úton a türelmi rendelet felé, a bárói rang

Prónay I. Gábornak két fia született, László 1734-ben, II. Gábor 1748-ban látta meg a napvilágot. A két fiú abban a Mária Terézia uralkodása alatti időkben nőtt fel, amikor az uralkodó, mint hithű katolikus, törekedett a protestáns térnyerés visszaszorítására, különböző előnyökkel, címekkel, rangokkal próbálta a protestánsok katolizálását elérni. Ez Magyarországon kevesebb sikerrel járt, mint a birodalom többi részén. A két fiú aktívan részt vett az evangélikus egyház támogatásában, amikor Mária Terézia uralkodásának végén vallási kérdésekben az enyhülés jelei mutatkoztak, tevékeny szerepet is vállaltak. 1773-ban II. Gábor az acsai kastélyban tartott tanácskozást az evangélikus vezetőkkel, az itt megbeszélt kérdéseket 1774 márciusában már öttagú küldöttség adta elő a királynő előtt, ahol már a későbbi II. József is jelen volt. Mária Terézia halála után II. Józsefhez 15 pontban foglalt sérelmi folyamodványt adtak be a protestánsok, a dokumentum átadásánál 1781-ben Prónay László is ott volt. Ilyen előzmények után 1781-ben II. József kiadta a Türelmi rendeletet, mely nemcsak a szabad vallásgyakorlás lehetőségét nyitotta meg, hanem a protestánsok számára is lehetővé tette a hivatalviselést. Ez a tény óriási változást hozott Magyarországon, hatalmas személyi cserékre került sor és megnyílt az út a protestáns családok felemelkedéséhez. 1782-ben László és II. Gábor bárói rangra emelkedett.

 prónay lászló (1734-1808)

Prónay László báró 1783-ban első protestáns tanácsosként került a Helytartótanácshoz. 1785–90 között Zólyom és még öt felvidéki vármegye főispánja. 1790-től 1808-ban bekövetkezett haláláig Csanád vármegye főispáni méltóságát viselte. Ő volt az 1791. évi evangélikus zsinat elnöke.

Mivel az acsai kastélyt a fiatalabb testvér, II. Gábor örökölte, László és felesége, Radvánszky Rozália, 1773-ban a régi kastély közelében egy másik kastélyt is építtetett Acsán. Erről a másik kastélyról elég kevés információnk van. Annyi bizonyos, hogy az 1900-as évek elején Prónay Szilveszter IV. Gábor eklektikus átalakításokat végeztetett, továbbá arról is tudunk, hogy egy kisebb, körülbelül négyezer kötetes könyvtár is volt a kastélyban. A gyűjteménybe tartozott körülbelül száz darab ritka értékes 1710 előtti magyar nyomtatvány. A kastélyt a II. világháborúban bombatalálat érte, megsérül. Ekkor még nem dőlt össze teljesen, szétbontják, darabjait valószínűleg a helyiek építik be saját melléképületeikbe. A háború után a kastély helyén iskola épült, mely ma is ott áll, az eredeti kastélyból a pince maradt meg.

Itt kell megemlítenünk Prónay László két fiát. Sándor a leírások szerint, mint tudományos és művelt férfiú korának egyik dísze volt. Buzgón támogatta az evangélikus egyházat, fiatalon történelmi dolgozatok írásával foglalkozott, 1790-től az Aranysarkantyús lovagrend tagja, majd császári és királyi kamarás, 1819-ben az evangélikus egyház főfelügyelőjévé választják. Az országgyűlésben is jeleskedett, 1830-ban jelent meg az Országgyűlés elrendezéséről című műve. Támogatta a tudományokat, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja. Berzsenyi Dániel Báró Prónay Sándorhoz című versében a haza, nyelv és tudomány ügyében végzett tevékenységét méltatja. 1822-ben Sándor és testvére Kálmán készíttették el az acsai evangélikus templom tornyát.

prónay ii. gábor (1748-1811)

A bárói címet megszerző kisebbik testvér, II. Gábor örökölte az acsai kastélyt. Ő is tevékenyen részt vett az ország életében, 1787-ben Bars vármegyének, 1789-ben Gömör vármegyének volt főispánja, császári és királyi valós belső titkos tanácsos, 1784–90 között a pozsonyi tankerület főigazgatója.

A kor protestáns családjaira jellemző volt a felvilágosodás támogatása, a vallási és politikai kérdések összetartották őket, főleg egymás között házasodtak és a műveltség és tudás megszerzése alapvető törekvés volt életük során. II. Gábor is ide tartozott, az acsai kastély udvarán külön épületet emeltetett a könyvtár számára 1775-ben. A már ekkor is kiemelkedő gyűjteményt utódai szorgosan gyarapították különleges és ritka példányokkal.

Az 1883-as kataszteri térképen az Acsa mellett található Magos hegyen valamilyen kőszerű építményt figyelhetünk meg. Ez feltételezhetően az a csillagásztorony, melyet II. Gábor kezdett el építtetni, azonban a beüzemelésre már nem került sor, a Münchenből rendelt távcsövek a Gellérthegyi csillagvizsgálóba kerültek.

prónay józsef (1776-1824)

II. Gábor fia József a katonai pályát választotta, császári és királyi kapitány volt János főherceg dragonyos ezredében, több vitézi rend lovagja. Miután a háborúban jobb kezét keresztül lőtték, kapitányi ranggal nyugdíjba vonul és családja körében élt. Korai halálakor – 48 éves volt – fia, III. Gábor 12 éves.

prónay iii. gábor (1812-1875)

III. Gábor 1812-ben született Besztercebányán, majd 8 éves korában szüleivel Acsára költözött. Hatalmas életműve, széles körű tevékenységei indokolják az 1856-os életrajzi könyv leírását: a legbuzgóbb hazafiak egyik. Turócz vármegye követeként az 1848 előtti országgyűlés aktív tagja. 1848-ban követve Deák példáját, nem megy el Debrecenben. 1848 utáni tevékenységét fia, Dezső visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg, mely számtalan apró érdekességet tartalmaz. Innen tudjuk, hogy III. Gábor utazásai során, ha átlépte a magyar határt kalapját levéve üdvözölte országát. 1850-ben haditörvényszék elé idézték, felrótták neki, hogy nem ment át Windischgrätzhez vagy Jellasicshoz. A vizsgálat ugyan megszűnt, de a Haynaut követő Back-korszakban bölcsebbnek tűnt a visszavonulás mellett dönteni.

Ez azonban korántsem jelentett tétlenséget. Névtelenül adott ki röpiratot, melyben kifejtette, hogy Magyarország nem meghódított tartomány, a magyar alkotmányt helyre kell állítani és össze kell hívni az országgyűlést. Ékes példáját mutatta be annak, hogy akkor is lehet tenni egy nemzet sorsának jobbra fordulásáért, ha éppen elnyomó hatalom uralkodik felette. Az acsai könyvtár különleges gyűjteményét felhasználva 1854-ben kiadta a Vázlatok Magyarhon népéletéből című könyvet, mely az első néprajzi témájú könyveink között szerepel. Irodalmi és művészeti tevékenységét több európai fejedelem rendjelekkel és kitüntetésekkel jutalmazta, a Magyar Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta. Számos egyesületnek volt tagja, részt vett a Nemzeti Múzeum képtárának gyarapításában, a Nemzeti Zenede elnökévé választották, a fiatal zenészek támogatására tiszteletdíjat alapított, a gyermekkórházat fenntartó egyesület is elnökévé választotta, rövid ideig a testgyakorló intézet elnöke is volt. Az evangélikusok ügyéért is harcolt, a protestáns egyházak ellenállásának egyik főszervezője, a szervezkedések és titkos gyűlések idején a házát megfigyelték, leveleit felbontották. Ebben az időszakban a magyar-Habsburg ellentét éles volt, a magyarok az aktív ellenállás mellett, mindent megpróbáltak elkövetni, hogy apróságokkal is bosszantsák az osztrákokat.

A magyaros viselettel való tüntetés mellett gyakori jelenség volt, hogy a cilinderrel megjelenőknek – mivel az nem tartozott a magyaros viselethez – leverték a kalapját, lehetőleg úgy, hogy a kalap a viselőjének az orráig jusson. Külön neve is volt ennek a műveletnek, úgy nevezték cilindert antreibolni. Prónay Dezső megfogalmazása szerint: Az osztrák törvényeket és rendeleteket senki sem tartotta érvényesnek és kötelezőnek, azoknak a megkerülése és kijátszása hazafias dolog volt. Így történhetett meg az is, hogy amikor nem fizették az adót, osztrák katonaságot kellett beszállásolni az acsai kastélyba.

III. Gábort 1861-ben iktatták be az evangélikus egyház egyetemes felügyelői tisztségébe, melyhez szintén kapcsolódik egy kedves anekdota: A báró a beiktatás utáni lakomára a pesti zsidók rabbiját Meisslt is szerette volna meghívni, a meghívó azonban egy pesti kárpitosmesternél landolt, akit szintén Meisslnek hívtak. Így történt, hogy a zsidó rabbi helyett a kárpitosmester vett részt a vacsorán.

III. Gábor 1862-ben teljesen felújíttatta és beboltoztatta az acsai templomot. A ma is látható díszesebb kialakítást ekkor kapta az épület. 1868-ban kijárta, hogy Acsán postahivatal legyen, ennek elérésére ő maga vállalta fel névleg a postamesteri állást. Anyagilag támogatta a tudományt és a művészetet, 1856-os leírás szerint: Köztudomású, hogy a szegény sorsú művészek ő hozzá és a hozzá hasonló gróf Andrássy Manónhoz fordulnak segélyért. Annak érdekében, hogy a családi birtok ne aprózódjon szét 1870-ben hitbizományt alapított, az acsai kastélyt Prónay Dezső örökölte.

prónay dezső (1848-1940)

Az ifjú Dezsőt szülei sokkal szigorúbb felügyelet alatt tartották, mint az szokás volt. Mivel az apa, III. Gábor, nem szerette volna, ha a fia a jogot a pesti mulatozó fiatalok között tanulja, magántanuló lett Pozsonyban. Az egyetem elvégzése után – szintén az apa akarata szerint – a berlini egyetemen folytatta tanulmányait, ahova az egész család kiköltözött egy évre.

Fiatalkorában részt vett Ferenc József koronázásán, az ünnepségen az úgynevezett pálcás urak között volt. Ekkor kapott egy a király és királyné képével díszített és cukorkával töltött selyem kis zacskót, amit el is tett a pesti lakásban, azonban ezt a lakást a Tanácsköztársaság alatt elvették, így a cukorka sorsa ismeretlen.

A beszámolók alapján tűzben égő, szomorú sárga szeme elárulta, hogy búskomorságra hajlik. Elítélte az erőszakot, szívósan ragaszkodott ősei földjéhez, nem lelkesedett a földreformért, mert azt a tulajdon elleni erőszaknak tartotta. Prónay Dezső saját leírása szerint is visszafogott volt, nem élvezte a nagy társaságot, a mulatozás és az italozás nagyon messze állt tőle. Életpályáját olvasva egy józan gondolkodású, visszafogott, puritán életet élő báró rajzolódik ki a szemünk előtt, akinek az elvei mentén haladó politizálás kiemelt szerepet töltött be életében.

A teleket általában Pesten töltötték, a nyarakat pedig Acsán. Bár többször visszavonult a politikától, ha a helyzet úgy hozta, vállalta a feladatokat. 1874–75, 1882–84 és 1887–92 között is országgyűlési képviselő volt. Kezdetben a Ghyczy Kálmán vezette középpárthoz csatlakozik, de politikai tevékenysége során ragaszkodik saját elgondolásaihoz. Kiemelten fontosnak tartja az önálló magyar hadsereg felállítását. Aktívan részt vesz az 1905–06 között zajló vármegyei ellenállásban, neki köszönhető, hogy a vármegyei hivatalnokok ebben a zűrzavaros időben is megkapták fizetésüket. A király előtt egyszer jelent meg, mint az evangélikus egyház felügyelője.

Az I. világháború zűrzavaros időszakában az acsai kastélyban tartózkodott családjával, az 1918–19-es kommunista hatalomátvétel során a kastélyba is betörnek és el akarják vinni. Egy éjszakát ott töltenek a katonák, mert a báró kijelenti, hogy ő bizony nem megy sehová. Acsa lakossága is mellé áll, végül nem viszik el.

A falusi népet szerette, mint családapa bánt velük és a falusiak is sokszor fordultak hozzá problémájukkal, gyakran pénzsegéllyel távoztak tőle. 1874-ben vette feleségül Prónay Ifigéniát, akit 13 éves kora óta ismert. Házasságukból egy lányuk született, Ifigénia. Neki építtette az acsaújlaki kastélyt, melyről ebben a cikkben találsz bővebb információt.

Az idős Prónay Dezső az acsai kastélyban élt visszavonultan. Egy tragikus esemény még megrázta, mely élete alkonyán érte, 1936-ban a Prónay kriptát feltörték, a koporsókat kinyitották és az ott található ékszereket elrabolták. A báró nyomravezetői jutalmat tűzött ki és végül a tetteseket elkapták. Prónay Dezső 1940-ben meghalt, a kastélyt, a hitbizomány miatt, testvérének Prónay Szilveszter Gábornak a fia, Prónay György örökölte.

prónay györgy (1887-1968)

A család több tagjához hasonlóan ő is jogi tanulmányokat folytat, majd Európa több országát beutazta. Harcolt az I. világháborúban, majd 37 hónapig hadifogságban volt Szibériában. Innen megszökött és 1918 áprilisában tért vissza hazájába. Ezt követően acsai és pest megyei birtokain gazdálkodott.

1922-ben a kiskunhalasi kerület képviselőjeként került be az országgyűlésbe. 1922-es államtitkári kinevezése után a gazdaérdekeknek az országos érdekekkel való összeegyeztetésében sikeresen vett részt. 1924-ben mint miniszterelnökségi államtitkár kap kinevezést a kormányzótól. Innentől kezdve a Bethlen-kormány tagja, és Bethlen egyik legfőbb bizalmasa. 1926-ban ismét megválasztják képviselővé, 1928-tól a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára. 1933 után a felsőházban náciellenes alapon politizált.

A II. világháború után a nácik bebörtönözték, majd kitelepítették. Ő volt az acsai kastély utolsó tulajdonosa. Élete utolsó 24 évét Gödöllőn élte le, 1968-ban temették el. Ő sajnos nem az acsai kriptában, hanem a gödöllői temetőben nyugszik.

az acsai könyvtár tragédiája

Az acsai kastély udvarán még II. Gábor 1775-ben építtetett könyvtárat. Az épület különálló és tűzbiztos volt. A könyvtárban a család tagjai különböző különleges ritkaságokat gyűjtöttek össze és nagy gonddal őrizték azt, itt kapott helyet a családi levéltár is. A nagyterem mellett egy természetrajzi és egy tanszergyűjtemény is volt, illetve olyan kivételes értékű könyvek, mint Luther Márton összes műveinek első kiadása, 1487-ben Velencében nyomtatott és festett iniciálékkal díszített latin Biblia, 15. századi kódexek, 17. századi német, francia és angol tudományos folyóiratok. A ritkaságok számát tovább növelte az 1607-es nagyszombati kalendárium is. Azt tudjuk, hogy 1885-ben már hozzávetőleg 15 000 kötetes volt a könyvtár, ami 1945-re elérte a 40 000 kötetet. Az épületben fegyvergyűjteményt is őriztek, itt volt Báthory István és Bethlen Gábor kardja, de olvashatunk egy Apafi ostábláról is.

Prónay Dezső báró 1905-ben megjelent művében, mely Magyar evangélikus egyházháztörténeti emlék címmel jelent meg, a családi könyvtárban és levéltárban megtalálható evangélikus anyagokat foglalta össze. Még szerencse, hogy ez így történt, mert a II. világháború nem kímélte a különleges ritkaságokat. Acsán többször átvonult a front, a szovjet katonák megérkezése azonban hatalmas kulturális kárt okozott. A visszaemlékezések szerint a szovjet katonák a lakossággal kipakoltatták a könyvtár és levéltár épületét, a könyveket és iratokat a kastély kertjében gyűjtötték össze. Ez a művelet négy napig tartott és a katonák fegyverrel vigyázták, hogy senki ne vihessen magával egyetlen darabot sem. Majd ezután Le a burzsuá kultúrával felkiáltással felgyújtották a Prónay család által évszázadokon át gyűjtött és őrzött könyvtár köteteit. Az acsaiak elmondása szerint napokig könyvmáglya égett a harcok után. Az értelmetlen pusztítás után nem tudni, hogy valóban teljes volt-e a pusztulás vagy esetleg bármi is meg tudott menekülni. Ezzel a kérdéssel egy 2012-es tanulmány foglalkozott, ahol találunk egy beszámolót egy 1951-es helyszíni szemléről, mely arról értesít, hogy a kriptában könyvek hevernek szerte szét. Ez a mondat talán ad némi reményt, de az bizonyos, hogy a különleges könyvtár gyűjteményének legnagyobb része megsemmisült.

az acsai kastély

Az acsai kastély, melyről Markó Ferenc 1858-ban különleges tájképét festette, ma méltatlanul elfeledett, ugyanúgy, ahogy a Prónay család bárói ágának értékes, generációkon átívelő életpályáiról is keveset hallunk. A II. világháborút követően a honvédség titkos gyógyszerraktárnak használta az épületet, mely ebben az esetben kivételes szerencsének bizonyult. Nem végeztek átalakítást, az emeleti födém és tetőszerkezet eredeti, a 18. századból maradt ránk, sőt számos kályha és kandalló is megmaradt a 19-20 századból. 1990 után volt vagyonkezelői szerződés, de a kincstár azt felmondta, miután nem történtek meg a kitűzött felújítások. Filmforgatásoknak adott helyszínt, jelenleg nem látogatható. Egy sétát mégis érdemes tenni a kastély körül, mert van egy érdekes hangulata, néhol be tudunk kukucskálni a kerítésen keresztül, ahol a jobb sorsra váró csodálatos barokk kastély izgalmas múlttal várja, hogy méltó kezekbe kerüljön.

SAJÁT FELVÉTELEK

FORRÁSOK

Aradi Ilona. Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945-1956 között. IN Tanulmányok Pest megye múltjából IV. 2012. 189-192 pp.

Arányi Lajos Pest megyei topográfiája IV. IN Műemlékvédelem. 2015. 59. évfolyam. 4. szám. 252 p.

Borgó János. Acsa, a nagyon elfelejtett falu. IN Népszabadság – Pest Megyei Krónika melléklet. 1995.10.17.

Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon – magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910) PEST VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI

Bugár-Mészáros Károly. Kastély-közkincsprogramba illeszkedő két kastély. IN Örökség. 2009. 13. évfolyam. 12. szám. 10-11 pp.

Csűrös Csilla. Száz év a huszadikból. Trianon Szemle Évkönyv. 2015

D. Mezey Alice. Acsa, Prónay-kastély. IN Mentényi Klára (szerk.) Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám. Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója. Budapest. 2002. Összefoglaló jelentések a 2001. év helyszíni műemléki kutatásairól

Ferenczy Jakab és Danielik Sándor (szerk.). Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. 1856. Pest. 371-373 pp.

Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. (Budapest, 1877.) III. Váczi felsó járás

Góber Eszter és Bakó Gábor. A festmény mint kordokumentum. A táj képének változása egy XIX. századi mű alapján.IN Élet és Tudomány. 67. évfolyam. 45. szám. 2012.11.09. 1424-1426 pp.

Kempelen Béla: Magyar főrangú családok. 1930. Szerző saját kiadása

Kéler Zoltán (szerk.): Báró Prónay Dezső emlékeiből és válogatott beszédei. 1923. Budapest

Központi Értesítő, 1912 (37. évfolyam, 1. félév)1912-04-04 / 27. szám

Köztelek – 1899. 53-104. szám 1899-07-26 / 60. szám

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis lelőhely azonosító 25687

Magyarország, 1907. szeptember (14. évfolyam, 208-232. szám)1907-09-24 / 227. szám

Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3) KATALÓGUS X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században

Nagy Iván: Magyarország családai. Kilencedik kötet. 1862.

N. Kósa Judit. Az acsai Prónay-kastély apró titkai. In. Népszabadság – Budapest melléklet. 2002.09.28.

Pesti Hírlap, 1906. június (28. évfolyam, 150-163. szám)1906-06-13 / 161. szám

Pesti Hírlap, 1938. október (60. évfolyam, 221-246. szám)1938-10-22 / 239. szám

Pesti Hírlap, 1938. október (60. évfolyam, 221-246. szám)1938-10-22 / 239. szám

Pesti Napló. 1925.12.18.

Podhorányi Zsolt. Hatvanéves elhagyatottság. IN Népszava. 2004.10.01. 132. évfolyam. 230. szám. 6 p.

Protestáns Szemle, 1938 Kritikai szemle / Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. Dr. Bruckner Győző. IN Protestáns Szemle. 1938. 47. évfolyam.

Vasárnapi Ujság – 1883-03-04 / 9. szám