A magyar arisztrokraták mindig kíváncsiak voltak a világra, a fiatal grófok és bárók szívesen tettek körutazásokat, hogy jobban megismerjék a nyugati világ csodáit. A huszas évei közepén járó gróf Zichy-Ferraris Manóra, aki barátjával gróf Berchtold Antallal indult el felfedezni Angliát, több is várt a szigetországban mint amire számított.

A két fiatalember Angliában ismerkedett meg a Strachan lányokkal, akik rögtön el is rabolták a magyar nemesek szívét. Az idősebb lány, Matilda Berchtold gróf felesége lett, míg a kisebbik lány, Charlotte, 1837-ben a délceg katonatisztnek, Zichy Manónak fogadott örök hűséget.

Az, hogy egy nő házassága révén másik országba költözik, nem volt szokatlan, az már viszont érdekesebb, hogy a Strachan lányoknak valószínűleg jól jött a tiszta lappal újrakezdés. Édesanyjuk szabados viselkedése gyakran került terítékre az angliai gúnymetszetek hasábjain, ahol más hölgyek társaságában félreérthetetlen szituációkban ábrázolták.

Zichy Emanuel vagy ahogy gyakrabban említették Zichy Manó gróf 1808-ban Pozsonyban született Zichy Ferenc és Ferraris Vilma gyermekeként. A Zichy család több szállal kötődött a koronához, az akkori szokás szerint gyermekeiket is ebben a szellemben nevelték, társalgási nyelvük is a német volt. A fiatal Manó követte a szülők által mutatott utat és katonának állt.

Az édesapa 1839-ben meghalt, ekkor Manó leszerelt a hadseregből. Feleségével Oroszváron, a családi kastélyban éltek. Ekkor kezdte meg a gróf átépíttettni a kastélyt. Hatottak rá az Angliában látottak és valószínűleg felesége is, amikor Oroszváron egy igazi angol romantikus kastélyt álmodott meg, melyet elkészülte után a „magyar Windsornak” is neveztek.

Házasságuk milyenségéről nehéz pontos képet festeni, egyes források szerint zajos, látványos és sokak által ismert szerelmi viszony volt az övék. Annyi bizonyos, hogy gyermekük nem született. A reformkor hajnalán a gróf egyre közelebb került a hazafias eszmékhez, megtanult magyarul is. Fontos volt neki, hogy ezen a nyelven beszéljen, bár a kortársak leírása szerint élete végéig meglehetősen törte hazája nyelvét.

A reformok iránti elkötelezettségét is jelzi, hogy az oroszvári kastélyban gyakran találkoztak magyar nemesek. Állítólag az 1844-ben megalakult Védegylet szabályzatát is itt sokszorosították, majd terjesztették szűk körben, hogy elkerüljék az osztrák kormány figyelmét.

Bár már leszerelt katona volt, az 1848-as forradalom idején újra magára húzta az uniformist és harcolt a magyar szabadságért.

Pontos dátumunk nincs, de valamikor ezekben az időkben, talán éppen az oroszvári kastélyban történt, hogy megjelent a fiatal és szemrevaló gróf Andrássy Manó, akibe Charlotte grófné első látásra beleszeretett. Azt, hogy a házasságtörő viszony kialakult alátámasztják Széchenyi István naplóbejegyzései, aki többször említést tesz a párról.

Hogy a házasság már Andrássy megjelenése előtt is bajban volt-e, nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy fiatal és kalandvágyó gróf megbabonázta Zichynét. Gróf Andrássy Manó az 1848-as szabadságharc leverése után külföldre menekül és Kelet-Indiában utazgatott. A korabeli források szerint Charlotte is követte Andrássyt, de ezután a szálak teljesen összekuszálódnak.

Van, ahol azt találjuk, hogy csak Londonig ment utána, mások még Kalkuttában is együtt látták őket, sőt olyan leírás is van, mely szerint Charlotte Indiában halt meg és csak a szívét hozták haza.

Amit biztosan tudunk, hogy Zichy Manóval, a férjjel, elmérgesedett a viszony, az asszonyt még az oroszvári kastélyba sem engedte be a gróf embere. A házasság felbomlása azonban nem csak érzelmileg jelentett problémát a férjnek. Charlotte jelentős vagyonnal érkezett a házasságba, melyet a gróf az oroszvári kastély építésére és a birtok szükségleteire használt fel. Miután Charlotte ügyvédet fogadott a viszony tovább mérgesedett. A gróf hatalmas anyagi gondokkal küzdött, más csődperekben is érintett volt és a válás tovább növelte terheit. Kényszerű megoldásként végül Manó gróf adásvétellel átadta egyes birtokait testvérének Zichy-Ferraris Bódognak. Az átadott birtokok között volt az oroszvári kastély is, melytől valószínűleg nehéz szívvel válhatott meg, mivel néhány szobát továbbra is fenntartatott itt magának.

A válás és a vagyonmegosztás kérdése már éppen rendeződni látszott, amikor mindenki számára váratlan fordulat történt. Charlotte 1851. november 12-én öngyilkos lett. Egyes korabeli források szerint az indíték az volt, hogy miután a grófné közölte Andrássyval, hogy a válás lezajlott és így már feleségül veheti, a fiatal mágnás hezitálni kezdett. Charlotte ezt elutasításnak vélte és megitta a méreggel töltött üvegcse tartalmát, mely azonnal halálát okozta.

Mindennek ellentmond, hogy a grófné 3 nappal a halála előtt végrendeletet fogalmazott meg, mely azt mutatja, hogy előre megtervezte tettét. Más leírásokból az is kiderül, hogy 1851 elején először testvéréhez költözött, ahol a nyarat töltötte, majd Pestre ment, ahol a német színház előadásain látták. Állítólag a rokonok és barátok is zavartnak gondolták, de azt senkinek nem mondta el, hogy mi bántja igazán. Végrendelete is árulkodó, melyben leírja, hogy végakaratát gróf Andrássy Manó ismeri a legjobban, és ügyvédje mellett őt kéri meg, hogy valósuljanak meg utolsó kérései. Ezt a végrendeletet Oláhpatakon keltezte, mely Andrássy birtok volt.

Charlotte végső nyughelyét ma is láthatjuk Budapesten, a Kálvin téri református templomban.

A férj, Zichy Manó nem házasodott újra, Nagyszőlősön (ma: Somlószőlős) építtetett kastélyában élt és a balatonfüredi társasági élet központi szereplője lett, 69 éves korában hunyt el. Gróf Andrássy Manó az eset után négy évvel megnősült, hosszú és tartalmas életét 70 évesen fejezte be.

A tragikus esetet a korszakban mindenki ismerte, számtalan cikk látott napvilágot a megrázó történtekről és jó néhány magyarázat született. Bár a teljes igazság kiderítése még várat magára, egy szomorú érdekesség még akad. A betléri Andrássy-kastélyban hosszú évekig lógott egy portré a falon egy nőről, melyről már senki nem tudta megmondani, hogy kit ábrázol. Egy véletlen folytán Basics Beatrix művészettörténész 2016-ban lényeges felfedezést tett. Beazonosította, hogy az elfeledett nő a képen, nem más, mint az Andrássy Manóért heves szerelemmel rajongó Charlotte Strachan.

Felhasznált irodalom:

Basics Beatrix. 2016. Fennmaradt családi kincstár a Felvidéken. IN. MúzeumCafé. 2016/1. 51. szám. 34-43 pp.

Czeidli J. 2017. Zichy-Ferraris Manó a füredi Anna-bálok kedvelt alakja volt. Veszprémi Napló. 2017.08.17. 5 p.

Katona Cs. 2017. Akik nem illettek egymáshoz: Charlotte Strachan és Zichy-Ferraris Manó házasságának tragikus története. IN Moson Megyei Műhely 2012-2017. 83-102 pp.

Pesti Napló. 1927.02.27. Pesti titkok. 41 p.

Radnai Lóránt. 1984. Isten igaz bíró. IN Budapest. 1984. 22. évf. 4. szám 23 p.

Sacelláry Pál. 1931. Milyen volt a régi Pest farsangja? IN Ellenőr. 1931. 18. évf. 1. szám 58-61 pp.

Somogyi E. (szerk.) 1885. Magyar Lexikonok. 16. kötet. 311 p.

Szücs L. és Szücs K. 2017. Figurális síremlék a református templomban – Zichy Manóné síremlékének helyreállítása. IN Műemlékvédelem. 2017. 61. évf. 4-5. szám. 161-164 pp.

Varga Mihály. 1996. Követek, konzulok, kalandorok, ügynökök. IN Új Honvédségi Szemle. 1996. 6. szám. 97-104 pp.

Vasárnapi Ujság. 1877.04.15.

Veszprémi Napló, 2016.04.15. 3p. Romantikus stílusban

Nemzeti Névtér

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz: