Somlószőlős Veszprém vármegyében Devecsertől 12 km-re található. A település nevével 1898-ig Nagyszőlősként találkozhatunk. A névváltozásra azért volt szükség, mert Kárpátalján is volt egy ugyanilyen nevű település.

Első írásos említése 1211-ből való, a kezdetektől fogva szőlőműveléssel foglalkoztak a területen. Nagyszőlős a 14. századtól a Verzsenyi családhoz tartozott, feltételezhető, hogy a mai kastély helyén udvarház állt.

A falu jelenlegi katolikus temploma is bővelkedik történelmi érdekességekben. 1965-ben a templom északi része felett beomlott a mennyezet, a helyreállítási munkák közben fedezték fel, hogy az épület majdnem teljes egészében magában rejti a középkori templomot. 1968-72 között a szakemberek elvégezték a falkutatást, a helyreállítási és a restaurálási munkákat. Ekkor vált világossá, hogy itt a középkortól állt templom, mely amellett, hogy többször leégett, számos átalakítást és bővítést is megélt az évek alatt. A maradványok alapján a román kori épületrészek 12. század második fele – 13. század elejéről, a gótikus bővítés és a torony 13. század végéről, még a templom körüli temetőt körülvevő fal a 14. századból való.

A feltárások során előkerültek a román kori és gótikus építkezések nyomai, valamint a falakon a Szent György legendát ábrázoló freskó részletek bukkantak elő. A képek magasabb iskolázottságra utaló jelei és olaszos hatása miatt valószínűleg az a Vezsenyi László lehetett a megrendelő, aki I. Lajos, Mária királynő és Zsigmond király udvarában is belső embernek számított. Az ő nevéhez fűződik a pécselyi Zádor-vár és a nagyvázsonyi vár első szakaszának építtetése is. A templom első írásos említése egy 1469-es oklevélben tűnik fel, itt említik a Szent György tiszteletére emelt épületet.

A Vezsenyi család 1473-ban kihal, Nagyszőlőst a többi Vezsenyi birtokkal együtt Kinizsi Pál kapja meg Mátyás királytól. Kinizsi halála után feleségének második férjén (Kamicsáczi Horváth Márk) keresztül a vázsonyi Horváth család örökli a birtokot.

A középkorban virágzó településnek számító Nagyszőlős nagy jövő előtt állhatott volna, azonban ennek a török pusztítás gátat szabott. Bár teljesen nem néptelenedett el, a magyar és a török hadak egyaránt pusztították, a fejlődés nem tudott megindulni.

Közben, a 16. század első felében a lakók áttértek a protestáns vallásra, az 1530-40-es évektől kezdve ők használták a templomot.

1649-ben a vázsonyi uradalom, Nagyszőlőssel együtt Zichy István győri vicegenerális tulajdonába kerül. 1724-ben a Zichyek újjászervezik a falut és a templomot is visszaveszik az evangélikusoktól. 1725-ben gróf Zichy János barokk stílusban újíttattja fel a templomot, melyet ekkor Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. Innentől ismét a katolikusok szolgálatában áll.

A 19. század közepén gróf Zichy-Ferraris Manó tragikus véget ért házasságát követően itt építtetti fel kastélyát 1851-ben. A gróf korábban az oroszvári kastélyt alakítatta át angol romantikus stílusban, melyet a “magyar Windsornak” is neveztek kortársai. A válás következtében anyagi helyzete megromlott, az oroszvári kastélyt eladja testvérének, majd Nagyszőlősön kisebb méretű, de ugyanúgy angol romantikus stílusban építteti fel otthonát, melyet Voyta Adolf tervezett.

A kastély téglalap alaprajzú, északi oldalához boltozott, tornyokkal övezett kocsialáhajtó kapcsolódik. Az épület legszebb részei a bevillágítós mennyezet (ez jelenleg le van zárva) illetve a máig megmaradt egykarú fából épített lépcső. A bástyaszerű tornyok, a csúcsíves ablakrészek, a pártázat és Tudor-íves főbejárat és kapu gyönyörűen felelevenítik az angol gótikus stílus elemeit, a kastély várakat idéző miliője nem marad el. Az egyemeletes épület középső részén egy kétemeletes, lapos, lőréses pártázatú torony emelkedik. A tömegelhelyezés mozgalmas, mégis szimmetrikus. A kastélyhoz télikert és angol park is csatlakozott, ezeknek ma már nyomait nem láthatjuk. A télikert egy régi képeslapon bukkan fel, az angol park pedig 19. századi térképen fedezhető fel.

Manó gróf 1877-ben meghalt, saját gyermeke nem volt. Végrendelete alapján unokaöccse gróf Zichy-Ferraris Lajos Nagyszőlősön a katolikus templom déli oldalához csatlakozóan kriptát építtetett. Ide temették Manó grófot, Zichy Lajost, bátyját Viktort, Zichy Bódogot (Manó testvérei) és a Watzdorff család hat tagját. A bejárat fölött még ma is látható a család öntöttvas Johannita lovagrend címere.

Manó gróf örökösei közül gróf Zichy-Ferraris Emília báró Watzdorff Konrád felesége lett, a nagyszőlősi kastély így került a Watzdorff családhoz. A báró 1922-ben meghal és a család anyagi helyzete annyira megromlik, hogy 1936-ban a kastélyt elárverezik, a falu lesz az új birtokos.

A kastélyban 1939 decemberében hivatalosan a Magyar-Lengyel Cserkészek Körének szervezésében a lengyel cserkésztábor nyílt meg. Valójában menekülttábor lett. Miután 1939 szeptemberében Németország megtámadta Lengyelországot megindult a lengyel menekülthullám. Id. Antall József menekültügyi kormánybiztos 119 lengyel menekülttábort hozott létre az országban, a somlószőlősi kastély is ezek között volt.

Az országba érkező menekülteknek új igazolványokat állítottak ki. Állítólag, amikor id. Antall József meglátta, hogy az új okmányokon az izraelita megjelölés szerepel, azonnal egy tollvonással áthúzta őket és kézzel írott megjegyzéssel visszaküldte: Mindenki katolikus! – jól érezte már akkor, hogy az antiszemitizmus hamar át fogja járni az egész kontinenst.

A II. világháborúban megállapodás született arról, hogy orosz hadifoglyok nem lehetnek az országban. Ennek ellenére sokan szöktek át és jó pár orosz katona húzta meg magát a somlószőlősi kastélyban. A tudosítások szerint már egészen beilleszkedtek itt, páran magyarul is megtanultak. Az orosz hadifoglyok kiadatását a németeknek id. Antall nem támogatta, ettől függetlenül a katonák sorsa szomorú véget ért. Az ide érkező szovjet csapatok árulónak tekintették bajtársaikat és többüket kivégezték.

A II. világháború után a kastélyból gyermekintézmény lett. 1990 után volt több gazdája, de a terveken kívül nem történt más. Jelenlegi tulajdonai pár éve még végeztek munkálatokat, az ablakokon még ott a fólia, de ezek is abba maradtak. Néha feltűnik a kastély egy-egy ingatlanos oldalon, mint eladó épület, de sajnos még nem érkezett el az ideje, hogy ez a csodaszép épület újra régi fényében ragyoghasson.

Felhasznált irodalom:

Koppány Tibor. A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása. IN Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. 1974. 207-255 pp.

László Cs. 2001. Somlőszőlős, Zichy-kastély. IN Mentényi K. (szerk.). Műemlékvédelmi Szemle 2001. 249-250 pp.

Tóth D. 2004. Amikor “mindenki katolikus” volt – Emléklapok id. Antall Józsefről. IN. Új Horizont. XXXII. évf. 2004. 4. szám. 41-55 pp.

Tóth D. b. 2004. Emlékezés idős Antall Józsefre. IN Comitatus. 2004. 14. évf. 7-8. szám. 151-154 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz: