastély, Látnivalók, Magyar történelem, Programok

Olvasási idő: 6 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.05.29.

Cím: 8087 Alcsútdoboz, Kastélykert út 2.

Látogatható:

  • március 1-je és szeptember 30-a között: 10:00-18:00 minden nap
  • október 1-je és február 28-a között: 10:00-16:00 csütörtöktől vasárnapig
  • A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Jegyárak:

  • Teljes árú belépőjegy: 2.500 Ft/fő
  • Kedvezményes belépőjegy: 1.800 Ft/fő (nyugdíjas, diák, két- vagy többgyermekes családok esetén a felnőtt kísérők max. 2 fő)

Megközelítés, parkolás:

  • Autóval: Közvetlenül az arborétum bejárata mellett találunk kialakított parkolót.
  • Tömegközlekedéssel: Budapestről vasúttal utazhatunk Bicskére, ezt a Keleti vagy a Déli pályaudvarról indulva is megtehetjük. Bicskén a vasútállomásról a 8011-es Székesfehárra tartó járatot válasszuk. A buszról Alcsútdoboz, kastély megállónál szálljunk le. A buszmegállótól haladjunk tovább a főúton Székesfehérvár irányába, kb. 3 perc sétával (280 m) érhetjük el az arborétumot. A megálló és a park bejárata közötti úton nincs járda, a főút mellett kell elsétálni, itt mindenképpen fokozott körültekintéssel haladjunk! A visszaindulást is tervezzük be és nézzük meg, hogy mikor érkezik a busz, mert ha lekéssük, akkor az út mellett kell besétálni a faluba.

Honlap: https://www.alcsuti-arboretum.hu/

A környéken étel, ital nincs, érdemes vele készülni. A bankkártyás fizetéssel is előfordulhat probléma, érdemes készpénzzel is készülni. Kutyát, kerekpárt nem lehet bevinni.

1827-ben egy 51 éves férfi lépte át a frissen elkészült alcsúti kastély kapuját, egy férfi, aki ekkora már két feleséget veszített el szülés közben és két gyermekét temette el. Egy férfi, aki ekkor már 31 éve viselte a nádori címet és nap nap után feladata volt, hogy közvetítsen saját testvére, a király és a magyar nemzet között. Mindezt egy olyan korban, amikor a Habsburg név Magyarországon egyet jelentett az elnyomással és a szabadságtól megfosztottság érzésével. És mégis létezett egy ember, aki méltónak bizonyult a feladatra, aki maga lett a híd a viharos folyó felett.

A kastélyt ma már nem láthatjuk, Habsburg József nádor és leszármazottai 1827 és 1944 között éltek a csodás klasszicista épület falai között, azonban a vérzivataros időszakok elsöpörték a családi titkokat őrző falakat. Maradt egy homlokzat, mely ott magasodik a tó fölött, emlékeztetve arra, hogy bár a gyűlölet a legnagyobb pusztításra képes, az emlékezés mégis életben tartja azt, amit egyesek ki akartak törölni múltunkból.

Gyere el egy különleges sétára a “legmagyarabb Habsburg” angolparkjába, ahol tündérország kapuja kinyílik és beléphetsz a természet és az épített környezet különleges házasságába, ahol egy kicsit elszáll a jelen, ahol a reformkor romantikája átszővi a levegőt, ahol lehet, hogy egy kicsit mindent lehet: kilépni a hétköznapok zajából, élvezni a természet szépségét és emlékezni egy rég letűnt korra.

Alcsútdoboz Fejér vármegyében, Bicske mellett, Budapesttől egy órányira (50 km), a Váli-völgyben fekszik. A település mai nevét csak 1951-ben vette fel, amikor Alcsútot és Vértesdobozt egyesítették. Ezt megelőzően Alcsút önálló település volt, melyet egy 1365-ös birtokper kapcsán Csút néven említenek. Ekkor már a székesfehérvári keresztesek birtokának számított.

A török megérkezése után a lakosság elmenekült, majd egyes időszakokban visszatért és gazdálkodást folytatott. A hektikus viszonyok felszámolását a törökök kiűzése után, az 1690-91 tájékán visszatelepülő korábbi nemesi birtokosok kezdték meg. Ekkor azonban váratlan kihívással kellett szembesülniük. A pálos rend, arra hivatkozva, hogy a területet korábban Mátyás király nekik adományozta, birtokigényt nyújtott be Alcsútra. A legfrissebb kutatások szerint ez a hivatkozási alap abból a félreértésből adódott, hogy tévesen került azonosításra Csút és Csőt neve az oklevelekben. Még Csőtre, ami a Csepel-szigeten helyezkedett el és ahol IV. Béla monostort alapított, majd azt Mátyás a pálosoknak adta, valóban volt jogalapja a pálosoknak, Csútra már kevésbé.

A pereskedést tovább nehezítette, hogy Alcsút lakosai saját tudásuk alapján örökletes nemességet birtokoltak, azonban az erre vonatkozó hiteles okiratok hiányában, elveszítették kiváltságaikat a pálosok földjén. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a török kiűzése után létrejött az Újszerzeményi Bizottság, mely a töröktől fegyverrel visszafoglaltak területek tulajdonjogának rendezésével foglalkozott. Ehhez a bizottsághoz adott be birtokigényt Újvári Imre, aki mint a magyar kancellária regesztrátora, elegendő befolyással és személyes kapcsolattal bírt ahhoz, hogy I. Lipót 1702. augusztus 2-án neki és feleségének, Sigray Borbálának adományozza Alcsútot. Az események végül tragikus fordulatot hoztak, amikor a feldühödött lakosok 1715-ben meggyilkolták Újvári Imrét. A törvényszék a bűnösök kivégzése mellett örökös jobbágyságra ítélte a település lakosait.

Az alcsúti kastély 1832

Forrás: Száz magyar falu

A főhercegi kastély

Forrás: Száz magyar falu

A kastély maradványai

Forrás: Wikimedia Commons, Civertan

A kastély Korona része

Forrás: Száz magyar falu

17 évvel később, 1732-ben Sigray Borbála eladta a területet báró Schmiedegg Frigyesnek, akitől 1753-ban a pálos rend vette meg Alcsútot. Bár úgy látszik a rend ragaszkodott volna a területhez, sokáig nem tehették ezt meg. 1786-ban II. József feloszlatja a szerzetes rendeket és ezzel Alcsút állami tulajdonban, a vallásalaphoz kerül, majd 1819-től Habsburg József (1776-1847) nádor kezdi meg nagyszabású terveinek megvalósítását újdonsült birtokán.

Habsburg József Antal főherceget bátyja, I. Ferenc 1795-ben nevezte ki Magyarország helytartójává, miután testvérük, Sándor Lipót, a korábbi nádor, egy tragikus baleset következtében meghalt. (Sándor Lipót hobbija volt a pirotechnika, azonban egy tűzijáték összeállítása során olyan súlyosan megsérült, hogy pár nappal később belehalt sérüléseibe.) József 1796-tól haláláig viselte a nádori tisztséget. A kompromisszumokra kész főnemes, összekötő szerepet töltött be a korona és a magyar nemzet között. A magyarokhoz való hozzáállásával, a kultúra és az ország szépítése iránt megtett lépéseivel hamar megszeretette magát hazánkban. Ő volt az első Habsburg, aki Magyarországon telepedett le, így az ő leszármazottait a Habsburgok magyar ágának is szoktuk nevezni. Nádorságának 50 éve alatt támogatta a reformkori Magyarország fejlődését, nem véletlen, hogy ő az egyetlen Habsburg, akinek egész alakos szobra a mai napig látható Budapesten a József nádor téren.

A nádor virágzó uradalmat hoz létre Alcsúton, ahol mezőgazdálkodást és állattenyésztést is folytattak. A birtokközpontban Pollack Mihály tervei alapján az ország egyik legnagyobb klasszicista kastélyát építette fel, melyhez a királyi kertépítőmester, Toast Károly tervei szerint készül el a hatalmas angolpark. József nádor gyermekkorától kedvelte a botanikát, így talán érthető, hogy a különleges kertbe komoly növényhonosítási kísérleteket is végzett, megmaradt feljegyzései között több mint 600 fa és cserje szerepel.

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

A nádor első két feleségét szülés közben veszítette el. A második házasságából egy ikerpár született, majd harmadik feleségétől három gyermekük élte meg a felnőttkort. A család nyári rezidenciájának számító Alcsút igazi kis tündérvilág volt, ahol a nádor minden jelentősebb családi eseményt egy vagy több fa ültetésével tett emlékezetessé. A mai arborétumban sétálva ezek elnevezéseivel is találkozhatunk: István-halom, Mária-Henrietta-berek, Klotild-sziget, Hermina-sziget.

József nádort fia István (1817-1867) követte a nádori székben. István nádor viselte utoljára ezt a titulust, 1848-as szerepvállalása annyira ellentmondásosra sikeredett, hogy száműzetésbe élt és az Alcsúton nevelkedett fiú nem térhetett többé vissza. A kastély és az uradalom, József nádor másik fia, József Károly főherceg (1833-1905) idején gazdagodott és fejlődött tovább. Folytatta édesapja munkáját.

József Károly főherceg katona volt, aki a kiegyezés után részt vett a Magyar Királyi Honvédség szervezésében, majd annak főparancsnoka is lett. Emellett lelkes botanikus volt, különböző tanulmányokat is írt, sőt a cigány nyelvvel is foglalkozott. Részt vett a hazai tűzoltóság megszervezésében és folytatja az apja által megkezdett munkát a Margitszigetet üdölőhellyé formálta. Az alcsúti kastélyt az 1870-es években Ybl Miklós tervei alapján bővíttette, üvegházat építtetett és a korábbi istállót Storno Ferenc tervei alapján neogótikus kápolnává alakítatta, melyet 1907-ig a falusiak templomként használtak. A kastély mellett állatkertet is kialakítottak (medveház) és gyerkmekkerttel is kiegészítette a létesítményt (tornakert, babaház). A kastélyudvar bejárata előtt két 1848-as ágyú állt, melyet a komáromi erődből hozatott ide a főherceg.

József nádor

Anton Einsle festmény Forrás: Wikimedia Commons

József nádor szobra Budapest 1876

Forrás: Wikimedia Commons

István nádor 1840

Forrás: Wikimedia Commons

József Károly főherceg 1880

Forrás: Wikimedia Commons

A kastély utolsó Habsburg tulajdonosa József Károly fia József Ágost főherceg (1872-1962) volt, aki katonai pályája során az I. világháborút végigharcolva védte Isonzo vonalát, majd az erdélyi és romániai hadműveleteket irányította. A I. világháborút követő zavaros időkben, kényerhelyzetbe került és mint homo regius (az uralkodó nevében eljáró személy) kinevezte gróf Károlyi Mihályt miniszterelnöknek. A Tanácsköztársaság idején Alcsútra vonult vissza, ahol háziőrizetben tartották. A Károlyi kormány bukása és Horthy Miklós kormányzói kinevezése után a főherceg a politikai élettől visszahúzódik, bár továbbra is tagja a felsőháznak, inkább kulturális és társadalmi kérdésekkel foglalkozik.

A 20. század elején József Ágost főherceg és családja főképp júliustól novemberig tartózkodott a kastélyban. József Ágost legidősebb fia József Ferenc (1895-1957) és felesége egy 1930-ban készült interjún boldogan mutatták be csodás otthonukat, ahol három kislányuk imádott a kertben játszadozni, és az is kiderült, hogy ekkor már lift is volt a hatalmas épületben. A történelem sötét felhői azonban gyűlekezni kezdtek Alcsút felett, 1944 végén közeledtek az oroszok és a család menekülni kényszerült (József Ágost ekkor már 72 éves volt). Először az Egyesült Államokba emigráltak, majd visszatértek Európába.

A család távozása után számos máig tisztázatlan kérdés lengi körbe Alcsútot. Az biztos, hogy a kastély 1944 végén ismeretlen körülmények között leégett. Szárnyra kaptak olyan hírek, hogy az oroszok megérkezése előtt néhány falusi betört a kastélyba, ahonnan összeszedték a család által elrejtett kincseket és nyomaik eltűntetésének okán, ők gyújtották fel a kastélyt. Hogy pontosan mi történt jelenleg még nem tudjuk, az biztos, hogy a család által gyűjtött és őrzött értékes műkincsek, festmények odalettek és ami még ennél is nagyobb tragédia, hogy a könyvtár és levéltár teljesen leégett, a tűz martalékává téve a felbecsülhetetlen értékű örökséget.

Személyzet a nagyebédlőben

Forrás: Száz magyar falu

József nádor és családja 1889

Forrás: Wikimendia Commons

József Ágost főherceg 1918

Forrás: Wikimedia Commons

József Ágost és családja 1900

Forrás: Wikimedia Commons

Felhasznált források:

Alcsútdoboz honlapja | link: https://alcsutdoboz.hu/telepulesunk/telepulesunk/ 

Erdős Ferenc és Kelemen Krisztián. 2002. Alcsútdoboz. IN Száz magyar falu. 2002.

Halász Ferenc. 2010. Az ország legnagyobb hóvirágmezeje. IN Honismeret. 2010. 38. évf. 1. szám. 18-22 pp.

Kiss Károly. 1979. Az elherdált levéltár. IN Amerikai-Kanadai Magyar Élet. 1979. 16. szám. 12 p.

Örsi Károly. 1992. Az alcsúti kastélypark építéstörténete (Alcsútdoboz). IN Műemlékvédelem. 1992. 36. évf. 4. szám. 208-222 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Az Ördöglovas kastélya – Bajna, Sándor-Metternich kastély

Az Ördöglovas kastélya – Bajna, Sándor-Metternich kastély

Szerző: | ápr 19, 2025 | Családtörténet, Kastély, Látnivalók, Magyar történelem, Programok

Olvasási idő: 6 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.04.19.

Cím: 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc u. 1.

Látogatható:

  • Téli nyitvatartás: november 1. és március 31. között: keddtől vasárnapig 10-17 óra között
  • Nyári nyitvatartás: április 1. és október 31. között: keddtől vasárnapig 10-18 óra
  • A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Jegyárak:

  • Teljes árú kombinált jegy kastély és pincekonyha belépő: 4.000 Ft
  • Kedvezményes kombinált jegy kastély és pincekonyha belépő: 4.000 Ft
  • Tárlatvezetés: 1000 Ft/fő

Megközelítés, parkolás:

  • Autóval: A kastélynak nincs külön kialakított parkolója. Ingyenes parkolási lehetőség a főtéren található (Bajna, Hősök tere), ez közvetlenül a kastély mellett van, innen lehet egyszerűen elsétálni a kastélyhoz.
  • Tömegközlekedés: Széll Kálmán térről 1 óra 30 perc az út a 787-es autóbusszal (Budapest – Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Gyermely – Bajna)

Honlap: https://bajnaikastely.hu/

Egy majdnem az enyészeté lett, elfeledett kastély, egy vakmerő lovas, akinek híre messze földön szállt, két különleges nő, akik helytálltak a történelem zavaros időszakaiban, egy világháborús pusztítás, melynek következményeitől lelkes helyiek védték a kastély egyedi kincseit. Egy kastély, amelyet mindenkinek látni kell, a mesélő falak örömről, bánatról és a reményről regélnek, hogy tudjuk, ami egykor elveszettnek tűnt, képes feltámadni és méltó emléket állítani hőseinek.

Bajna Komárom-Esztergom vármegyében, Budapesttől egy órára található. A dombok között meghúzódó település története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, egy 1293-ból származó oklevél, mint királyi birtokot említi. A monda szerint a falut a tatárjárás után Sáráspusztáról ide menekülők alapították, akik az Öreg-hegy barlangjaiban találtak maguknak menedéket. A falu elnevezését is innen származtatják, miszerint a sok viszontagság között találtak rá új otthonukra, melyet a „baj”-ról neveztek el.

Mátyás király és II. Ulászló király alatt szerzett egyre nagyobb befolyást a bajnai Both család, akiknek nemesi udvarháza a 15. század végén már állt a mai kastély helyén. A reneszánsz épület nyomait a régészek a kastély alatt végzett ásatások során tarták fel 1995 és 2000 között több ciklusban.

A földművelő lakosság által lakott település a mohácsi csata után is életképes maradt, bár a török idején meglehetősen elzártan élt a dombok ölelésében.

A bajnai Both család férfiágon kihalt, azonban leányágon folytatódott a birtoklás a Sándor család által. A vagyonszerző ős, Sándor Menyhért (1661-1723) a Habsburgok mellé állt Thököly seregeivel szemben és az ellenség legyőzését követően Esztergomban telepedett le, ahol alispáni kinevezést kapott.  Menyhért hű maradt a Habsburgokhoz, melynek következtében 24 évig viselte tisztségét, 1719-ben bárói rangra emelkedett és nagy kiterjedésű birtokállományt hagyott fiára, Sándor Mihályra (1692-1766).

Mihály kezd komolyabban foglalkozni a bajnai uradalom kiépítésével. Folytatja a birtokszerzést Bajna körüli területekkel. A korábbi udvarházat visszabontatta és barokk kastélyt emeltetett a 18. század elején.

Mihály fia Sándor Antal grófi címet szerzet a családnak, az ő fia Sándor Vince (1767-1823) kezdte meg a bajnai kastély belső tereinek klasszicista stílusú átalakítást. Vince azonban keveset tartózkodott Bajnán, időközben a budai várban Pollack Mihály tervei alapján felépíttette a Sándor-palotát.

Bajna életében a Sándor család uradalomépítése meghatározó szerepet játszott, a 19. században utakat építettek, mellyel könnyebben megközelíthetővé vált a település Budapest és Esztergom irányából is. A döntő változást azonban az Ördöglovasnak hívott ifjú gróf, Sándor Móric (1805-1878) hozta el.

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

A barokk kastély

Forrás: bajnaikastely.hu

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

A bajnai kastély belső tere

Saját felvétel

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

Faldísz maradványok

Saját felvétel

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

Kastély belső

Saját felvétel

Móricot édesapja eltiltotta a lovaktól, így az ifjú Móric csak annak halála után pattant nyeregbe. Hajmeresztő mutatványaival hamar ismertséget szerzett és nem csak Magyarországon, egész Európát bejárta a híre a nem mindennapi örült fiúnak, aki halált megvető bátorsággal ugrat át szekereken, szakadékokon, lóval közlekedik a kastélyban, sőt annak első emeletéről is leugratott egyszer állítólag. A lovak szeretete mellett uradalmát is igyekezett fejleszteni, mintagazdaságot épített. A modern technikai újításokat pártolta, a fejlődés és fejlesztés iránti elkötelezettsége Széchenyi István barátságát is meghozta számára.

Nem állt nagy nőcsábász hírében, inkább a lovak érdekelték, egyszer mégis szerelembe esett. Szíve a magyaroknak olyan ellenszenves Metternich kancellár lányát Leontine-t (1811-1861) választotta. A fiatalok két külön világban éltek és természetük is ellentétes volt. A gróf merész, vakmerő és hirtelen természetét Leontine kedves, visszafogott, gondoskodó személyisége jól ellensúlyozta.

A friss házasok részére, 1834-re készült el a Hild József tervei alapján klasszicista stílusban átalakított modern bajnai kastély. Az addigi barokk épületegyüttes káprázatos átalakuláson ment keresztül, mellyel az ország legszebb klasszicista épületei közé emelkedett. Mivel korábbi épületek átalakítását és összekapcsolását kellett megvalósítani, az építész tehetsége itt is megmutatkozott. Ékes példája ennek az egyedi délnyugati homlokzat, ahol a négyoszlopos portikusz (oszlopos előcsarnok) az emeleti szintre került. A kastély belső terei is megújultak, az emeleten a Raffaello-terem és az Etruszk-terem a stílus páratlan szépségű magyarországi emlékanyagai, melynek terveit a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico (1777-1849) készítette. A bútorok nagy része is az ő nevéhez köthető, de volt még itt Londonból hozatott berendezés, a kovácsoltvas elemek bécsi mesterek keze nyomán készült el. Amíg az emeleten két külön szárnyban a gróf és a grófnő külön lakrészei kaptak helyet, a földszinten az ebédlő, billiárdterem, dohányzószalon, kártyaszoba, házikápolna helyezkedett el.

A gróf a házasélet mellett sem hagyott fel az életveszélyes mutatványokkal, ami sokszor komoly sérülésekkel járt. A politika és a közügyek nem érdekelték, egyedül a hídépítés kérdése foglalkoztatta. 1850-re azonban utolérte végzete. Linz mellett baleset érte, kirepült a lovaskocsiból és fejét egy vaskerítésbe verte. Innentől kezdve viselkedése megváltozott, dührohamok kínozták, nem volt más megoldás, egy prágai elmegyógyintézetbe zárták. A következő 28 évben már csak árnyéka volt önmagának, ideje nagy részét vagy a bajnai kastélyban töltötte visszavonultan vagy, ha állapota azt kívánta, a döblingi elmegyógyintézetben (fiatalkori barátja, Széchenyi is itt volt már ekkoriban).

Móric és Leontine házasságából két gyermek született. Első szülött fiúk Leó fiatalon meghalt, így az örökös Sándor-Metternich Paulina (1836-1921) lett. Paulina, apjához hasonlóan, különleges személyiség volt. Édesanyja féltestvéréhez, Richard von Metternich-hez ment feleségül, így a grófkiasszonyból hercegné lett. Diplomata férjét elkísérte Párizsba, ahol hamar a társasági élet középpontjává vált a fiatal asszony. A párizsi kommünt követően Bécsben folytatták izgalmas életüket, Paulina sokszínű személyisége, művészetek iránti rajongása, jó szervezőkészsége ismerté tette nevét. Férje halálát követően, 1895-ben végleg Bajnára költözött. Három lánya közül Klementina (1870-1963) maradt Bajnán, ők ketten a kastélyon modernizálásokat hajtottak végre.

Klementina soha nem ment férjhez, így unokaöcsét fogadta örökbe, a bajnai uradalom örökösének Metternich-Sándor Ferenc Albertet (1920-2009) szánta. Az élet azonban közbeszólt, a II. világháború végén mindkettőjüknek menekülniük kellett Bajnáról. Klementina 93 évesen Németországban hunyt el. Ferenc Albert a rendszerváltás után visszatért Bajnára, de akkor a birtokhoz tartozó földek nagy része már elkelt. A birtok nyújtotta gazdálkodási lehetőség nélkül a kastélyt nem tudta volna fenntartani, így azt sem kérte.

Móricot édesapja eltiltotta a lovaktól, így az ifjú Móric csak annak halála után pattant nyeregbe. **Hajmeresztő mutatványaival** hamar ismertséget szerzett és nem csak Magyarországon, egész Európát bejárta a híre a nem mindennapi örült fiúnak, aki **halált megvető bátorsággal ugrat át szekereken, szakadékokon, lóval közlekedik a kastélyban**, sőt annak első emeletéről is leugratott egyszer állítólag. A lovak szeretete mellett **uradalmát is igyekezett fejleszteni**, mintagazdaságot épített. A modern technikai újításokat pártolta, a fejlődés és fejlesztés iránti elkötelezettsége **Széchenyi István barátságát** is meghozta számára. Nem állt nagy nőcsábász hírében, inkább a lovak érdekelték, egyszer mégis szerelembe esett. **Szíve a magyaroknak olyan ellenszenves Metternich kancellár lányát Leontine-t** (1811-1861) választotta. A fiatalok két külön világban éltek és természetük is ellentétes volt. A gróf merész, vakmerő és hirtelen természetét Leontine kedves, visszafogott, gondoskodó személyisége jól ellensúlyozta. A friss házasok részére, **1834-re készült el a Hild József tervei alapján klasszicista stílusban átalakított modern bajnai kastély**. Az addigi barokk épületegyüttes káprázatos átalakuláson ment keresztül, mellyel **az ország legszebb klasszicista épületei közé emelkedett.** Mivel korábbi épületek átalakítását és összekapcsolását kellett megvalósítani, az építész tehetsége itt is megmutatkozott. Ékes példája ennek az **egyedi délnyugati homlokzat, ahol a négyoszlopos portikusz** (oszlopos előcsarnok) az emeleti szintre került. A kastély belső terei is megújultak, az emeleten **a Raffaello-terem és az Etruszk-terem a stílus páratlan szépségű magyarországi emlékanyagai**, melynek terveit a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico (1777-1849) készítette. A bútorok nagy része is az ő nevéhez köthető, de volt még itt Londonból hozatott berendezés, a kovácsoltvas elemek bécsi mesterek keze nyomán készült el. Amíg az emeleten két külön szárnyban a gróf és a grófnő külön lakrészei kaptak helyet, a földszinten az ebédlő, billiárdterem, dohányzószalon, kártyaszoba, házikápolna helyezkedett el. A gróf a házasélet mellett sem hagyott fel az **életveszélyes mutatványokkal**, ami sokszor komoly sérülésekkel járt. A politika és a közügyek nem érdekelték, egyedül a hídépítés kérdése foglalkoztatta. 1850-re azonban utolérte végzete. **Linz mellett baleset érte, kirepült a lovaskocsiból és fejét egy vaskerítésbe verte.** Innentől kezdve viselkedése megváltozott, **dührohamok kínozták**, nem volt más megoldás, **egy prágai elmegyógyintézetbe zárták**. A következő 28 évben már csak árnyéka volt önmagának, ideje nagy részét vagy a bajnai kastélyban töltötte visszavonultan vagy, ha állapota azt kívánta, a döblingi elmegyógyintézetben (fiatalkori barátja, Széchenyi is itt volt már ekkoriban). Móric és Leontine házasságából két gyermek született. Első szülött fiúk Leó fiatalon meghalt, így az **örökös Sándor-Metternich Paulina** (1836-1921) lett. Paulina, apjához hasonlóan, különleges személyiség volt. Édesanyja féltestvéréhez, Richard von Metternich-hez ment feleségül, így a grófkiasszonyból hercegné lett. **Diplomata férjét elkísérte Párizsba, ahol hamar a társasági élet középpontjává vált a fiatal asszony.** A párizsi kommünt követően Bécsben folytatták izgalmas életüket, Paulina sokszínű személyisége, művészetek iránti rajongása, jó szervezőkészsége ismerté tette nevét. **Férje halálát követően, 1895-ben végleg Bajnára költözött.** Három lánya közül Klementina (1870-1963) maradt Bajnán, ők ketten a kastélyon modernizálásokat hajtottak végre. **Klementina soha nem ment férjhez**, így unokaöcsét fogta örökbe, **a bajnai uradalom örökösének Metternich-Sándor Ferenc Albertet** (1920-2009) **szánta**. Az élet azonban közbeszólt, a **II. világháború végén mindkettőjüknek menekülniük kellett Bajnáról.** Klementina 93 évesen Németországban hunyt el. Ferenc Albert a rendszerváltás után visszatért Bajnára, de akkor a birtokhoz tartozó földek nagy része már elkelt. A birtok nyújtotta gazdálkodási lehetőség nélkül a kastélyt nem tudta volna fenntartani, így azt sem kérte.

gróf Sándor Móric

Forrás: MúzeumDigitár – Gróf Sándor Móricról készült fénykép Ludwig Angerer bécsi fotográfus műterméből

MúzeumDigitár - Gróf Sándor Móricról 1805 körül készült fénykép Ludwig Angerer bécsi fotográfus műterméből

gróf Sándor Móric 1860

Forrás: Wikimedia Commons

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

Bajna, Sándor-Metternich kastély négyoszlopos portikusz

Saját felvétel

Sándor Paulina

Sándor Paulina

Forrás: Buza Péter (2009) Sándorok, Metternichek – és az Ördöglovas IN Budapest. 2009. 32. évf. 2. szám. 30 p.

A II. világháború végén a kastélyt kifosztották. A szovjet katonák a lépcsőházban látható 1827-ben készült Sándor Móric portrén gyakorolták a célba lövést. A hatalmas méretű képet a már omladozó kastélyból 1970-ben kimentették és évtizedekig az esztergomi Balassa Bálint Múzeum raktárában várta a sorsát. Szerencsére a 2018-2021 között végzett felújítások során Győri Lajos restaurátor hónapokig tartó munkájának gyümölcse beérett és a portré újra teljes fényében ragyog méltó helyén az Ördöglovas meseszép kastélyában.

Az államosítás időszakában a kastélyban szükséglakások, TSZ raktár, de még traktorosnő-képzés is volt. 1950-ben a korábbi kastélyparkon vezették át az országutat, ezzel a park elvesztette korábbi egységét. A helyiek becsületére váljék, hogy a tőlük telhetőt megtették, amikor  az 1970-es évekre a kastély már életveszélyes állapotba került. Ekkor a Raffaello-terem mennyezetfreskóját és az etruszk terem mennyezeti stukkódíszeit leválasztották. Nekik hála a felújítások során ezeket is sikerült visszahelyezni, így eredeti díszükben tekinthetik meg őket a látogatók.

A felújított kastély interaktív kiállítással várja a látogatóit, ahol a Sándor család és a kastély története tárul fel. A betérők végig sétálhatnak a lépcsőkön, melyek csipkézett szélei őrzik emlékét annak, mikor még az Ördöglovas vágtatott ott végig paripájával. A felújított kastély két emeletén tekinthető meg a különleges értékű emlékeket bemutató tárlat és a pincekonyha. A parkban kisebb játszótér várja a gyerekeket, a kávézóban a felnőttek élhetik át egy finom kávé vagy tea kastélyban elfogyasztott élményét.

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

Csipkézett lépcső a kastélyban

Saját felvétel

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

Kiállítás

Saját felvétel

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

Kiállítás

Saját felvétel

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

Kiállítás

Saját felvétel

Felhasznált források:

Borovszky Samu (1908) Esztergom vármegye történet II. rész IN Magyarország vármegyéi és városai 1908. 389 p.

Buza Péter (2009) Sándorok, Metternichek – és az Ördöglovas IN Budapest. 2009. 32. évf. 2. szám. 28-33 pp.

D. Mezey Alice – B. Benkhard Lilla (2001) Bajna, Sándor-Metternich-kastély IN Mentényi Klára (szerk.) Műemlékvédelmi Szemle 2001 Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója. Rövid jelentések. 193-195 pp.

Dippold Pál (2015) Amiről Herceghalom neve mond mesét IN Magyar Hírlap. 2015.01.30. 25. szám. 12 p.

Gyetvainé Balogh Ágnes – Fekete J. Csaba (2009) Sándor Antal palotaépítkezései a XVIII. században IN Műemlékvédelem. 2009. 4. szám 197-212 pp.

Erő Zoltán (2004) A bajnai Sándor-Metternich kastély helyreállításának újabb eredménye IN Műszaki Tervezés. 2004. 44. évf. 5-6. szám. 9-17 pp.

Nagy Iván (1858) Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 2. kötet 213-215 pp.

Octogon (2021) Az Ördöglovas visszatér IN. Octogon. 2021. 1. szám. 158-165 pp.

Rostás Péter (2022) Az Ördöglovas kastélyának feltámadása IN Magyar Iparművészet. 2022. 29. évf. 6. szám 42-51 pp.

Tóth Krisztina (2007 ) Bajna IN Bárdos István (szerk) Száz magyar falu

Török János (szerk.) (1866) Egyetemes Magyar Encyclopaedia 5. B-Bekker. 258 p.

Zsuppán András (2021) Az Ördöglovas kastélya: a pusztulás széléről menekült meg Magyarország egyik legszebb háza IN Válaszonline Kult. 2021.12.17.

 

 

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Budakalász Kálvária-domb – Árpád-kori templomrom, kirándulóhely és gyönyörű panoráma

Budakalász Kálvária-domb – Árpád-kori templomrom, kirándulóhely és gyönyörű panoráma

Szerző: | aug 9, 2024 | Látnivalók, Magyar történelem, Templomrom

Olvasási idő: 4 perc

Látogatással kapcsolatos információk:

Frissítés: 2024.08.09.

Cím: 2011 Budakalász, Kálvária u. 9. vagy Golgota u. 9. Kálvári park

Látogatható: 0-24

Jegyárak: ingyenes

Megközelítés: Autóval: Golgota u. 1. szám alatt találunk parkolót, ahonnan könnyen megközelíthetjük a helyet.

Gyalog, tömegközlekedéssel: Budakalász, Lenfonó HÉV állomásról kb. 10 perces sétával közelíthető meg. Az állomásról Budapest irányába indulunk a Budai úton. Áthaladunk a Petőfi téren és tovább megyünk a Budai úton. A városházát elhagyva jobbra kanyarodunk a felele vezető Kálvária utcába. Itt meredek emelkedő következik. Elhaladunk a pincék mellett, majd innen tudjuk megközelíteni a játszóteret és parkot is.

Sokszor nem is gondolnánk, hogy milyen rejtett kincsekre bukkanhatunk a szomszédban, pedig így van. Velem is ez történt, amikor Budakalászon jártam.

Budakalász közepén magasodik a Kálvária-domb. A domb tetején 1856-ban az itt élő svábok három fehérre meszelt kőkeresztet állítottak fel. Idáig még semmi meglepő nem lenne a történetben. 1977-ben úgy döntöttek fákat ültetnek a dombtetőn, az igazi meglepetés ekkor történt. A munkálatok során csontok és kerámiadarabok kerültek elő a földből. Köztük volt egy II. András korabeli pecsétgyűrű és ezüstdénár. Ekkor kisebb szondázó ásatást végeztek, ami megállapította, hogy valamilyen kisebb épületet rejthet magában a föld. A kutatás végül csak 2012-ben folytatódott, amikor is meglepő felfedezést tettek a régészek: egy meglehetősen nagy, Árpád-kori templom maradványaira bukkantak.

Érdekesség, hogy az 1856-ban felállított keresztek pontosan a szentély területén álltak, ami arra utal, hogy az emlékezet megőrizte a szakrális hely jelenlétét a területen.

A régészeti ásatások tanúsága szerint a középkori templom legkorábbi része a 11-12. század környékén épülhetett, majd ezt az évszázadok során folyamatosan bővítették. Az első írásos említés 1335-ben már álló templomról számol be. Ezt megelőzően több forrás említi a Kaluz (Kalászi) családot.

Kátai Ferenc helytörténeti munkája alapján elmondható, hogy a mai Budakalász területére a honfoglalókkal együtt érkeztek kabar törzsek, közülük a káliz nemzetség tagjai alakították itt ki szállásterületüket. A kezdetben katonai feladatokat ellátó lakosság a 14. századra már virágzó falut hozott létre, ahol a kis létszámú közösség szőlőműveléssel, állattenyésztéssel és mezőgazdasági munkákkal foglalkozott. A falut a középkorban Káloz néven említik. A templom bővítése a Kali-Kalez-Kaluz nemzetség tagjaihoz köthető.

A nemzetség a 1500-as évekre eltűnik, feltételezhetően kihalt. A törökök megérkezése után a terület a budai szandzsákoz tartozik. 1620-ban Budai Bornemissza Bolgár Pál vásárolja meg Káloz és Pomáz falvakat. Az 1640-es években szerb lakosságot telepít be, majd az 1690-es években nagyobb szerb népesség telepedik itt le. Közben Pál lánya Anna, Wattay Pál felesége lesz, a birtok így kerül a Wattayak kezére.

A 16. század elején a templom már romos állapotú, feltételezhetően a török harcok során vagy annak következtében sérült meg. A betelepülő szerbek helyreállítják a sérült templomot és egy ideig ők használják görögkeleti szertartásaikhoz. A szerbek temploma 1752-ben megépül, 1782-re tornya is elkészül. A két időpont között valamikor a szerbek elhagyják az Árpád-kori templomot és feltételezhetően az épület köveit vagy a templom vagy a környékbeli épületek építéséhez használják fel.

Budakalász Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Rekonstrukciós terv, készítette: Szczuka Attila

Forrás: Építészfórum, https://epiteszforum.hu/megtalaltak-budakalasz-osi-szakralis-kozpontjat

Budakalász Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Rekonstrukciós terv, készítette: Szczuka Attila

Forrás: Építészfórum, https://epiteszforum.hu/megtalaltak-budakalasz-osi-szakralis-kozpontjat

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Az 1820-as években szlovák és sváb lakosság telepedik be, a középkori falu magjában a szerbek, még ettől délre a mai Budai út két oldalán az új lakosok építik fel házaikat. A szerbeknek ekkor már áll saját temploma, a sváb és szlovák lakosság 1824-ben kezdik meg saját templomának építését. Ekkorra már a korabeli térképeken sem látható a dombon álló Árpád-kori templom, valószínűleg már ekkor sem látszott, de bizonyosan tudtak a lakosok a korábbi szakrális hely létezéséről. Erre utal a korábban említett keresztállítás is.

A 2012-es feltárások alapján az Árpád-kori falusi templomok közül is jelentősnek számító 11,5 méter széles és 23,5 méter hosszú, keletelt, egyhajós templomot sikerült feltárni. A nyugati oldalon torony emelkedett, két sarkát támpillér támasztotta. A bejárat a déli oldal középső részén kapott helyet. Északi oldalához egy többször átépített patkóíves kegyúri kápolna csatlakozott. A délnyugati sarkon egy osszáriumot (csontház) tártak fel. A csontok bolygatva voltak, valószínű, hogy a templom körül volt temető és onnan kerültek áthelyezésre a maradványok. A templom végleges formája a tatárjárás utánra, a 13. század második felére datálható, ugyanakkor kisebb eredeti részeinél felmerül a 11-12. századi építés.

Ezen a területen nem a honfoglalók voltak az elsők, ennek bizonyítékai a 4000 éves őskori kerámiatöredékek. A rómaiak idején is használatban lévő terület pontos szerepe nem tisztázott. Előkerült egy Jupiter-oltár, melyet vagy itt használtak vagy ide hoztak például Aquincumból, de a domb körüli utcanevek: Felsővár és Alsóvár akár egy őrtorony korábbi jelenlétére is utalhatnak, mivel erről a dombról a Buda-Esztergom hadiút is felügyelhető.

A budakalászi Kálvária-domb évszázados szakrális jelentőségéhez nem fér kétség és jó látni, ahogy jelenlegi állapotában méltó módon hasznosítják. A hangulatos parkosított terület kedvelt kirándulóhely, a templomtól kicsit távolabb játszótér is épült, így családosok számára is ideális. A gyönyörű panoráma mellett miséknek és rendezvényeknek is helyszínt biztosító terület Budakalász egyik ékkövévé vált, méltó emléket állítva őseinknek.

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Budakalász, Kálvária-domb, Árpád-kori templomrom

Saját felvétel

Felhasznált források:

Garai P. 2013. Megtalálták Budakalász ősi szakrális központját. https://epiteszforum.hu/megtalaltak-budakalasz-osi-szakralis-kozpontjat

Kassai-Szoó D. 2015. Ősi rejtélyek – A budakalászi kálváriadomb. IN Országépítő 2015/03. 22-25 pp.

Kátai F. 1994. Megszólalnak a kövek.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Amikor hidroplánnal utaztak Budapesten

Amikor hidroplánnal utaztak Budapesten

Szerző: | júl 30, 2024 | Hétköznapok, Magyar történelem

Olvasási idő: 4 perc

Képzeld el, ahogy egy meleg nyári délután a budapesti tikkasztó hőségben sétálgatva eszedbe jut, milyen jó is lenne csobbani egyet a Balatonban. A hirtelen ötlet második nekifutásra már butaságnak tűnik, mert eszedbe jut hogyan araszolnál az M7-esen az autókkal tömött sztrádán, így inkább lemondasz az ötletről. Na de mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám 1924-ben gyorsan és egyszerűen meg tudtad volna ezt oldani?

Az első világháborút követő békeszerződés megtiltotta Magyarországon a katonai repülést, tilos volt repülőgépet gyártani és a már meglévőket meg kellett semmisíteni. Az esetleges próbálkozásokra, hogy polgári gépeknek álcázva jusson az ország repülőgépekhez, a felügyeleti szervek kiemelten figyeltek.

1922-ben kedvezőbbre fordult a helyzet, a repülési tilalmat feloldották és megnyílt az út a polgári repülés felé. Gróf Jankovich-Bésán Endre országgyűlési képviselő és földbirtokos még ebben az évben kizárólagossági jogot szerzett légi vonalakra. A kormánnyal kötött kedvező megállapodásának köszönhetően kormánysegélyre, díjmentes budapesti repülőtér használatra és hangár biztosítására is számíthatott. Ezért cserében évi legalábbi 280 napi üzemeltetést és a személyzetre és a viteldíjakra vonatkozó feltételeket kellett teljesítenie.

Jankovichnak engedélye volt, de repülőgépei nem, így közös vállalkozásba kezdett a Junkers német vállalattal. AEROEXPRESS Rt. néven létrejövő vállalkozás főrészvényese (4.900 részvénnyel) a hidroplánokat biztosító német cég volt, még a gróf 625 részvényt kapott az engedélyokiratért és további 3.225 darabot jegyzett saját vagyonából. A 10.000 részvénnyel megalakuló társaság alakuló közgyűlését 1923. január 8-án tartották.

Az első hidroplán már 1922. december 22-én megérkezett, a Dessauból érkező jármű dunai landolásáról a napilapok is beszámoltak. A hidroplán vagy más néven vízi repülőgép, képes a vízről felszállni és oda leszállni, ebben az aljára erősített úszótestek vagy talpak segítik.

Hidroplánkikötő a Gellért téren

Hidroplánkikötő a Gellért téren

Forrás: Légközlekedés. 1996.11.01. 24 p.

Hidroplán a Dunán

Hidroplán a Dunán

Forrás: Szántó (2017) 2 p.

Hidroplán forgalom a Duna és a Balaton fölött

Hidroplán forgalom a Duna és a Balaton fölött

Forrás: Ellenzék. 1923.06.10. 1 p.

Aeroexpress Junkers gép

Aeroexpress Junkers gép

Forrás: Zainkó (1998) 26 p.

A Budapestre érkező Junkers F-13 W típusú hidroplán kifejezetten jó konstrukcióval megáldott, megbízható gépnek bizonyult. A zárt kabinban 4 utast tudott szállítani, a pilóta és a vele utazó szerelő a kabin előtt ült a nyitott pilotaülésben.

Bár az engedélyek már megvoltak, a részvénytársaságot megalapították, a gépek is megérkeztek, de egy valami még hiányzott. A cég szeretett volna külföldre is repülni, de Ausztrián kívül a többi szomszédos országgal nem sikerült légi forgalmi egyezségeket kötni, így egyelőre maradtak a belföldi utazások.

A Szabadság híd lábánál a budai oldalon a Gellért szálló előtt alakították ki a hidroplánkikötőt, a cég központi irodája a szállóban kapott helyet. A Gellért szállónak kiemelt szerepe volt a külföldi vendégek fogadásában és az idegenforgalom fellendítésében, így érhető, hogy miért pont erre a helyre esett a választás.

A kikötőből menetrendszerű járatok, alkalmi taxik és sétarepülések is indultak. Az érdeklődés hatalmas volt, a korabeli lapok beszámolói szerint több száz ember gyűlt össze, hogy kipróbálhassa az újdonságot.

Az indulás után pár héttel tragikus baleset történt. 1923. május 6-án egy vasárnapi napon indult hidroplánnal sétarepülésre Mandl Samu és felesége, fia és menye. A gép a Csepel-sziget északi részénél légörvénybe keveredett, az erős széllökés kibillentette egyensúlyából és orral lefelé lezuhant. A tragédiában Mandl Samu budapesti régiségkereskedő életét vesztette, a többi utas súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a tragédiát.

Az esettől függetlenül a repülési kedv nem hagyott alább. 1923. június 29-én Siófokon reggelig tartó táncmulatság kíséretében megnyitották a Balatoni Légi Forgalmat. Innentől kezdve menetrendszerű hidroplán járatok közlekedtek Budapest és Siófok között. A Budapestről érkező gépek körbe repülték a Balatont, megálltak Balatonalmádinál, Balatonfürednél és Balatonföldváron is, majd visszatértek Siófokra. Ezt az utat kb. 1 óra alatt tették meg, míg a Budapest-Siófok távot kicsivel több mint fél óra alatt teljesítették. A Balatonon vízre szálló utasokat motorcsónakkal vitték a partra.

1925-re már 650 menetrendszerű járat közlekedett, 2.145 utast szállítottak és 9.850 kg árut vittek.

 

1923 1925
Menetrendszerű járatok 134 650
Utasok 306 2.145
Áruszállítás 558 kg 9.850 kg
Bevétel 5 millió korona 433 millió korona

Forrás: Repülés. 1924.02.15. 18 p.

A személyszállítás mellett a posta szolgáltatások is jelentős forgalmat jelentettek. Az Esztergom és Vidéke 1924-ben arról számolt be, hogy a repülőposta megérkezett Esztergomba és bemutatkozásul több ezer bélyeget szórt le a városra felhívva a figyelmet a szolgáltatásra.

1925-ben az AEROEXPRESS jogot szerzett arra, hogy a fővárosi lapokat vidékre szállítsa. A Budapestről a Pesti Hírlap számaival felszálló gép elrepült Hatvan, Eger, Szerencs, Nyíregyháza, Püspökladány és Karcag felett, 15-30 méter magasságból ledobta az újságokat, majd Miskolcon leszállt.

1926-ban azonban változott a helyzet, a külföldi fuvarokat továbbra sem tudták leszervezni, gazdasági nehézségek álltak a cég útjába. A német fél megkezdte a repülők elszállítását és más országokban kezdték azokat használni. Az AEROEXPRESS 1927-re már gép nélküli légitársaság volt, névleg még 1937-ig fennmaradt.

Más hidroplánok még 1937-ig járták a magyar vizeket. A II. világháborúban már nem használták a vízi repülőgépeket, majd ezek a polgári repülésből is kikoptak.

A rövid időszakra, amíg Budapestnek volt a Dunán hidroplánkikötője egy 1996-os emléktábla emlékeztet a Szabadság híd lábánál.

Mit tartogat a jövő? 2021-ben megalakult az AEROEXPRESS Kft., mely a magyarországi vízi repülés újbóli bevezetésén dolgozik. Az elkötelezett csapatnak nem kevés akadály áll útjában, hiszen a hatályos hajózási és légiügyi szabalyzatokat is módosítani kell. 2022-ben sikeres tesztrepüléseket folytattak és hidroplánnal szálltak le a Dunán és a Balatonon. Reméljük, hogy álmuk megvalósul és újból lehetőségünk lesz a kipróbálni egy hidroplán által nyújtott élményt!

Hidroplán a siófoki kikötőben

Hidroplán a siófoki kikötőben

Forrás: Siófoki Hírek. 2022.07.01. 11 p.

Képeslap Siófokról hidroplánnal

Képeslap Siófokról hidroplánnal

Forrás: Siófoki Hírek. 2013.03.01. 13 p.

Hidropánok a Dunán 1925

Hidropánok a Dunán 1925

Forrás: Fortepan / Weygand Tibor

Lezuhant hidroplán a Csepel-szigetnél 1923

Lezuhant hidroplán a Csepel-szigetnél 1923

Forrás: Fortepan / Weygand Tibor

Felhasznált források:

8 Órai Újság. 1923.05.08. 5 p.

Délmagyarország – 1922.12.23.

Esztergom és Vidéke – 1924.09.25. 1 p.

Hídlap. 2007.11.24. 6 p.

Lévai J. (1989) Hidroplán a rózsalugas felett. IN Siófoki Hírek. 1989.04.01. 3 p.

Marton A. (2017) Légitaxival anno a Balatonnál. IN Zalai Hírlap. 2017.01.11. 11 p.

Repülés. 1924.02.15. 18 p.

Siófoki Hírek. 2022.07.01. 11p. Újra hidroplán szállt a Balatonra

Siófoki Hírek. 2013.03.01. 13 p. Hidroplánnal Siófokra.

Szántó A. (2017) Epizódok a főváros idegenforgalmából I. IN Budapest. 2017. 40. évf. 7. szám, július. 2-5 pp.

Winkler L. (1996) Repülő emléktábla avatás IN Légiközlekedés. 1996.11.01. 24 p.

Zainkó G. (1998) Hetvenöt évvel ezelőtt alakult az AEROEXPRESS Rt. (első rész) IN Légiközlekedés 26. évf. 1. szám. 1998.01.01. 26 p.

Zainkó G. (1998) Hetvenöt évvel ezelőtt alakult az AEROEXPRESS Rt. (második rész) IN Légiközlekedés 26. évf. 2. szám. 1998.02.01. 22 p.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Somlószőlős és a Zichy-kastély

Somlószőlős és a Zichy-kastély

Szerző: | júl 26, 2024 | Elhagyott helyek, Elhagyott kastélyok, Kastély, Látnivalók

Olvasási idő: 4 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2024.07.26.

Cím: 8483 Somlószőlős, Bem utca vége

Megközelítés: Somlószőlősön a főútról jobb kanyarodhatunk le a Bem utcára. A kicsi, szűk utca elején már láthatjuk a kastélyt. Ha ezen az úton megyünk, akkor egyből a kastély elé érünk. Itt az autót is le tudjuk rakni. 

Tömegközlekedéssel Somlószőlős autóbusszal közelíthető meg, a járatok a devecseri autóbusz-állomásról indulnak. Ha így érkezünk, akkor Somlószőlős alsó állomáson kell leszállni. A főutcán visszafelé haladva a harmadik utca lesz balra a Bem utca. 

Somlószőlős Veszprém vármegyében Devecsertől 12 km-re található. A település nevével 1898-ig Nagyszőlősként találkozhatunk. A névváltozásra azért volt szükség, mert Kárpátalján is volt egy ugyanilyen nevű település.

Első írásos említése 1211-ből való, a kezdetektől fogva szőlőműveléssel foglalkoztak a területen. Nagyszőlős a 14. századtól a Verzsenyi családhoz tartozott, feltételezhető, hogy a mai kastély helyén udvarház állt.

A falu jelenlegi katolikus temploma is bővelkedik történelmi érdekességekben. 1965-ben a templom északi része felett beomlott a mennyezet, a helyreállítási munkák közben fedezték fel, hogy az épület majdnem teljes egészében magában rejti a középkori templomot. 1968-72 között a szakemberek elvégezték a falkutatást, a helyreállítási és a restaurálási munkákat. Ekkor vált világossá, hogy itt a középkortól állt templom, mely amellett, hogy többször leégett, számos átalakítást és bővítést is megélt az évek alatt. A maradványok alapján a román kori épületrészek 12. század második fele – 13. század elejéről, a gótikus bővítés és a torony 13. század végéről, még a templom körüli temetőt körülvevő fal a 14. századból való.

A feltárások során előkerültek a román kori és gótikus építkezések nyomai, valamint a falakon a Szent György legendát ábrázoló freskó részletek bukkantak elő. A képek magasabb iskolázottságra utaló jelei és olaszos hatása miatt valószínűleg az a Vezsenyi László lehetett a megrendelő, aki I. Lajos, Mária királynő és Zsigmond király udvarában is belső embernek számított. Az ő nevéhez fűződik a pécselyi Zádor-vár és a nagyvázsonyi vár első szakaszának építtetése is. A templom első írásos említése egy 1469-es oklevélben tűnik fel, itt említik a Szent György tiszteletére emelt épületet.

A Vezsenyi család 1473-ban kihal, Nagyszőlőst a többi Vezsenyi birtokkal együtt Kinizsi Pál kapja meg Mátyás királytól. Kinizsi halála után feleségének második férjén (Kamicsáczi Horváth Márk) keresztül a vázsonyi Horváth család örökli a birtokot.

A középkorban virágzó településnek számító Nagyszőlős nagy jövő előtt állhatott volna, azonban ennek a török pusztítás gátat szabott. Bár teljesen nem néptelenedett el, a magyar és a török hadak egyaránt pusztították, a fejlődés nem tudott megindulni.

Közben, a 16. század első felében a lakók áttértek a protestáns vallásra, az 1530-40-es évektől kezdve ők használták a templomot.

1649-ben a vázsonyi uradalom, Nagyszőlőssel együtt Zichy István győri vicegenerális tulajdonába kerül. 1724-ben a Zichyek újjászervezik a falut és a templomot is visszaveszik az evangélikusoktól. 1725-ben gróf Zichy János barokk stílusban újíttattja fel a templomot, melyet ekkor Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. Innentől ismét a katolikusok szolgálatában áll.

A 19. század közepén gróf Zichy-Ferraris Manó tragikus véget ért házasságát követően itt építtetti fel kastélyát 1851-ben. A gróf korábban az oroszvári kastélyt alakítatta át angol romantikus stílusban, melyet a “magyar Windsornak” is neveztek kortársai. A válás következtében anyagi helyzete megromlott, az oroszvári kastélyt eladja testvérének, majd Nagyszőlősön kisebb méretű, de ugyanúgy angol romantikus stílusban építteti fel otthonát, melyet Voyta Adolf tervezett.

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

A kastély téglalap alaprajzú, északi oldalához boltozott, tornyokkal övezett kocsialáhajtó kapcsolódik. Az épület legszebb részei a bevillágítós mennyezet (ez jelenleg le van zárva) illetve a máig megmaradt egykarú fából épített lépcső. A bástyaszerű tornyok, a csúcsíves ablakrészek, a pártázat és Tudor-íves főbejárat és kapu gyönyörűen felelevenítik az angol gótikus stílus elemeit, a kastély várakat idéző miliője nem marad el. Az egyemeletes épület középső részén egy kétemeletes, lapos, lőréses pártázatú torony emelkedik. A tömegelhelyezés mozgalmas, mégis szimmetrikus. A kastélyhoz télikert és angol park is csatlakozott, ezeknek ma már nyomait nem láthatjuk. A télikert egy régi képeslapon bukkan fel, az angol park pedig 19. századi térképen fedezhető fel.

Manó gróf 1877-ben meghalt, saját gyermeke nem volt. Végrendelete alapján unokaöccse gróf Zichy-Ferraris Lajos Nagyszőlősön a katolikus templom déli oldalához csatlakozóan kriptát építtetett. Ide temették Manó grófot, Zichy Lajost, bátyját Viktort, Zichy Bódogot (Manó testvérei) és a Watzdorff család hat tagját. A bejárat fölött még ma is látható a család öntöttvas Johannita lovagrend címere.

Manó gróf örökösei közül gróf Zichy-Ferraris Emília báró Watzdorff Konrád felesége lett, a nagyszőlősi kastély így került a Watzdorff családhoz. A báró 1922-ben meghal és a család anyagi helyzete annyira megromlik, hogy 1936-ban a kastélyt elárverezik, a falu lesz az új birtokos.

A kastélyban 1939 decemberében hivatalosan a Magyar-Lengyel Cserkészek Körének szervezésében a lengyel cserkésztábor nyílt meg. Valójában menekülttábor lett. Miután 1939 szeptemberében Németország megtámadta Lengyelországot megindult a lengyel menekülthullám. Id. Antall József menekültügyi kormánybiztos 119 lengyel menekülttábort hozott létre az országban, a somlószőlősi kastély is ezek között volt.

Az országba érkező menekülteknek új igazolványokat állítottak ki. Állítólag, amikor id. Antall József meglátta, hogy az új okmányokon az izraelita megjelölés szerepel, azonnal egy tollvonással áthúzta őket és kézzel írott megjegyzéssel visszaküldte: Mindenki katolikus! – jól érezte már akkor, hogy az antiszemitizmus hamar át fogja járni az egész kontinenst.

A II. világháborúban megállapodás született arról, hogy orosz hadifoglyok nem lehetnek az országban. Ennek ellenére sokan szöktek át és jó pár orosz katona húzta meg magát a somlószőlősi kastélyban. A tudosítások szerint már egészen beilleszkedtek itt, páran magyarul is megtanultak. Az orosz hadifoglyok kiadatását a németeknek id. Antall nem támogatta, ettől függetlenül a katonák sorsa szomorú véget ért. Az ide érkező szovjet csapatok árulónak tekintették bajtársaikat és többüket kivégezték.

A II. világháború után a kastélyból gyermekintézmény lett. 1990 után volt több gazdája, de a terveken kívül nem történt más. Jelenlegi tulajdonai pár éve még végeztek munkálatokat, az ablakokon még ott a fólia, de ezek is abba maradtak. Néha feltűnik a kastély egy-egy ingatlanos oldalon, mint eladó épület, de sajnos még nem érkezett el az ideje, hogy ez a csodaszép épület újra régi fényében ragyoghasson.

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

Somlószőlős, Zichy kastély

Saját felvétel

Felhasznált irodalom:

Koppány Tibor. A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása. IN Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. 1974. 207-255 pp.

László Cs. 2001. Somlőszőlős, Zichy-kastély. IN Mentényi K. (szerk.). Műemlékvédelmi Szemle 2001. 249-250 pp.

Tóth D. 2004. Amikor “mindenki katolikus” volt – Emléklapok id. Antall Józsefről. IN. Új Horizont. XXXII. évf. 2004. 4. szám. 41-55 pp.

Tóth D. b. 2004. Emlékezés idős Antall Józsefre. IN Comitatus. 2004. 14. évf. 7-8. szám. 151-154 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz: