Családtörténet | modernmultorzo.hu

József nádor alcsúti kastélya

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | máj 29, 2025 | Arborétum, Családtörténet, Kastély, Látnivalók, Magyar történelem, Programok

Olvasási idő: 6 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.05.29.

Cím: 8087 Alcsútdoboz, Kastélykert út 2.

Látogatható:

március 1-je és szeptember 30-a között: 10:00-18:00 minden nap
október 1-je és február 28-a között: 10:00-16:00 csütörtöktől vasárnapig
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Jegyárak:

Teljes árú belépőjegy: 2.500 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy: 1.800 Ft/fő (nyugdíjas, diák, két- vagy többgyermekes családok esetén a felnőtt kísérők max. 2 fő)

Megközelítés, parkolás:

Autóval: Közvetlenül az arborétum bejárata mellett találunk kialakított parkolót.
Tömegközlekedéssel: Budapestről vasúttal utazhatunk Bicskére, ezt a Keleti vagy a Déli pályaudvarról indulva is megtehetjük. Bicskén a vasútállomásról a 8011-es Székesfehárra tartó járatot válasszuk. A buszról Alcsútdoboz, kastély megállónál szálljunk le. A buszmegállótól haladjunk tovább a főúton Székesfehérvár irányába, kb. 3 perc sétával (280 m) érhetjük el az arborétumot. A megálló és a park bejárata közötti úton nincs járda, a főút mellett kell elsétálni, itt mindenképpen fokozott körültekintéssel haladjunk! A visszaindulást is tervezzük be és nézzük meg, hogy mikor érkezik a busz, mert ha lekéssük, akkor az út mellett kell besétálni a faluba.

Honlap: https://www.alcsuti-arboretum.hu/

A környéken étel, ital nincs, érdemes vele készülni. A bankkártyás fizetéssel is előfordulhat probléma, érdemes készpénzzel is készülni. Kutyát, kerekpárt nem lehet bevinni.

1827-ben egy 51 éves férfi lépte át a frissen elkészült alcsúti kastély kapuját, egy férfi, aki ekkora már két feleséget veszített el szülés közben és két gyermekét temette el. Egy férfi, aki ekkor már 31 éve viselte a nádori címet és nap nap után feladata volt, hogy közvetítsen saját testvére, a király és a magyar nemzet között. Mindezt egy olyan korban, amikor a Habsburg név Magyarországon egyet jelentett az elnyomással és a szabadságtól megfosztottság érzésével. És mégis létezett egy ember, aki méltónak bizonyult a feladatra, aki maga lett a híd a viharos folyó felett.

A kastélyt ma már nem láthatjuk, Habsburg József nádor és leszármazottai 1827 és 1944 között éltek a csodás klasszicista épület falai között, azonban a vérzivataros időszakok elsöpörték a családi titkokat őrző falakat. Maradt egy homlokzat, mely ott magasodik a tó fölött, emlékeztetve arra, hogy bár a gyűlölet a legnagyobb pusztításra képes, az emlékezés mégis életben tartja azt, amit egyesek ki akartak törölni múltunkból.

Gyere el egy különleges sétára a “legmagyarabb Habsburg” angolparkjába, ahol tündérország kapuja kinyílik és beléphetsz a természet és az épített környezet különleges házasságába, ahol egy kicsit elszáll a jelen, ahol a reformkor romantikája átszővi a levegőt, ahol lehet, hogy egy kicsit mindent lehet: kilépni a hétköznapok zajából, élvezni a természet szépségét és emlékezni egy rég letűnt korra.

Alcsútdoboz Fejér vármegyében, Bicske mellett, Budapesttől egy órányira (50 km), a Váli-völgyben fekszik. A település mai nevét csak 1951-ben vette fel, amikor Alcsútot és Vértesdobozt egyesítették. Ezt megelőzően Alcsút önálló település volt, melyet egy 1365-ös birtokper kapcsán Csút néven említenek. Ekkor már a székesfehérvári keresztesek birtokának számított.

A török megérkezése után a lakosság elmenekült, majd egyes időszakokban visszatért és gazdálkodást folytatott. A hektikus viszonyok felszámolását a törökök kiűzése után, az 1690-91 tájékán visszatelepülő korábbi nemesi birtokosok kezdték meg. Ekkor azonban váratlan kihívással kellett szembesülniük. A pálos rend, arra hivatkozva, hogy a területet korábban Mátyás király nekik adományozta, birtokigényt nyújtott be Alcsútra. A legfrissebb kutatások szerint ez a hivatkozási alap abból a félreértésből adódott, hogy tévesen került azonosításra Csút és Csőt neve az oklevelekben. Még Csőtre, ami a Csepel-szigeten helyezkedett el és ahol IV. Béla monostort alapított, majd azt Mátyás a pálosoknak adta, valóban volt jogalapja a pálosoknak, Csútra már kevésbé.

A pereskedést tovább nehezítette, hogy Alcsút lakosai saját tudásuk alapján örökletes nemességet birtokoltak, azonban az erre vonatkozó hiteles okiratok hiányában, elveszítették kiváltságaikat a pálosok földjén. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a török kiűzése után létrejött az Újszerzeményi Bizottság, mely a töröktől fegyverrel visszafoglaltak területek tulajdonjogának rendezésével foglalkozott. Ehhez a bizottsághoz adott be birtokigényt Újvári Imre, aki mint a magyar kancellária regesztrátora, elegendő befolyással és személyes kapcsolattal bírt ahhoz, hogy I. Lipót 1702. augusztus 2-án neki és feleségének, Sigray Borbálának adományozza Alcsútot. Az események végül tragikus fordulatot hoztak, amikor a feldühödött lakosok 1715-ben meggyilkolták Újvári Imrét. A törvényszék a bűnösök kivégzése mellett örökös jobbágyságra ítélte a település lakosait.

Az alcsúti kastély 1832

Forrás: Száz magyar falu

A főhercegi kastély

Forrás: Száz magyar falu

A kastély maradványai

Forrás: Wikimedia Commons, Civertan

A kastély Korona része

Forrás: Száz magyar falu

17 évvel később, 1732-ben Sigray Borbála eladta a területet báró Schmiedegg Frigyesnek, akitől 1753-ban a pálos rend vette meg Alcsútot. Bár úgy látszik a rend ragaszkodott volna a területhez, sokáig nem tehették ezt meg. 1786-ban II. József feloszlatja a szerzetes rendeket és ezzel Alcsút állami tulajdonban, a vallásalaphoz kerül, majd 1819-től Habsburg József (1776-1847) nádor kezdi meg nagyszabású terveinek megvalósítását újdonsült birtokán.

Habsburg József Antal főherceget bátyja, I. Ferenc 1795-ben nevezte ki Magyarország helytartójává, miután testvérük, Sándor Lipót, a korábbi nádor, egy tragikus baleset következtében meghalt. (Sándor Lipót hobbija volt a pirotechnika, azonban egy tűzijáték összeállítása során olyan súlyosan megsérült, hogy pár nappal később belehalt sérüléseibe.) József 1796-tól haláláig viselte a nádori tisztséget. A kompromisszumokra kész főnemes, összekötő szerepet töltött be a korona és a magyar nemzet között. A magyarokhoz való hozzáállásával, a kultúra és az ország szépítése iránt megtett lépéseivel hamar megszeretette magát hazánkban. Ő volt az első Habsburg, aki Magyarországon telepedett le, így az ő leszármazottait a Habsburgok magyar ágának is szoktuk nevezni. Nádorságának 50 éve alatt támogatta a reformkori Magyarország fejlődését, nem véletlen, hogy ő az egyetlen Habsburg, akinek egész alakos szobra a mai napig látható Budapesten a József nádor téren.

A nádor virágzó uradalmat hoz létre Alcsúton, ahol mezőgazdálkodást és állattenyésztést is folytattak. A birtokközpontban Pollack Mihály tervei alapján az ország egyik legnagyobb klasszicista kastélyát építette fel, melyhez a királyi kertépítőmester, Toast Károly tervei szerint készül el a hatalmas angolpark. József nádor gyermekkorától kedvelte a botanikát, így talán érthető, hogy a különleges kertbe komoly növényhonosítási kísérleteket is végzett, megmaradt feljegyzései között több mint 600 fa és cserje szerepel.

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

Alcsúti arborétum

Saját felvétel

A nádor első két feleségét szülés közben veszítette el. A második házasságából egy ikerpár született, majd harmadik feleségétől három gyermekük élte meg a felnőttkort. A család nyári rezidenciájának számító Alcsút igazi kis tündérvilág volt, ahol a nádor minden jelentősebb családi eseményt egy vagy több fa ültetésével tett emlékezetessé. A mai arborétumban sétálva ezek elnevezéseivel is találkozhatunk: István-halom, Mária-Henrietta-berek, Klotild-sziget, Hermina-sziget.

József nádort fia István (1817-1867) követte a nádori székben. István nádor viselte utoljára ezt a titulust, 1848-as szerepvállalása annyira ellentmondásosra sikeredett, hogy száműzetésbe élt és az Alcsúton nevelkedett fiú nem térhetett többé vissza. A kastély és az uradalom, József nádor másik fia, József Károly főherceg (1833-1905) idején gazdagodott és fejlődött tovább. Folytatta édesapja munkáját.

József Károly főherceg katona volt, aki a kiegyezés után részt vett a Magyar Királyi Honvédség szervezésében, majd annak főparancsnoka is lett. Emellett lelkes botanikus volt, különböző tanulmányokat is írt, sőt a cigány nyelvvel is foglalkozott. Részt vett a hazai tűzoltóság megszervezésében és folytatja az apja által megkezdett munkát a Margitszigetet üdölőhellyé formálta. Az alcsúti kastélyt az 1870-es években Ybl Miklós tervei alapján bővíttette, üvegházat építtetett és a korábbi istállót Storno Ferenc tervei alapján neogótikus kápolnává alakítatta, melyet 1907-ig a falusiak templomként használtak. A kastély mellett állatkertet is kialakítottak (medveház) és gyerkmekkerttel is kiegészítette a létesítményt (tornakert, babaház). A kastélyudvar bejárata előtt két 1848-as ágyú állt, melyet a komáromi erődből hozatott ide a főherceg.

József nádor

Anton Einsle festmény Forrás: Wikimedia Commons

József nádor szobra Budapest 1876

Forrás: Wikimedia Commons

István nádor 1840

Forrás: Wikimedia Commons

József Károly főherceg 1880

Forrás: Wikimedia Commons

A kastély utolsó Habsburg tulajdonosa József Károly fia József Ágost főherceg (1872-1962) volt, aki katonai pályája során az I. világháborút végigharcolva védte Isonzo vonalát, majd az erdélyi és romániai hadműveleteket irányította. A I. világháborút követő zavaros időkben, kényerhelyzetbe került és mint homo regius (az uralkodó nevében eljáró személy) kinevezte gróf Károlyi Mihályt miniszterelnöknek. A Tanácsköztársaság idején Alcsútra vonult vissza, ahol háziőrizetben tartották. A Károlyi kormány bukása és Horthy Miklós kormányzói kinevezése után a főherceg a politikai élettől visszahúzódik, bár továbbra is tagja a felsőháznak, inkább kulturális és társadalmi kérdésekkel foglalkozik.

A 20. század elején József Ágost főherceg és családja főképp júliustól novemberig tartózkodott a kastélyban. József Ágost legidősebb fia József Ferenc (1895-1957) és felesége egy 1930-ban készült interjún boldogan mutatták be csodás otthonukat, ahol három kislányuk imádott a kertben játszadozni, és az is kiderült, hogy ekkor már lift is volt a hatalmas épületben. A történelem sötét felhői azonban gyűlekezni kezdtek Alcsút felett, 1944 végén közeledtek az oroszok és a család menekülni kényszerült (József Ágost ekkor már 72 éves volt). Először az Egyesült Államokba emigráltak, majd visszatértek Európába.

A család távozása után számos máig tisztázatlan kérdés lengi körbe Alcsútot. Az biztos, hogy a kastély 1944 végén ismeretlen körülmények között leégett. Szárnyra kaptak olyan hírek, hogy az oroszok megérkezése előtt néhány falusi betört a kastélyba, ahonnan összeszedték a család által elrejtett kincseket és nyomaik eltűntetésének okán, ők gyújtották fel a kastélyt. Hogy pontosan mi történt jelenleg még nem tudjuk, az biztos, hogy a család által gyűjtött és őrzött értékes műkincsek, festmények odalettek és ami még ennél is nagyobb tragédia, hogy a könyvtár és levéltár teljesen leégett, a tűz martalékává téve a felbecsülhetetlen értékű örökséget.

Személyzet a nagyebédlőben

Forrás: Száz magyar falu

József nádor és családja 1889

Forrás: Wikimendia Commons

József Ágost főherceg 1918

Forrás: Wikimedia Commons

József Ágost és családja 1900

Forrás: Wikimedia Commons

Felhasznált források:

Alcsútdoboz honlapja | link: https://alcsutdoboz.hu/telepulesunk/telepulesunk/

Erdős Ferenc és Kelemen Krisztián. 2002. Alcsútdoboz. IN Száz magyar falu. 2002.

Halász Ferenc. 2010. Az ország legnagyobb hóvirágmezeje. IN Honismeret. 2010. 38. évf. 1. szám. 18-22 pp.

Kiss Károly. 1979. Az elherdált levéltár. IN Amerikai-Kanadai Magyar Élet. 1979. 16. szám. 12 p.

Örsi Károly. 1992. Az alcsúti kastélypark építéstörténete (Alcsútdoboz). IN Műemlékvédelem. 1992. 36. évf. 4. szám. 208-222 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Az Ördöglovas kastélya – Bajna, Sándor-Metternich kastély

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | ápr 19, 2025 | Családtörténet, Kastély, Látnivalók, Magyar történelem, Programok

Olvasási idő: 6 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.04.19.

Cím: 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc u. 1.

Látogatható:

Téli nyitvatartás: november 1. és március 31. között: keddtől vasárnapig 10-17 óra között
Nyári nyitvatartás: április 1. és október 31. között: keddtől vasárnapig 10-18 óra
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Jegyárak:

Teljes árú kombinált jegy kastély és pincekonyha belépő: 4.000 Ft
Kedvezményes kombinált jegy kastély és pincekonyha belépő: 4.000 Ft
Tárlatvezetés: 1000 Ft/fő

Megközelítés, parkolás:

Autóval: A kastélynak nincs külön kialakított parkolója. Ingyenes parkolási lehetőség a főtéren található (Bajna, Hősök tere), ez közvetlenül a kastély mellett van, innen lehet egyszerűen elsétálni a kastélyhoz.
Tömegközlekedés: Széll Kálmán térről 1 óra 30 perc az út a 787-es autóbusszal (Budapest – Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Gyermely – Bajna)

Honlap: https://bajnaikastely.hu/

Egy majdnem az enyészeté lett, elfeledett kastély, egy vakmerő lovas, akinek híre messze földön szállt, két különleges nő, akik helytálltak a történelem zavaros időszakaiban, egy világháborús pusztítás, melynek következményeitől lelkes helyiek védték a kastély egyedi kincseit. Egy kastély, amelyet mindenkinek látni kell, a mesélő falak örömről, bánatról és a reményről regélnek, hogy tudjuk, ami egykor elveszettnek tűnt, képes feltámadni és méltó emléket állítani hőseinek.

Bajna Komárom-Esztergom vármegyében, Budapesttől egy órára található. A dombok között meghúzódó település története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, egy 1293-ból származó oklevél, mint királyi birtokot említi. A monda szerint a falut a tatárjárás után Sáráspusztáról ide menekülők alapították, akik az Öreg-hegy barlangjaiban találtak maguknak menedéket. A falu elnevezését is innen származtatják, miszerint a sok viszontagság között találtak rá új otthonukra, melyet a „baj”-ról neveztek el.

Mátyás király és II. Ulászló király alatt szerzett egyre nagyobb befolyást a bajnai Both család, akiknek nemesi udvarháza a 15. század végén már állt a mai kastély helyén. A reneszánsz épület nyomait a régészek a kastély alatt végzett ásatások során tarták fel 1995 és 2000 között több ciklusban.

A földművelő lakosság által lakott település a mohácsi csata után is életképes maradt, bár a török idején meglehetősen elzártan élt a dombok ölelésében.

A bajnai Both család férfiágon kihalt, azonban leányágon folytatódott a birtoklás a Sándor család által. A vagyonszerző ős, Sándor Menyhért (1661-1723) a Habsburgok mellé állt Thököly seregeivel szemben és az ellenség legyőzését követően Esztergomban telepedett le, ahol alispáni kinevezést kapott. Menyhért hű maradt a Habsburgokhoz, melynek következtében 24 évig viselte tisztségét, 1719-ben bárói rangra emelkedett és nagy kiterjedésű birtokállományt hagyott fiára, Sándor Mihályra (1692-1766).

Mihály kezd komolyabban foglalkozni a bajnai uradalom kiépítésével. Folytatja a birtokszerzést Bajna körüli területekkel. A korábbi udvarházat visszabontatta és barokk kastélyt emeltetett a 18. század elején.

Mihály fia Sándor Antal grófi címet szerzet a családnak, az ő fia Sándor Vince (1767-1823) kezdte meg a bajnai kastély belső tereinek klasszicista stílusú átalakítást. Vince azonban keveset tartózkodott Bajnán, időközben a budai várban Pollack Mihály tervei alapján felépíttette a Sándor-palotát.

Bajna életében a Sándor család uradalomépítése meghatározó szerepet játszott, a 19. században utakat építettek, mellyel könnyebben megközelíthetővé vált a település Budapest és Esztergom irányából is. A döntő változást azonban az Ördöglovasnak hívott ifjú gróf, Sándor Móric (1805-1878) hozta el.

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

A barokk kastély

Forrás: bajnaikastely.hu

A bajnai kastély belső tere

Saját felvétel

Faldísz maradványok

Saját felvétel

Kastély belső

Saját felvétel

Móricot édesapja eltiltotta a lovaktól, így az ifjú Móric csak annak halála után pattant nyeregbe. Hajmeresztő mutatványaival hamar ismertséget szerzett és nem csak Magyarországon, egész Európát bejárta a híre a nem mindennapi örült fiúnak, aki halált megvető bátorsággal ugrat át szekereken, szakadékokon, lóval közlekedik a kastélyban, sőt annak első emeletéről is leugratott egyszer állítólag. A lovak szeretete mellett uradalmát is igyekezett fejleszteni, mintagazdaságot épített. A modern technikai újításokat pártolta, a fejlődés és fejlesztés iránti elkötelezettsége Széchenyi István barátságát is meghozta számára.

Nem állt nagy nőcsábász hírében, inkább a lovak érdekelték, egyszer mégis szerelembe esett. Szíve a magyaroknak olyan ellenszenves Metternich kancellár lányát Leontine-t (1811-1861) választotta. A fiatalok két külön világban éltek és természetük is ellentétes volt. A gróf merész, vakmerő és hirtelen természetét Leontine kedves, visszafogott, gondoskodó személyisége jól ellensúlyozta.

A friss házasok részére, 1834-re készült el a Hild József tervei alapján klasszicista stílusban átalakított modern bajnai kastély. Az addigi barokk épületegyüttes káprázatos átalakuláson ment keresztül, mellyel az ország legszebb klasszicista épületei közé emelkedett. Mivel korábbi épületek átalakítását és összekapcsolását kellett megvalósítani, az építész tehetsége itt is megmutatkozott. Ékes példája ennek az egyedi délnyugati homlokzat, ahol a négyoszlopos portikusz (oszlopos előcsarnok) az emeleti szintre került. A kastély belső terei is megújultak, az emeleten a Raffaello-terem és az Etruszk-terem a stílus páratlan szépségű magyarországi emlékanyagai, melynek terveit a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico (1777-1849) készítette. A bútorok nagy része is az ő nevéhez köthető, de volt még itt Londonból hozatott berendezés, a kovácsoltvas elemek bécsi mesterek keze nyomán készült el. Amíg az emeleten két külön szárnyban a gróf és a grófnő külön lakrészei kaptak helyet, a földszinten az ebédlő, billiárdterem, dohányzószalon, kártyaszoba, házikápolna helyezkedett el.

A gróf a házasélet mellett sem hagyott fel az életveszélyes mutatványokkal, ami sokszor komoly sérülésekkel járt. A politika és a közügyek nem érdekelték, egyedül a hídépítés kérdése foglalkoztatta. 1850-re azonban utolérte végzete. Linz mellett baleset érte, kirepült a lovaskocsiból és fejét egy vaskerítésbe verte. Innentől kezdve viselkedése megváltozott, dührohamok kínozták, nem volt más megoldás, egy prágai elmegyógyintézetbe zárták. A következő 28 évben már csak árnyéka volt önmagának, ideje nagy részét vagy a bajnai kastélyban töltötte visszavonultan vagy, ha állapota azt kívánta, a döblingi elmegyógyintézetben (fiatalkori barátja, Széchenyi is itt volt már ekkoriban).

Móric és Leontine házasságából két gyermek született. Első szülött fiúk Leó fiatalon meghalt, így az örökös Sándor-Metternich Paulina (1836-1921) lett. Paulina, apjához hasonlóan, különleges személyiség volt. Édesanyja féltestvéréhez, Richard von Metternich-hez ment feleségül, így a grófkiasszonyból hercegné lett. Diplomata férjét elkísérte Párizsba, ahol hamar a társasági élet középpontjává vált a fiatal asszony. A párizsi kommünt követően Bécsben folytatták izgalmas életüket, Paulina sokszínű személyisége, művészetek iránti rajongása, jó szervezőkészsége ismerté tette nevét. Férje halálát követően, 1895-ben végleg Bajnára költözött. Három lánya közül Klementina (1870-1963) maradt Bajnán, ők ketten a kastélyon modernizálásokat hajtottak végre.

Klementina soha nem ment férjhez, így unokaöcsét fogadta örökbe, a bajnai uradalom örökösének Metternich-Sándor Ferenc Albertet (1920-2009) szánta. Az élet azonban közbeszólt, a II. világháború végén mindkettőjüknek menekülniük kellett Bajnáról. Klementina 93 évesen Németországban hunyt el. Ferenc Albert a rendszerváltás után visszatért Bajnára, de akkor a birtokhoz tartozó földek nagy része már elkelt. A birtok nyújtotta gazdálkodási lehetőség nélkül a kastélyt nem tudta volna fenntartani, így azt sem kérte.

Móricot édesapja eltiltotta a lovaktól, így az ifjú Móric csak annak halála után pattant nyeregbe. **Hajmeresztő mutatványaival** hamar ismertséget szerzett és nem csak Magyarországon, egész Európát bejárta a híre a nem mindennapi örült fiúnak, aki **halált megvető bátorsággal ugrat át szekereken, szakadékokon, lóval közlekedik a kastélyban**, sőt annak első emeletéről is leugratott egyszer állítólag. A lovak szeretete mellett **uradalmát is igyekezett fejleszteni**, mintagazdaságot épített. A modern technikai újításokat pártolta, a fejlődés és fejlesztés iránti elkötelezettsége **Széchenyi István barátságát** is meghozta számára. Nem állt nagy nőcsábász hírében, inkább a lovak érdekelték, egyszer mégis szerelembe esett. **Szíve a magyaroknak olyan ellenszenves Metternich kancellár lányát Leontine-t** (1811-1861) választotta. A fiatalok két külön világban éltek és természetük is ellentétes volt. A gróf merész, vakmerő és hirtelen természetét Leontine kedves, visszafogott, gondoskodó személyisége jól ellensúlyozta. A friss házasok részére, **1834-re készült el a Hild József tervei alapján klasszicista stílusban átalakított modern bajnai kastély**. Az addigi barokk épületegyüttes káprázatos átalakuláson ment keresztül, mellyel **az ország legszebb klasszicista épületei közé emelkedett.** Mivel korábbi épületek átalakítását és összekapcsolását kellett megvalósítani, az építész tehetsége itt is megmutatkozott. Ékes példája ennek az **egyedi délnyugati homlokzat, ahol a négyoszlopos portikusz** (oszlopos előcsarnok) az emeleti szintre került. A kastély belső terei is megújultak, az emeleten **a Raffaello-terem és az Etruszk-terem a stílus páratlan szépségű magyarországi emlékanyagai**, melynek terveit a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico (1777-1849) készítette. A bútorok nagy része is az ő nevéhez köthető, de volt még itt Londonból hozatott berendezés, a kovácsoltvas elemek bécsi mesterek keze nyomán készült el. Amíg az emeleten két külön szárnyban a gróf és a grófnő külön lakrészei kaptak helyet, a földszinten az ebédlő, billiárdterem, dohányzószalon, kártyaszoba, házikápolna helyezkedett el. A gróf a házasélet mellett sem hagyott fel az **életveszélyes mutatványokkal**, ami sokszor komoly sérülésekkel járt. A politika és a közügyek nem érdekelték, egyedül a hídépítés kérdése foglalkoztatta. 1850-re azonban utolérte végzete. **Linz mellett baleset érte, kirepült a lovaskocsiból és fejét egy vaskerítésbe verte.** Innentől kezdve viselkedése megváltozott, **dührohamok kínozták**, nem volt más megoldás, **egy prágai elmegyógyintézetbe zárták**. A következő 28 évben már csak árnyéka volt önmagának, ideje nagy részét vagy a bajnai kastélyban töltötte visszavonultan vagy, ha állapota azt kívánta, a döblingi elmegyógyintézetben (fiatalkori barátja, Széchenyi is itt volt már ekkoriban). Móric és Leontine házasságából két gyermek született. Első szülött fiúk Leó fiatalon meghalt, így az **örökös Sándor-Metternich Paulina** (1836-1921) lett. Paulina, apjához hasonlóan, különleges személyiség volt. Édesanyja féltestvéréhez, Richard von Metternich-hez ment feleségül, így a grófkiasszonyból hercegné lett. **Diplomata férjét elkísérte Párizsba, ahol hamar a társasági élet középpontjává vált a fiatal asszony.** A párizsi kommünt követően Bécsben folytatták izgalmas életüket, Paulina sokszínű személyisége, művészetek iránti rajongása, jó szervezőkészsége ismerté tette nevét. **Férje halálát követően, 1895-ben végleg Bajnára költözött.** Három lánya közül Klementina (1870-1963) maradt Bajnán, ők ketten a kastélyon modernizálásokat hajtottak végre. **Klementina soha nem ment férjhez**, így unokaöcsét fogta örökbe, **a bajnai uradalom örökösének Metternich-Sándor Ferenc Albertet** (1920-2009) **szánta**. Az élet azonban közbeszólt, a **II. világháború végén mindkettőjüknek menekülniük kellett Bajnáról.** Klementina 93 évesen Németországban hunyt el. Ferenc Albert a rendszerváltás után visszatért Bajnára, de akkor a birtokhoz tartozó földek nagy része már elkelt. A birtok nyújtotta gazdálkodási lehetőség nélkül a kastélyt nem tudta volna fenntartani, így azt sem kérte.

gróf Sándor Móric

Forrás: MúzeumDigitár – Gróf Sándor Móricról készült fénykép Ludwig Angerer bécsi fotográfus műterméből

gróf Sándor Móric 1860

Forrás: Wikimedia Commons

Bajna, Sándor-Metternich kastély négyoszlopos portikusz

Saját felvétel

Sándor Paulina

Forrás: Buza Péter (2009) Sándorok, Metternichek – és az Ördöglovas IN Budapest. 2009. 32. évf. 2. szám. 30 p.

A II. világháború végén a kastélyt kifosztották. A szovjet katonák a lépcsőházban látható 1827-ben készült Sándor Móric portrén gyakorolták a célba lövést. A hatalmas méretű képet a már omladozó kastélyból 1970-ben kimentették és évtizedekig az esztergomi Balassa Bálint Múzeum raktárában várta a sorsát. Szerencsére a 2018-2021 között végzett felújítások során Győri Lajos restaurátor hónapokig tartó munkájának gyümölcse beérett és a portré újra teljes fényében ragyog méltó helyén az Ördöglovas meseszép kastélyában.

Az államosítás időszakában a kastélyban szükséglakások, TSZ raktár, de még traktorosnő-képzés is volt. 1950-ben a korábbi kastélyparkon vezették át az országutat, ezzel a park elvesztette korábbi egységét. A helyiek becsületére váljék, hogy a tőlük telhetőt megtették, amikor az 1970-es évekre a kastély már életveszélyes állapotba került. Ekkor a Raffaello-terem mennyezetfreskóját és az etruszk terem mennyezeti stukkódíszeit leválasztották. Nekik hála a felújítások során ezeket is sikerült visszahelyezni, így eredeti díszükben tekinthetik meg őket a látogatók.

A felújított kastély interaktív kiállítással várja a látogatóit, ahol a Sándor család és a kastély története tárul fel. A betérők végig sétálhatnak a lépcsőkön, melyek csipkézett szélei őrzik emlékét annak, mikor még az Ördöglovas vágtatott ott végig paripájával. A felújított kastély két emeletén tekinthető meg a különleges értékű emlékeket bemutató tárlat és a pincekonyha. A parkban kisebb játszótér várja a gyerekeket, a kávézóban a felnőttek élhetik át egy finom kávé vagy tea kastélyban elfogyasztott élményét.

Csipkézett lépcső a kastélyban

Saját felvétel

Kiállítás

Saját felvétel

Kiállítás

Saját felvétel

Kiállítás

Saját felvétel

Felhasznált források:

Borovszky Samu (1908) Esztergom vármegye történet II. rész IN Magyarország vármegyéi és városai 1908. 389 p.

Buza Péter (2009) Sándorok, Metternichek – és az Ördöglovas IN Budapest. 2009. 32. évf. 2. szám. 28-33 pp.

D. Mezey Alice – B. Benkhard Lilla (2001) Bajna, Sándor-Metternich-kastély IN Mentényi Klára (szerk.) Műemlékvédelmi Szemle 2001 Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója. Rövid jelentések. 193-195 pp.

Dippold Pál (2015) Amiről Herceghalom neve mond mesét IN Magyar Hírlap. 2015.01.30. 25. szám. 12 p.

Gyetvainé Balogh Ágnes – Fekete J. Csaba (2009) Sándor Antal palotaépítkezései a XVIII. században IN Műemlékvédelem. 2009. 4. szám 197-212 pp.

Erő Zoltán (2004) A bajnai Sándor-Metternich kastély helyreállításának újabb eredménye IN Műszaki Tervezés. 2004. 44. évf. 5-6. szám. 9-17 pp.

Nagy Iván (1858) Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 2. kötet 213-215 pp.

Octogon (2021) Az Ördöglovas visszatér IN. Octogon. 2021. 1. szám. 158-165 pp.

Rostás Péter (2022) Az Ördöglovas kastélyának feltámadása IN Magyar Iparművészet. 2022. 29. évf. 6. szám 42-51 pp.

Tóth Krisztina (2007 ) Bajna IN Bárdos István (szerk) Száz magyar falu

Török János (szerk.) (1866) Egyetemes Magyar Encyclopaedia 5. B-Bekker. 258 p.

Zsuppán András (2021) Az Ördöglovas kastélya: a pusztulás széléről menekült meg Magyarország egyik legszebb háza IN Válaszonline Kult. 2021.12.17.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Végzetes viszony – gróf Zichy Manóné drámája

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | júl 18, 2024 | Családtörténet, Hétköznapok, Tragikus szerelmek

Olvasási idő: 4 perc

A magyar arisztrokraták mindig kíváncsiak voltak a világra, a fiatal grófok és bárók szívesen tettek körutazásokat, hogy jobban megismerjék a nyugati világ csodáit. A huszas évei közepén járó gróf Zichy-Ferraris Manóra, aki barátjával gróf Berchtold Antallal indult el felfedezni Angliát, több is várt a szigetországban mint amire számított.

A két fiatalember Angliában ismerkedett meg a Strachan lányokkal, akik rögtön el is rabolták a magyar nemesek szívét. Az idősebb lány, Matilda Berchtold gróf felesége lett, míg a kisebbik lány, Charlotte, 1837-ben a délceg katonatisztnek, Zichy Manónak fogadott örök hűséget.

Az, hogy egy nő házassága révén másik országba költözik, nem volt szokatlan, az már viszont érdekesebb, hogy a Strachan lányoknak valószínűleg jól jött a tiszta lappal újrakezdés. Édesanyjuk szabados viselkedése gyakran került terítékre az angliai gúnymetszetek hasábjain, ahol más hölgyek társaságában félreérthetetlen szituációkban ábrázolták.

Zichy Emanuel vagy ahogy gyakrabban említették Zichy Manó gróf 1808-ban Pozsonyban született Zichy Ferenc és Ferraris Vilma gyermekeként. A Zichy család több szállal kötődött a koronához, az akkori szokás szerint gyermekeiket is ebben a szellemben nevelték, társalgási nyelvük is a német volt. A fiatal Manó követte a szülők által mutatott utat és katonának állt.

Az édesapa 1839-ben meghalt, ekkor Manó leszerelt a hadseregből. Feleségével Oroszváron, a családi kastélyban éltek. Ekkor kezdte meg a gróf átépíttettni a kastélyt. Hatottak rá az Angliában látottak és valószínűleg felesége is, amikor Oroszváron egy igazi angol romantikus kastélyt álmodott meg, melyet elkészülte után a „magyar Windsornak” is neveztek.

Házasságuk milyenségéről nehéz pontos képet festeni, egyes források szerint zajos, látványos és sokak által ismert szerelmi viszony volt az övék. Annyi bizonyos, hogy gyermekük nem született. A reformkor hajnalán a gróf egyre közelebb került a hazafias eszmékhez, megtanult magyarul is. Fontos volt neki, hogy ezen a nyelven beszéljen, bár a kortársak leírása szerint élete végéig meglehetősen törte hazája nyelvét.

A reformok iránti elkötelezettségét is jelzi, hogy az oroszvári kastélyban gyakran találkoztak magyar nemesek. Állítólag az 1844-ben megalakult Védegylet szabályzatát is itt sokszorosították, majd terjesztették szűk körben, hogy elkerüljék az osztrák kormány figyelmét.

Bár már leszerelt katona volt, az 1848-as forradalom idején újra magára húzta az uniformist és harcolt a magyar szabadságért.

Pontos dátumunk nincs, de valamikor ezekben az időkben, talán éppen az oroszvári kastélyban történt, hogy megjelent a fiatal és szemrevaló gróf Andrássy Manó, akibe Charlotte grófné első látásra beleszeretett. Azt, hogy a házasságtörő viszony kialakult alátámasztják Széchenyi István naplóbejegyzései, aki többször említést tesz a párról.

gróf Zichy Manóné Charlotte Strachan

Forrás: Műemlékvédelem. 2017. 61. évf. 4-5. szám. 161 p.

gróf Zichy Manó

Forrás: Magyar Fotográfia Múzeum

gróf Andrássy Manó

Forrás: wikimedia

Hogy a házasság már Andrássy megjelenése előtt is bajban volt-e, nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy fiatal és kalandvágyó gróf megbabonázta Zichynét. Gróf Andrássy Manó az 1848-as szabadságharc leverése után külföldre menekül és Kelet-Indiában utazgatott. A korabeli források szerint Charlotte is követte Andrássyt, de ezután a szálak teljesen összekuszálódnak.

Van, ahol azt találjuk, hogy csak Londonig ment utána, mások még Kalkuttában is együtt látták őket, sőt olyan leírás is van, mely szerint Charlotte Indiában halt meg és csak a szívét hozták haza.

Amit biztosan tudunk, hogy Zichy Manóval, a férjjel, elmérgesedett a viszony, az asszonyt még az oroszvári kastélyba sem engedte be a gróf embere. A házasság felbomlása azonban nem csak érzelmileg jelentett problémát a férjnek. Charlotte jelentős vagyonnal érkezett a házasságba, melyet a gróf az oroszvári kastély építésére és a birtok szükségleteire használt fel. Miután Charlotte ügyvédet fogadott a viszony tovább mérgesedett. A gróf hatalmas anyagi gondokkal küzdött, más csődperekben is érintett volt és a válás tovább növelte terheit. Kényszerű megoldásként végül Manó gróf adásvétellel átadta egyes birtokait testvérének Zichy-Ferraris Bódognak. Az átadott birtokok között volt az oroszvári kastély is, melytől valószínűleg nehéz szívvel válhatott meg, mivel néhány szobát továbbra is fenntartatott itt magának.

A válás és a vagyonmegosztás kérdése már éppen rendeződni látszott, amikor mindenki számára váratlan fordulat történt. Charlotte 1851. november 12-én öngyilkos lett. Egyes korabeli források szerint az indíték az volt, hogy miután a grófné közölte Andrássyval, hogy a válás lezajlott és így már feleségül veheti, a fiatal mágnás hezitálni kezdett. Charlotte ezt elutasításnak vélte és megitta a méreggel töltött üvegcse tartalmát, mely azonnal halálát okozta.

Mindennek ellentmond, hogy a grófné 3 nappal a halála előtt végrendeletet fogalmazott meg, mely azt mutatja, hogy előre megtervezte tettét. Más leírásokból az is kiderül, hogy 1851 elején először testvéréhez költözött, ahol a nyarat töltötte, majd Pestre ment, ahol a német színház előadásain látták. Állítólag a rokonok és barátok is zavartnak gondolták, de azt senkinek nem mondta el, hogy mi bántja igazán. Végrendelete is árulkodó, melyben leírja, hogy végakaratát gróf Andrássy Manó ismeri a legjobban, és ügyvédje mellett őt kéri meg, hogy valósuljanak meg utolsó kérései. Ezt a végrendeletet Oláhpatakon keltezte, mely Andrássy birtok volt.

Charlotte végső nyughelyét ma is láthatjuk Budapesten, a Kálvin téri református templomban.

A férj, Zichy Manó nem házasodott újra, Nagyszőlősön (ma: Somlószőlős) építtetett kastélyában élt és a balatonfüredi társasági élet központi szereplője lett, 69 éves korában hunyt el. Gróf Andrássy Manó az eset után négy évvel megnősült, hosszú és tartalmas életét 70 évesen fejezte be.

A tragikus esetet a korszakban mindenki ismerte, számtalan cikk látott napvilágot a megrázó történtekről és jó néhány magyarázat született. Bár a teljes igazság kiderítése még várat magára, egy szomorú érdekesség még akad. A betléri Andrássy-kastélyban hosszú évekig lógott egy portré a falon egy nőről, melyről már senki nem tudta megmondani, hogy kit ábrázol. Egy véletlen folytán Basics Beatrix művészettörténész 2016-ban lényeges felfedezést tett. Beazonosította, hogy az elfeledett nő a képen, nem más, mint az Andrássy Manóért heves szerelemmel rajongó Charlotte Strachan.

gróf Zichy Manóné síremléke a Kálvin téri református templomban

Forrás: Műemlékvédelem. 2017. 61. évf. 4-5. szám. 164 p.

Lekvő síremlék – gróf Zichy Manóné

Forrás: Műemlékvédelem, 2017. 4-5. szám. 162 p.

Felhasznált irodalom:

Basics Beatrix. 2016. Fennmaradt családi kincstár a Felvidéken. IN. MúzeumCafé. 2016/1. 51. szám. 34-43 pp.

Czeidli J. 2017. Zichy-Ferraris Manó a füredi Anna-bálok kedvelt alakja volt. Veszprémi Napló. 2017.08.17. 5 p.

Katona Cs. 2017. Akik nem illettek egymáshoz: Charlotte Strachan és Zichy-Ferraris Manó házasságának tragikus története. IN Moson Megyei Műhely 2012-2017. 83-102 pp.

Pesti Napló. 1927.02.27. Pesti titkok. 41 p.

Radnai Lóránt. 1984. Isten igaz bíró. IN Budapest. 1984. 22. évf. 4. szám 23 p.

Sacelláry Pál. 1931. Milyen volt a régi Pest farsangja? IN Ellenőr. 1931. 18. évf. 1. szám 58-61 pp.

Somogyi E. (szerk.) 1885. Magyar Lexikonok. 16. kötet. 311 p.

Szücs L. és Szücs K. 2017. Figurális síremlék a református templomban – Zichy Manóné síremlékének helyreállítása. IN Műemlékvédelem. 2017. 61. évf. 4-5. szám. 161-164 pp.

Varga Mihály. 1996. Követek, konzulok, kalandorok, ügynökök. IN Új Honvédségi Szemle. 1996. 6. szám. 97-104 pp.

Vasárnapi Ujság. 1877.04.15.

Veszprémi Napló, 2016.04.15. 3p. Romantikus stílusban

Nemzeti Névtér

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

A magyar, aki sajtómágnás lett Amerikában – Pulitzer József

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | júl 10, 2024 | Családtörténet, Hétköznapok, Magyarok a világban

Olvasási idő: 4 perc

Az újságírók legnagyobb kitüntetésének számító Pulitzer-díjról már bizonyára sokan hallottak, arról viszont már kevesebben, hogy a névadó Pulitzer József egy Makón született magyar volt. Az amerikai álmot megvalósító ifjú élete csöppet sem volt szélsőségektől mentes, az elszántságáról és kitartásáról szóló legendák motivációs előadások ideális témája lehetne.

Nem volt könnyű személyiség, céltudatossága gyakran párosult akaratossággal és keménységgel, könnyen került konfliktusba is másokkal. Ugyanakkor ékes példája volt annak, hogyan kell akadályokat leküzdve elérni a csúcsra, még akkor is, ha a körülmények vagy éppen fizikai teljesítményünk nem feltétlenül támogatják terveinket.

Pulitzer József 1847. április 10-én született Makón zsidó családban, édesapja kereskedő volt. 1858-ban elveszíti édesapját, ami a család anyagi válságát idézi elő, ekkor 11 éves. Mindössze 17 éves, amikor a fejébe veszi, hogy ő bizony katonának áll. Először az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében próbálkozik, de gyenge egészsége és rossz látása miatt nem veszik fel. Ő azonban nem éri be az elutasítással, addig megy, amíg terve nem sikerül. A francia idegenlégióban, majd Londonban próbálkozik, de itt is csak a kudarc várja. Koldusszegényen beáll fűtőnek egy Amerikába tartó hajóra. A legenda szerint, amikor a hajó Boston partjaihoz ért Pulitzer átugrott a korláton és kiúszott a partra, hogy elkerülje a vám fizetési kötelezettséget, mivel arra nem lett volna pénze. New Yorkba érkezik, ahol végre sikerül a terve, felveszik a lovasezredbe. Bár a cél teljesült, de az öröm nem felhőtlen, hamar kiderül, hogy a katonáskodás nem Pulitzernek való és amikor 1865-ben véget ér az amerikai polgárháború, leszerel. Először New Yorkban próbál munkát találni, ahol megnehezíti a dolgát, hogy a háború végeztével rengeteg katona tér vissza, akik szintén szeretnének elhelyezkedni. Az ismételt kudarcok arra kényszerítik, hogy átgondolja tervét, így St. Louisba megy, sorsa itt sem indul egyszerűen. Dolgozott hajón, lovászként, de a kolerajárvány idején még temetőgondnokként is. A nélkülözés közben az angol nyelvismeret hiányával is küzd. Egyszer csak felcsillan a szerencse csillaga, amit állítólag a sakknak köszönhet. A fogadóba, ahol lakott, járt sakkozni a St. Louis Westliche Post akkori szerkesztője, aki megismerkedett Pulitzerrel és lehetőséget adott neki, hogy cikkeket írjon a lapba.

Az idős Pulitzer

Forrás: https://digitalcollections.nypl.org/

Pulitzer palota New York

Forrás: https://digitalcollections.nypl.org/

Pulitzer a The World tulajdonosa

Forrás: https://digitalcollections.nypl.org/

Pulitzer József

Forrás: Nemzeti Névtér

Innentől fordul a sorsa. Pulitzer irdatlan munkabírásról tesz tanúbizonyságot, sorban írja a jobbnál jobb cikkeket. Politika iránti érdeklődése is napvilágot lát. Önálló rovatot kap, közben jogi tanulmányokat is folytat, majd 22 évesen már állami képviselőnek is megválasztják. Anyagi háttere házassága révén is biztosítottá válik. De St. Louis nem elég neki, nagyobb célok hajtják. Robog is feléjük szélsebesen, dolgozik és dolgozik megállás nélkül, résztulajdonos lesz a lapban, majd amikor a The New York World eladóvá válik, azonnal le is csap rá.

Pulitzer forradalmi újító tevékenysége a The New York Worldnél teljesedik ki, nem véletlenül nevezik a modern újságírás megalapítójának. De mitől volt más? Mitől volt újító? Ekkor vette kezdetét a tényfeltáró újságírás, a cikkek mellett képes leírások is szerepeltek a lapokban, megjelentek továbbá karikatúrák és bevezették a sportoldalakat.

Nem kellett sokat várni, hogy megjelenjen a konkurencia William Randolph Hearst sajtómágnás személyében. A két lap rivalizálása hatalmas sajtóháborúhoz vezetett, ahol a felek egymást túllicitálva igyekeztek minél nagyobb volumenű és szenzációhajhászóbb cikkeket megjelentetni. Amellett, hogy ennek voltak jótékony hatásai is (napvilágra kerültek korrupciós ügyek, amelyek előremozdították az ezeket megakadályozó törvények létrejöttét) Pulitzer eredeti célja az igazságok feltárása volt és nem a szenzációhajhászás. Nem is akarta, hogy így emlékezzenek rá, ezért igyekezett máshogy is beírni magát a történelembe. Miután megnyerte a háborút, mértéktartóbb hangot ütött meg a lap. A Columbia Egyetemen támogatta egy újságíró tanszék létrehozást, de ez csak halála után valósult meg. A jótékonyság is szerepet játszott életművében, támogatta a vakok érdekeit, de a Szabadság-szobor felállításához szükséges talapzatra való összeg összegyűjtéséhez is hozzájárult, erről szóló vezércikkével közadakozásból néhány hónap alatt 100.000 dollár gyűlt össze. Nem véletlen, hogy a szobor talapzatán álló emléktáblán is szerepel Pulitzer neve.

A sikerek csúcsán ismét fordult a sors. Pulitzer betegsége elhatalmasodott, hosszan tartó látásproblémák után élete utolsó 20 évére teljesen elsötétült a világ számára. Kegyetlen fintora volt ez a végzetnek, ami elvette tőle azt, amit a legjobban szeretett az írás és olvasás lehetőségét. Mély depresszióba merült és extrém érzékennyé vált a hangokra. Számtalan titkár és munkatárs kísérte, akik próbálták megkönnyíteni az életét. Ha szállodában kellett tartózkodnia, az alatta, felette és mellette lévő szobákat is ki kellett venni, mert a zajok egyre jobban zavarták. Végül a legjobb megoldásnak az bizonyult, hogy ideje nagyrészét jachtján töltötte. A birodalom irányítását fiaira bízta, csak szórványosan szólt bele a munkába. 1911-ben, 64 évesen hunyt el hajóján.

Hatalmas és sikeres sajtóbirodalmat épített, úttörő tevékenysége hozzájárult a modern újságírás kialakulásához. Az újságírói szak egyetemi megalakítása mellett végrendelete alapján 1917-től minden évben átadják az Egyesült Államokban a Pulitzer-díjat, mely máig a legrangosabb, nagy presztízzsel járó szakmai kitüntetés. A Pulitzer örökösök jóvoltából Magyarországon 1990-től adnak át Pulitzer-emlékdíjat. Szülővárosában Makón, posztumusz díszpolgári kitüntetéssel ismerték el Pulitzer József életművét.

Felhasznált források:

Karriérek 9. (1912). Az újságkirály, Pulitzer József. 173-187 pp.
Magyar Életrajzi Lexikon
Várdy Béla (2001). Pulitzer József: az amerikai újságírás koronázatlan királya. IN Kapu. 2001. 14. évf. 11-12. szám. 74-75 pp.
Magyar Nemzeti Névtér
Gécs B. (szerk). 2009. Pulitzer József, Amerika magyar sajtómágnása. IN Magyar Grafika. 2009. 53. évf. 2. szám. 108-109 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Tragikus nászút – a Beniczky házaspár megrendítő története

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | jún 22, 2024 | Családtörténet, Magyar történelem, Tragikus szerelmek

Olvasási idő: 2 perc

Beniczky István és Waldeck Valéria 1908 nyarán házasodtak össze a Waldeck család tiszaroffi birtokán. A 26 éves ifjú férj tiszaföldvári földbirtokos volt, akinek szívét a 23 éves grófkisasszony rabolta el. Beniczky István 11 évesen veszítette el édesanyját, gróf Almásy Máriát. A 32 évesen, diftériában (Torokgyík néven is ismert, 1938. január 1-jén a világon először, Magyarországon vezetik be a gyermekek kötelező diftéria elleni védőoltását) meghalt édesanya után István és húga Mária maradtak.

Az édesapa, Beniczky Géza tiszaföldvári birtokát szánta az ifjú párnak. Az itt található kúria várta őket, hogy a mézeshetek után belakják családi otthonukat. A fiatalok úgy gondolták, hogy a letelepedés előtt izgalmas világkörüli útra indulnak. A kalandvágyó nászutasok bejárták Európát, Kínát és Japánt is, eljutottak Új-Zélandra és Ausztráliába, ahonnan Jáva szigetére hajóztak. Már több mint egy éve voltak távol, amikor a hazatérést tervezték és a haza küldött leveleikből kiderült, hogy gyermekáldás előtt álltak.

Felszálltak hát a La Seyne Szingapúrba induló postahajóra. Már Szingapúr közelében jártak és a hajón még mindenki aludt, amikor hajnalban a brit Onda gőzös hatalmas erővel a postahajó oldalába csapódott. A baleset végzetes lett, a hajó kazánja felrobbant, sokan ekkor vesztették életük. A gyorsan süllyedő hajó utasait megpróbálták kimenteni, de a vízbe esetekre cápák csaptak le. Végül 101 ember vesztette életét a balesetben és 61-en élték túl. A rokonok és barátok aggódva olvasták a tragédiáról megjelenő cikkeket és reménykedtek, hogy az ifjú házasok a szerencsés túlélők között lehetne. A remény azonban szertefoszlott, mikor megérkezett a távirat: „Szerencsétlenül jártak”.

Beniczky István

Forrás: Új Néplap, 2018.07.23.

Tiszaföldvár Beniczky kúria

Forrás: Új Néplap, 2012.05.19

Waldeck Valéria

Forrás: Új Néplap, 2018.07.23.

Seyne postagőzös

Forrás: Új Néplap, 2012.05.19.

A szörnyű tragédia megrázta a családot, Beniczky Géza egyetlen fiának elvesztése után nem akart már Tiszaföldvárra menni. A fiataloknak szánt kúriából gyermekszanatórium létrehozását tervezték, de ezt az I. világháború kirobbanása megakadályozta. Ezután többször gazdát cserélt az épület, végül fiúotthon kapott itt helyet. A II. világháború alatt egy ideig hadikórház is volt, majd gyógypedagógiai intézetként és nevelőotthonként használták, ezt a funkcióját a mai napig betölti. A kúriaépületet az évek során a felismerhetetlenségig átalakították, tornyainak tetejét lebontották, díszeit leverték. Bár ma már nehezen ismerhető fel benne a korábbi épület jellege, a család által kitűzött karitatív célokat sikerült megvalósítani.

A tragikus sorsú nászutasok hullámsírban nyugszanak, így a család számára érthető módon fontossá vált, hogy valamiképpen emléket állítsanak nekik. A tiszaföldvári és tiszaroffi templomban is emléktábla idézi fel a fiatalok balsorsát. Továbbá a nagymama, gróf Almásy Kálmánné Wenckheim Stefánia (unokája volt Beniczky István) által is támogatott Lovaregyleti kápolnában (ma Dunakeszi, korábban Alag) is találkozhatunk a hajótörést szenvedett pár emléktáblájával.

Tiszaföldváron évtizedekig járt a szóbeszéd a nászutasok hajókatasztrófájáról, bár nem túl pontosan, hiszen sok azt mesélték, hogy az 1912-ben elsüllyedt Titanicon utaztak a friss házasok.

Felhasznált források:

Ország-Világ. 1893.10.08.
Kurír. 1997.08.25.
Kósa Károly. A Tiszától az óceánig. Titanic-legendák. http://www.kosakaroly.hu/irasok/titanic/beniczky.html
Nemzeti Újság. 1935.06.07.
Lőrincz Róbert. A Beniczky házaspár tragédiája. IN Dunakeszi Helytörténeti Szemle. 2. évf. 3. szám. 2009. december. 2-3 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Kastély nászajándékba – Acsaújlak Prónay-Patay kastély

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | máj 29, 2024 | Családtörténet, Kastély, Látnivalók

Olvasási idő: 3 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2024.05.29.

Cím: 2683 Acsa, Kastély út 1.

Látogatható: H-V 09:00-19:00

Jegyárak: teljes árú: 2.990 Ft | nyugdíjas: 2.290 Ft | diák: 2.290 Ft | családi: 8.800 Ft

Megközelítés, parkolás: Főbejárat mellett, ingyenes

Honlap: https://acsaikastely.hu/

Az acsaújlaki kastély nem csupán kirándulási helyszínnek kitűnő. Ha például van 5 milliárd forintod és új házat keresel, mint vásárló is megnézheted, hiszen a kastély jelenleg eladó.

Na de nézzük mit is tudunk a kastély történetéről! Az biztos, hogy Acsán és környékén az egy négyzetméterre jutó kastélyok száma magasabb mint az megszokott, hogy hiszen a 20. század elején még 3 kastély állt itt. Mindhárom a Prónayak bárói ágához kötődik. Az acsai kastélyról és a Prónay bárókról külön 3 részes videósorozatot és leírást találsz az oldalon.

Az acsaújlaki kastélyt báró Prónay Dezső építtette 1907 és 10 között. A rossznyelvek szerint a báró azért építette a lányának a kastélyt, mert nem volt elégedett annak rangon aluli házasságával és ezért kitiltotta őt a kastélyból. Sőt a fáma még arról is szól, hogy az acsai és az acsaújlaki kastély egy-egy emeleti terasza egymás felé néz, hogy a lány legalább innen láthassa anyját. Mielőtt nagyon elragadna ez a történet, lerántom a leplet… nem igaz a rege.

A valóság az, hogy az acsai kastély hitbizomány részét képezte és Prónay Dezsőnek csak egyetlen lánya született, Ifigénia, aki nem örökölhette azt. A hitbizomány örököse Prónay Dezső testvérének fia, báró Prónay György volt. A báró szerette a lányát és gondoskodni is akart róla, így az acsai kastélyhoz közel építette fel a kastélyt, mindössze 3 km a távolság.

Egyes helyeken nászajándékként hivatkoznak a kastélyra, aminek már sokkal inkább van valóság alapja, hiszen Ifigénia 1907. szeptember 28-án ment feleségül Patay Tiborhoz. A fiatal pár itt alapított családot, három fiúk született. Érdekesség, hogy Ifigéniának és fiainak is hosszú élet adott meg, Ifigénia 92 évig, fiai, 101, 99 és 105 éves korukig éltek.

Patay Tibor 1941-ben meghal, ezután 1914-ben született fia, Patay Pál veszi át a birtok ügyeit. Patay Pált régészeti és harangkutatói munkássága révén szokták említeni, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusa is volt. Mindemellett, azonban báró Prónay Dezső unokája, aki az acsaújlaki kastélyban nőtt fel. Tőle tudjuk, hogy a második világháború alatt az egyik bátyja elérte a svéd követségen, hogy a kastélyt gyermekotthonnak nyilvánítsák, még svéd zászlót is kitűzhettek az épületre, mely így a harcok során biztonságos menedéke volt az egész családnak.

A második világháború után hamar kiderült, hogy a kastéllyal és birtokkal rendelkezők nem lesznek az új rendszer kedvencei, így Patay Pál jobbnak látta, ha mindenféle ellenszolgáltatás nélkül lemond a családi örökségről és az állam rendelkezésre átadta a kastélyt és a birtokot.

Az államosítást követően az állami gazdaság használta, majd a Lapkiadó vendégháza volt. 1986-ban az ország egyik első kastélyszállójaként nyitotta meg kapuit. 1993-ban magánkézbe került, egy német vadász vásárolta meg, a kastélyban ma is látható vadászati motívumok innen erednek. 2011-12-ben részben uniós forrásból felújították, majd kreatív alkotóközpontként működött. 2017-től privát kastély, mely jelenleg eladó.

Ha az acsaújlaki kastélyba látogatunk, ne számítsunk hagyományos múzeumi élményre. A kastély magántulajdonban van és jelenleg is használják. Az építészeti kialakítás izgalmas, bár a kastély a 20. század elején épült, a minta mégis a régi acsai kastély volt. Ezért egy saroktornyos, a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra emlékeztető épületet tekinthetünk meg.

A felújított és modernizált kastély belső terei igényes kialakításúak, bár a bútorok inkább a modern irányba hatnak. A vélemények eltérőek, és persze mások az egyéni szempontok egy kastélylátogatás során. Én a magam részéről a magyar Versailles megnevezést erősnek tartom. És halkan talán még azt is mondanám, hogy egy nagyon gazdag modern ember megpróbált egy kastélyt hangulatához illően berendezni. Annyi bizonyos, hogy az itteni látogatás nem a korábbi tulajdonosoknak való emlékezet állításról szól, inkább betekintést enged egy 21. századi privát kastély falai közé. Hogyha ezzel tisztában vagyunk és ilyen szemüveggel látogatunk el egy kellemes délután a kastélyba, akkor egy izgalmas élményben lehet részünk.

Felhasznált források:

https://acsaikastely.hu/acsai-kastely-tortenete/

Kastélyok. Úttörő Űrszonda. 1980.08.01.