Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2024.05.29.

Cím: 2683 Acsa, Kossuth út 51.

Látogatás: Nem látogatható

Megközelítés, parkolás: A Kossuth út 51. szám után egy híd található, ott áthajtva a Díszkapu előtt ingyenesen lehet parkolni. Innen tudjuk megkezdeni a sétát. Az evangélikus templomig érdemes felmenni, néhol a kerítésen keresztül be tudunk nézni.

Acsa története a 18. századig

Acsa már a Prónayak előtt is lakott terület volt. A régészeti feltárások őskori és Árpád-kori leleteket is találtak a helyszínen. A középkori falu a régészek szerint a jelenlegi község alatt helyezkedett el. Okleveles említéseivel már 1341-ben és 1347-ben is találkozunk, Acha néven, melynek ótörök jelentése rokon, atya. Az Acsai család birtokában volt. Valamilyen középkori templom már ekkor is állhatott itt, erre vonatkozóan több bizonytalan adattal találkozhatunk. 1877-ben Galgóczy monográfiájában szerepel, hogy a már omladozó templom körül a földből gyakran kerülnek elő fegyverek, puskák és kardok. A török kor Acsát sem kímélte, ekkoriban a budai szandzsákhoz tartozott, a folyamatos harcok lassan elnéptelenítették, 1559-ben mindössze 19 házzal szerepel az összeírásban.

Acsa életében az igazi változást a 17. század hozta, amikor a törökök elvonulása után jellemző volt, hogy a Felvidékről a protestáns üldözések miatt a lakosság elkezdett betelepedni a török korban elhagyott területekre. Így kerültek Acsára szlovák nyelvű evangélikus családok, akik a hagyomány szerint, 1630 körül, előbb kezdtek templomot építeni, mint a saját házaikat. A gyülekezet 1636-ban hívta meg első lelkészét, a rögtönzött vesszőből és sárból tapasztott falú templom csak rövid ideig állt, ezt egy fatemplom követte, mely 1702-ben leégett, de fél év múlva már állt az új fatemplom. Az 1700-as évek elején vásárol birtokot Acsán Prónay I. Gábor, a valódi fejlődés és változás innentől indul meg igazán.

Prónay család

Már itt érdemes tisztáznunk, hogy a Prónay családnak ezen ága nem azonos a Horthy korszakból ismert Prónay Pál családjával. A Prónayak Turócz vármegye ősi családjai közé tartoznak, ősük Comes Rechk 1279-ben IV. Béla királytól csereadomány útján szerzi meg Tót-Prónát, mely a mai Szlovákia területén található. Utódai III. András mellett tűnnek ki vitézségükkel, I. Pálról például tudjuk, hogy olyan hős vitézként harcolt, hogy egy-egy német katonát dárdájával leütve, saját lova is elesett alóla. A vitézséget a király újabb adománnyal hálálta meg. A családból II. Mátyás az, aki az ősi birtok helyről kezdi el magát megnevezni, Mátyás de Tót-Próna, és 1563-ban I. Ferdinánd király által ősi nemességben megerősítést nyer. I. Miklós 1642-ben áttér az evangélikus hitre. Ezt követően 1672-ben I. Miklós halála után fiai, I. László és I. István, osztozkodnak a vagyonon, I. Lászlótól fog eredni a pozsonyi trencséni ág. Valószínűleg, II. Mihály az, aki Turócz vármegyéből Nógrád vármegyébe telepedett át, majd az ő fiainál ismét szétválik a családfa. I. Gábor és leszármazottai a Prónayak bárói ágához fognak tartozni, még III. Pál utódai a nógrádi, nemesi ág tagjai lesznek.

Prónay I. Gábor (1695-1758)

Prónay I. Gábor 1731-ben birtokcsere útján jutott az acsai területhez, később 1744-ben Vay Ádámtól is megvásárolta acsai területeit, így ő lett a meghatározó földbirtokos a vidéken.

Az evangélikus templom

Ahogy már korábban említettem a Prónayak a 17. század közepétől evangélikus vallásúak. Az evangélikus egyház támogatása és pozícióinak emelése a család szinte minden tagjának központi motívum volt életében. Az acsai birtok megvásárlása után I. Gábor szembesült a szabad vallásgyakorlást akadályozó tényezőkkel. Az akkor fából készült evangélikus templom helyére kőből készült templomot szeretett volna emeltetni. Ekkortájt azonban csak artikuláris helyeken volt lehetősége a protestáns vallásgyakorlásra, és mivel Acsa nem volt ilyen, a kőtemplom építésére vonatkozó kérést elutasították. A megoldás érdekében I. Gábor először magtárként jelentette be az épületet, melynek külső kinézete és ablakai valóban hasonlítottak is egy ilyen épülethez. Ezidőtájt politikai úton is igyekezett érvényt szerezni akaratának, Pest vármegyei követként 1751-ben adóemelést pártoló felszólalást tett, melyet követően Mária Terézia, szigorú feltételekkel, de engedélyezte a kőtemplom építését. A feltételek között szerepelt, hogy az építendő templom nem lehetett nagyobb hatszor 18 méternél, toronnyal, haranggal, karzattal, boltívvel, orgonával nem rendelkezhet és a padok száma is korlátozott volt. Sőt, az evangélikus templom építésével egyidőben a földbirtokosnak gondoskodnia kellett egy katolikus templom építéséről is a faluban. Prónay hiba jelezte, hogy a faluban nincsennek katolikusok, a válaszban minden benne volt: majd lesznek. Így történt hát Acsán két templom is épült a Prónay család által. Az evangélikus templom nagyobb lett, mint lehetett volna, de erre már előre gondoltak és a bírság költségeit is belekalkulálták a tervekbe. A templomot végül 1752-ben szentelték fel és alá került a Prónay család kriptája is.

Prónay I. Gábor feleségével Királyfalvi Róth Évával 1735 és 40 között építtette az acsai kastélyt. A feltételezések szerint az építkezésben az a Giovanni Battista Carlone építész vett részt, aki Szirák és Eger környékén működött akkoriban. A kapun latin felirat olvasható, melynek jelentése: „Ha kaput akarsz, érd be sokáig ajtóval.” A barokk kastély négy saroktornyos, téglány alaprajzú, manzárd tetős, részben alápincézett. Relatív kicsi, összesen négy, két-két szobás lakosztályból áll. Díszterme figurális stukkódíszes. A kertet a közeli csővári várból idehozatott kőfaragványok díszítették, bár egyes leírások szerint az építkezés során a csővári vár kőveit is felhasználták. Az alaprajzi rendszer, az aszimetrikus bejárat elhelyezés, a pinceboltozat és a fölötte lévő vastag feltöltés alapján, a szakértők, egy korábbi épület felhasználásának lehetőségét is valószínűsítik.

Úton a türelmi rendelet felé, a báró rang

Prónay I. Gábornak két fia született, László 1734-ben, II. Gábor pedig 1748-ban látta meg a napvilágot. A két fiú abban a Mária Terézia uralkodása alatti időkben nőtt fel, amikor az uralkodó, mint hithű katolikus, törekedett a protestáns térnyerés visszaszorítására, megpróbálta különböző előnyökkel, címekkel, rangokkal a protestánsok katolizálását elérni. Ez Magyarországon kevesebb sikerrel járt, mint a birodalom többi részén. A két fiú aktívan részt vett az evangélikus egyház támogatásában, és amikor Mária Terézia uralkodásának végén vallási kérdésekben a enyhülés jelei mutatkozta, tevékeny szerepet is vállaltak. 1773-ban II. Gábor az acsai kastélyban tartott tanácskozást az evangélikus vezetőkkel, az itt megbeszéltek kérdéseket 1774 márciusában már öttagú küldöttség adta elő a királynő előtt, ahol már a későbbi II. József is jelen volt. Mária Terézia halála után II. Józsefhez 15 pontban foglalt sérelmi folyamodványt adta be a protestánsok, a dokumentum átadásánál 1781-ben Prónay László is ott volt. Ilyen előzmények után 1781-ben II. József kiadta a Türelmi rendeletet, mely nem csak a szabad vallásgyakorlás lehetőségét nyitotta meg, hanem a protestánsok számára is lehetővé tette a hivatalviselést. Ez a tény óriási változást hozott Magyarországon, hatalmas személyi cserékre került sor és megnyílt az út a protestáns családok felemelkedéséhez. 1782-ben László és II. Gábor báró rangra emelkedett.

Prónay László (1734-1808)

Prónay László báró 1783-ban az első protestáns tanácsosként került a Helytartótanácshoz. 1785 és 90 között Zólyom és még öt felvidéki vármegye főispánja. 1790-től 1808-ban bekövetkezett haláláig Csanád vármegye főispánja. Az 1791. évi evangélikus zsinat elnöke. Az acsai kastélyt a fiatalabb testvér, II. Gábor örökölte. Így László és felesége Radvánszky Rozália 1773-ban a régi kastély közelében egy másik kastélyt is építtetett Acsán. Erről a másik kastélyról elég kevés információnk van. Annyi bizonyos, hogy az 1900-as évek elején Prónay Szilveszter IV. Gábor eklektikus átalakításokat végzett, és azt is tudjuk, hogy egy kisebb, körülbelül 4000 darabos könyvtár is volt ebben a kastélyban. Sőt a gyűjteménybe tartozott körülbelül 100 db ritka értékes 1710 előtt magyar nyomtatvány. A kastélyt a II. világháborúban bombatalálat éri, megsérül. Ekkor még nem dől teljesen össze, szétbontják, valószínűleg a helyiek viszik el és építik be saját melléképületeikbe. A háború után a kastély helyén iskola épül és ma is ott áll, az eredeti kastélyból a pince maradt meg.

Itt meg kell említenünk Prónay László két fiát. Sándor a leírások szerint, mint tudományos és művelt férfiú korának egyik dísze volt. Buzgón támogatta az evangélikus egyházat, fiatalon történelmi dolgozatok írásával foglalkozott, 1790-től az Aranysarkantyús lovagrend tagja, majd császári és királyi kamarás, 1819-ben az evangélikus egyház főfelügyelőjévé választják. Az országgyűlésben is jeleskedett, 1830-ban jelent meg az Országgyűlés elrendezéséről című műve. Támogatta a tudományokat, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja. Berzsenyi Dániel Báró Prónay Sándorhoz című versében is a haza, nyelv és tudomány ügyében végzett tevékenységét méltatja. 1822-ben Sándor és testvére Kálmán elkészíttettik az acsai evangélikus templom tornyát. 

Prónay II. Gábor (1748-1811)

A bárói címet megszerző kisebbik testvér II. Gábor örökölte az acsai kastélyt. Ő is tevékenyen részt vett az ország életében, 1787-ben Bars vármegyének, 1789-ben Gömör vármegyének volt főispánja, császári és királyi valós belső titkos tanácsos, 1784 és 90 között a pozsonyi tankerület főigazgatója. A kor protestáns családjaira jellemző volt a felvilágosodás támogatása, a vallási és politikai kérdések összetartották őket, főleg egymás között házasodtak és a műveltség és tudás megszerzése alapvető törekvés volt életük során. II. Gábor is ide tartozott, az acsai kastély udvarán külön épületet emeltetett a könyvtár számára 1775-ben. A már ekkor is kiemelkedő gyűjteményt utódai szorgosan gyarapították különleges és ritka példányokkal. Az 1883-as kataszteri térképen az Acsa mellett található Magos hegyen valamilyen kőszerű építményt figyelhetünk meg. Ez feltételezhetően az a csillagásztorony, melyet II. Gábor kezdett el építtettni, azonban a beüzemelésre már nem került sor, a Münchenből rendelt távcsövek a Gellérthegyi csillagvizsgálóba kerültek.

Prónay József (1776-1824)

II. Gábor fia József a katonai pályát választotta, császári királyi kapitány volt János főherceg dragonyos ezredében, több vitézi rend lovagja. Miután jobb kezét keresztül lőtték a háborúban, kapitányi ranggal nyugdíjba vonul és családja körében él, azonban hamar, 48 évesen meghal, hátra hagyva az ekkor mindössze 12 éves fiát III. Gábort.

Prónay III. Gábor (1812-1875)

III. Gábor 1812-ben született Besztercebányán, majd 8 éves korában szüleivel Acsára költözött. Hatalmas életmű, széleskörű tevékenységei indokolják az 1856-os életrajzi könyv leírását: a legbuzgóbb hazafiak egyik. Az 1848 előtti országgyűlés aktív tagja, Turócz vármegye követeként jelenik ott meg. 1848-ban követve Deák példáját nem megy el Debrecenben. Az 1848 utáni tevékenységeit fia, Dezső, visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg, mely számtalan apró érdekességet tartalmaz. Innen tudjuk, hogy III. Gábor utazásai során, ha átlépte a magyar határt kalapját levéve üdvözölte országát. 1850-ben hadi törvényszék elé idézték, felrótták neki, hogy nem ment át Windischgrätzhez vagy Jellasichoz. A vizsgálat ugyan megszűnt de a Haynaut követő Back-korszakban bölcsebbnek tűnt a visszavonulás mellett dönteni.

Ez azonban korántsem jelentett tétlenséget. Névtelenül adott ki röpiratot, melyben kifejtette, hogy Magyarország nem meghódított tartomány, a magyar alkotmányt helyre kell állítani és össze kell hívni az országgyűlést. Ékes példáját mutatta be annak, hogy akkor is lehet tenni egy nemzet sorsának jobbra fordulásáért, ha éppen elnyomó hatalom uralkodik felett. Az acsai könyvtár különleges gyűjteményét felhasználva 1854-ben kiadta a Vázlatok Magyarhon népéletéből című könyvet, mely az első néprajzi témájú könyveink között szerepel. Irodalmi és művészeti tevékenységét több európai fejedelem rendjelekkel és kitüntetésekkel jutalmazta, a Magyar Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta. Számos egyesületnek volt tagja, részt vett a Nemzeti Múzeum képtárának gyarapításában, a Nemzeti Zenede elnökévé választották, a fiatal zenészek támogatására tiszteletdíjat alapított, a gyermekkórházat fenntartó egyesület is elnökévé választotta, rövid ideig a testgyakorló intézet elnöke is volt. Az evangélikusok ügyéért is harcolt, a protestáns egyházak ellenállásának egyik főszervezője, a szervezkedések és titkos gyűlések idején a házát megfigyelték, leveleit felbontották. Ebben az időszakban a magyar-Habsburg ellentét éles volt, a magyarok az aktív ellenállás mellett, mindent megpróbáltak elkövetni, hogy apróságokkal is bosszantsák az osztrákokat.

A magyaros viselettel való tüntetés mellett gyakori jelenség volt, hogy a cilinderrel megjelenőknek, mivel az nem tartozott a magyaros viselethez, leverték a kalapját lehetőleg úgy, hogy a kalap a viselőjének szeme fölé, orráig jusson. Külön neve is volt ennek a műveletnek, úgy nevezték cilindert antreibolni. Prónay Dezső megfogalmazása szerint: Az osztrák törvényeket és rendeleteket senki sem tartotta érvényesnek és kötelezőnek, azoknak a megkerülése és kijátszása hazafias dolog volt. Így történhetett meg az is, hogy amikor nem fizették az adót, osztrák katonaságot kellett beszállásolni az acsai kastélyba. III. Gábort 1861-ben iktatták be az evangélikus egyház egyetemes felügyelői tisztjére, melyhez szintén kapcsolódik egy kedves anekdota. A báró a beiktatás utáni lakomára a pesti zsidók rabbiját Meisslt is szerette volna meghívni, a meghívó azonban egy pesti kárpitosmesternél landolt, akit szintén Meisslnek hívtak, így történt, hogy a zsidó rabbi helyett a kárpitosmester vett részt a vacsorán. III. Gábor 1862-ban teljesen egészében felújíttatta az acsai templomot, beboltoztatta, a mai is látható díszesebb kialakítást ekkor kapta a templom. 1868-ban kijárta, hogy Acsán postahivatal legyen, ennek elérésére ő maga vállalta fel névleg a postamesteri állást. Anyagilag támogatta a tudományt és a művészetet, 1856-os leírás szerint: Köztudomású, hogy a szegény sorsú művészek ő hozzá és a hozzá hasonló gróf Andrássy Manónhoz fordulnak segélyért. Annak érdekében, hogy a családi birtok ne aprózódjon szét 1870-ben hitbizományt alakított, az acsai kastélyt Prónay Dezső örökölte.

Prónay Dezső (1848-1940)

Szülei sokkal szigorúbb felügyelet alatt tartották, mint az szokás volt. Az apja, III. Gábor, nem szerette volna, ha fia a jogot a pesti mulatozó fiatalok közt tanulja, így magántanuló lesz Pozsonyban. A jogász képzés után az apja szerette volna, hogy a berlini egyetemen is tanuljon jogot, így az egész család kiköltözött egy évre Berlinbe. Fiatalkorában részt vesz Ferenc József koronázásán, az ünnepségen az úgynevezett pálcás urak között van. Itt kapott a király és királyné képével díszített és cukorkával töltött selyem kis zacskót, amit el is tett a pesti lakásban, azonban ezt a lakást a Tanácsköztársaság alatt elvették, így a cukorka sorsa ismeretlen. A beszámolók alapján tűzben égő, szomorú sárga szeme elárulta, hogy búskomorságra hajlik. Elítélte az erőszakot, szívósan ragaszkodott ősei földjéhez, nem lelkesedett a földreformért, mert azt a tulajdon elleni erőszaknak tartotta. Prónay Dezső saját leírása szerint is visszafogott volt, nem élvezte a nagy társaságot, a mulatozás és az italozás nagyon messze állt tőle. Életpályáját olvasva egy józan gondolkodású, visszafogott, puritán életet élő báró rajzolódik ki a szemünk előtt, akinek az elvei mentén haladó politizálás kiemelt szerepet töltött be életében. A teleket általában Pesten töltötték, a nyarakat pedig Acsán. Bár többször visszavonult a politikától, ha a helyzet úgy hozta, beleállt a feladatokba. 1874-75, 1882-84 és 1887-92 között is országgyűlési képviselő. Kezdetben a Ghyczy Kálmán vezette középpárthoz csatlakozik, de politikai tevékenysége során ragaszkodik saját elgondolásaihoz. Kiemelten fontosnak tartja az önálló magyar hadsereg felállítását. Aktívan részt vesz az 1905-06 között zajló vármegyei ellenállásában, neki köszönhető, hogy a vármegyei hivatalnokok ebben a zűrzavaros időben is megkapták fizetésüket. A király előtt egyszer jelent meg, mint az evangélikus egyház felügyelője. Az I. világháború zűrzavaros időszakában az acsai kastélyban tartózkodott családjával, az 1918-19-es kommunista hatalomátvétel során a kastélyba is betörnek és el akarják vinni. Egy éjszakát ott töltenek a katonák, mert a báró kijelenti, hogy ő bizony nem megy sehová. Acsa lakossága is mellé áll, végül nem viszik el. A falusi népet szerette, mint családapa bánt velük és a falusiak is sokszor fordultak hozzá problémájukkal, gyakran pénzsegéllyel távoztak tőle. 1874-ben vette feleségül Prónay Ifigéniát, akit 13 éves kora óta ismert. Házasságukból egy lányuk született Ifigénia. Neki építtette az acsaújlaki kastélyt, melyről ebben a cikkben találsz több információt. Az idős Prónay Dezső az acsai kastélyban élt visszavonultan. Egy tragikus esemény még megrázta, mely élete alkonyán érte, 1936-ban a Prónay kriptát feltörték, a koporsókat kinyitották és az ott található ékszereket elrabolták. A báró nyomravezetői jutalmat tűzött ki és végül a tetteseket elkapták. Prónay Dezső 1940-ben meghalt, a kastélyt, a hitbizomány miatt testvérének Prónay Szilveszter Gábornak a fia, Prónay György örökölte.

Prónay György (1887-1968)

A család több tagjához hasonlóan ő is jogi tanulmányokat folytat, majd Európa több országát beutazta. Harcolt az I. világháborúban, majd 37 hónapig hadifogságban volt Szibériában. Innen megszökött és 1918 áprilisában tért vissza hazájába. Ezt követően acsai és pest megyei birtokán gazdálkodott. 1922-ben a kiskunhalasi kerület képviselőjeként került be az országgyűlésbe. 1922-es államtitkári kinevezése után a gazdaérdekeknek az országos érdekekkel való összeegyeztetésében sikeresen vett részt. 1924-ben mint miniszterelnökségi államtitkár kap kinevezést a kormányzótól. Innentől kezdve a Bethlen kormány tagja, a Bethlen egyik legfőbb bizalmasa. 1926-ban ismét megválasztják képviselővé, 1928-tól a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára. 1933 után a felsőházban náciellenes alapon politizált. A II. világháború után a nácik bebörtönözték, majd kitelepítették. Ő volt az acsai kastély utolsó tulajdonosa. Élete utolsó 24 évét Gödöllőn élte le, 1968-ban temették el. Ő sajnos nem az acsai kriptában, hanem a gödöllői temetőben nyugszik.

Az acsai könyvtár tragédiája

Az acsai kastély udvarán még II. Gábor 1775-ben építtetett könyvtárat. Az épület különálló és tűzbiztos volt. A könyvtárban a család tagjai különböző különleges ritkaságokat gyűjtöttek össze és nagy gonddal őrizték azt, itt kapott helyet a családi levéltár is. A nagy terem mellett egy természetrajzi és egy tanszergyűjtemény is volt, illetve olyan kivételes értékű könyvek, mint Luther Márton összes műveinek első kiadása, 1487-ben Velencében nyomtatott és festett iniciálékkal díszített latin Biblia, 15. századi kódexek, 17. századi német, francia és angol tudományos folyóiratok. A ritkaságok számát tovább növelte például az 1607-es nagyszombati kalendárium, báró Tököli István albuma. Azt tudjuk, hogy 1885-ben már hozzávetőleg 15.000 kötetes volt a könyvtár, ami 1945-re elérte a 40.000 kötetet. Az épületben fegyvergyűjteményt is őriztek, itt volt Báthory István és Bethlen Gábor kardja, de olvashatunk egy Apafi ostábláról is. Prónay Dezső báró 1905-ben megjelent művében, mely Magyar evangélikus egyházháztörténeti emlék címmel jelent meg, a családi könyvtárban és levéltárban megtalálható evangélikus anyagokat foglalta össze. Még szerencse, hogy ez így történt, mert a II. világháború nem kímélte a különleges ritkaságokat. Acsán többször átvonult a front, a szovjet katonák megérkezése azonban hatalmas kulturális kárt okozott. A visszaemlékezések szerint a szovjet katonák a lakossággal kipakoltatták a könyvtár és levéltár épületét, a könyveket és iratokat a kastély kertjében gyűjtötték össze. Ez a művelet négy napig tartott és a katonák fegyverrel vigyázták, hogy senki ne vihessen magával egyetlen darabot sem. Majd ezután „Le a burzsuá kultúrával” felkiáltással felgyújtották a Prónay család által évszázadokon át gyűjtött és őrzött könyvtár köteteit. Az acsaiak elmondása szerint napokig könyvmáglya égett a harcok után. Az értelmetlen pusztítás után nem tudni, hogy valóban teljes volt-e a pusztulás vagy esetleg bármi is meg tudott menekülni. Ezzel a kérdéssel egy 2012-es tanulmány foglalkozott, ahol találunk egy beszámolót egy 1951-es helyszíni szemléről, mely arról értesít, hogy a kriptában könyvek hevernek szerte szét. Ez a mondat talán ad némi reményt, de az bizonyos, hogy a különleges könyvtár gyűjteményének legnagyobb része megsemmisült.

Az acsai kastély

Az acsai kastély, melyről Markó Ferenc 1858-ban különleges tájképét festette, ma méltatlanul elfeledett, ugyanúgy, ahol a Prónay család bárói ágának értékes, generációkon átívelő életpályáiról is keveset hallunk. A II. világháborút követően a honvédség titkos gyógyszerraktárnak használta az épületet, mely ebben az esetben kivételes szerencsének bizonyult. Nem végeztek átalakítást, az emeleti födém és tetőszerkezet eredeti, a 18. századból maradt ránk, sőt számos kályha és kandalló is megmaradt a 19-20 századból. 1990 után volt vagyonkezelői szerződést, de a kincstár azt felmondta, miután nem történtek meg a kitűzött felújítások. Filmforgatásoknak adott helyszínt, jelenleg nem látogatható. Egy sétát mégis érdemes tenni a kastély körül, mert van egy érdekes hangulata, néhol be tudunk kukcskálni a kerítésen keresztül, ahol a jobb sorsra váró csodálatos barokk kastély izgalmas történetű múlttal várja, hogy méltó kezekbe kerüljön.