Látnivalók | modernmultorzo.hu

Csővár: egy középkori vár, amelyet a természet visszafoglalt

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | okt 29, 2025 | Látnivalók, Magyar történelem, Várak

Olvasási idő: 5 perc

Látogatással kapcsolatos információ

Frissítés: 2025.10.29.

Cím: 2615 Csővár, Rákóczi utca legvége

Látogatható: Egész évben

Jegyárak: Ingyenes

Megközelítés:

Autóval: 2615 Csővár, Rákóczi utca legvége. Az utolsó házat elhagyva egy parkolásra alkalmas füves terület található.
Tömegközlekedéssel: Vonat nem érinti a települést. Vácról a 338-as (Vác-Penc-Csővár-Acsa-Püspökhatvan-Galgagyörk) autóbusszal utazhatunk. Csőváron a Mikszáth Kálmán utcai megállóban leszállva, visszafelé induljunk el a Jókai úton. Az első kereszteződésnél jobbra fordulva a Mikszáth útra jutunk. Ez az út a Rákóczi utcában folytatódik egyenesen, ami kivezet a faluból a túraútra.

Túraútvonal:

A Rákóczi utca végén az utolsó házat elhagyva egy füves területre érkezünk. Innen két irányba vezet az út. Jobbra induljunk el és végig a piros „L” jelzést kövessük. Egy patakátfolyás után egy erdészház mellett haladunk el, majd az erdei szakasz következik. Az útvonal körbe visz felfelé a hegyen, ettől függetlenül 130 méteres a szintkülönbség, ami meredek kaptatókat takar. Esős, nedves időben ne induljunk útnak, mert az út csúszós és sáros lesz. Kb. 30-45 perc alatt érhetünk fel a romhoz. Vízvételi lehetőség nincs a közelben.

Figyelmeztetés: A Rákóczi utca végén egyenesen a hegynek felfelé is vezet egy túraútvonal. Ez a szakasz azonban veszélyes, meredek és csúszós. Lehetőség szerint jobbra induljunk a biztonságosabb útvonalon.

A Galga-völgy dimbes-dombos vidékén élmény utazni. Egy hely, ahol a városlakó lelke kicsit visszatalál a természethez. Az erdőkkel, legelőkkel és szántókkal borított tájban, Csővár község felett, különleges várrom hívogat a csúcs meghódítására.

A régészeti feltárások során IV. Béla király ezüstdénárja és 13. század végi edénytöredékek is napvilágot láttak, így a vár építési ideje a 13. század második felére tehető.

Jelenlegi tudásunk szerint ezen a területen a Zsidó nemzetség volt ősbirtokos. A kazár származású, feltehetően a Fekete-tenger etnikumából érkező nemzetség a honfoglalókkal együtt érkezhetett ide. A Zsidó nembeli Timót bán fia, András lehetett a vár építtetője. Ebből a nemzetségből eredeztethető a Csői-Nézsai család, akik rokoni kapcsolatban álltak. A Csői családról már 1389-ből van adatunk, és azt is tudjuk, hogy ekkor már a várban laktak.

A Zsidó nemzetség a Csővárhoz közeli Zsidó településen (ma Vácegres) apátságot is alapított, így erre a területre tehető a nemzetség birtokközpontja.

1459-ben a husziták vették birtokba a várat és innen rabolták és fosztogatták a környéket. Mivel nem tudjuk, hogyan jutottak be a várba, az sem kizárt, hogy a Csői-Nézsai rokonság együttműködött a rablókkal. Mátyás király sikeres hadjáratát követően a husziták elhagyják a vidéket, és ismét Csői Miklós jelenik meg, mint tulajdonos.

1460-70-es évek mozgalmas eseményeiről már az oklevelek is beszámolnak. Megtudjuk, hogy Csői Miklós megöli testvérét Lászlót. A kegyetlen tett után Miklós elveszíti birtokait, a vár ekkor kerülhet át Nézsai János kezére. Nézsai az 1471. évi Vitéz-féle lázadásban Mátyás ellen fordul, a várat átengedi az esztergomi érseknek és a lengyeleknek, melyet Mátyás ostrommal szerez vissza. Nézsai János és László halálával 1474-ben Csővár a király kezére kerül, ezzel megszakad a Zsidó nemzetség birtoklása.

1474-ben Mátyás király Parlaghy Györgynek zálogosítja el a várat, de 1480 után már Corvin János a birtokos. Tőle szerzi meg 1496 előtt Ráskai Balázs, aki az utókor által legismertebb tulajdonosa a várnak.

Ráskai Balázs Mátyás király udvarában sikeres karriert épített, majd támogatta az uralkodó akaratát és Corvin János trónra kerülését támogatta a király halála után. Miután Corvin János törekvései meghiúsultak, Ráskai II. Ulászló mellett is folytatta munkáját, magas pozícióba került, főkamarás és tárnokmesteri tisztségeket is betöltött.

Udvari feladatai miatt Csőváron valószínűleg keveset tartózkodott, ennek ellenére a várban jelentős átalakításokat és bővítéseket hajtott végre. A vár felújítása során kevésbé a védekezés, inkább a lakhatási és reprezentációs célok kerültek előtérbe. Az épület reneszánsz palotává alakítása során érte el a fénykorát. Az, hogy Ráskai mennyire meghatározó birtokosa volt a várnak, mi sem mutatja jobban, hogy egy 19. századi leírás a Ráskai-vár alatt elrejtett pénzről ír, melyet nem egy bátor kincskereső próbált megtalálni az évek alatt.

Bár Ráskainak voltak fiai, a vár – valószínűleg nem teljesen jogszerű módon – vejéhez, Bebek Ferenchez kerül, aki 1523-ban már birtokolja és 1544-ben Ferdinánd királytól adománylevelet is szerez rá. A mohácsi csata után kisebb megerősítéseket végeztek, ekkor épült a falöv északnyugati sarkán még ma is romjaiban felfedezhető ágyúrondella. Ettől függetlenül ekkora már harcászati és stratégiai szempontból is elavultnak bizonyult.

A várrom 1864-ből

Fr: Feld-Jakus-László 1979. 13 p.

Arányi Lajos rajza 1876

Fr: Műemlékvédelem 2015. 59. évf. 4. szám 251 p.

Csővár erdős szakasz

Saját felvétel

Csővár vára

Saját felvétel

A törökök nem álltak meg Mohácsnál, Buda, Vác és Nógrád elfoglalása után egy ideig Csővár állt a királyi Magyarország és a török hódítók hadakozásának határán. A vár feladata ekkoriban a felderítés és a hírszerzés volt, de a törökök továbbra is vészesen közeledtek felé, még végül 1551-ben elfoglalták.

A jelek szerint a törökök még egy ideig használhatták, de aztán végleg elhagyták, a későbbi években már nem találunk említését a hajdan volt erődről.

1551 után már csak a birtokosok cserélődnek felette papíron. A Ráskai-örökösöktől leányágon jut a 17. század elejére a Bosnyák családhoz, később a Balassa, majd a Koháry családé. 1731-ben a Károlyiak kezére jut Acsával együtt, akik még ebben az évben elcserélik Prónay Gáborral.

1731-tól a Prónay család a térség jelentős birtokosa, akik Acsán építik fel kastélyukat. Ehhez az építkezéshez kőbányának használják a várat, a köveket elhordják és abból építik fel a kastélyt. Az értékes kőfaragásokat megőrzik és az acsai kastély parkjában helyezik el. Így jut hozzájuk egy 1482-es évszámmal ellátott ajtószemöldökkő.

1835-40 között a Prónayak a vár északkeleti sarkában neogótikus stílusban egy vadászlakot építettek, melyet a várrom 1864-es rajza megőrzött számunkra. Ma már ennek az épületnek is csak romjait találjuk, 1875 előtt villámcsapás érte és megsemmisült.

Az 1930-as években a penci iskolaigazgató, Gerengay Pál kutatta a várat, majd az ő munkáját folytatta a penci Helytörténeti Gyűjtemény létrehozója, Jakus Lajos. 1950 után állagmegóvási munkákat végeztek, a megtalált leleteket, illetve a korábban az acsai kastély parkjában őrzött kőfaragványokat a penci múzeumban helyezték el.

Csővár

Saját felvétel

Csővár

Saját felvétel

Csővár

Saját felvétel

Csővár

Saját felvétel

Felhasznált források:

Arányi Lajos. 1876. Pest megyei topográfia IV. Csővár. IN Műemlékvédelem. 2015. 59. évf. 4. szám. 250-252 pp

Feld István. 1978. A csővári vár. IN Műemlékvédelem. 1978. 22. évf. 3. szám. 226-232 pp.

Feld István – László Csaba. 1981. Gótikus és reneszánsz épületfaragványok a csővári és a solymári várból. IN Művészettörténeti értesítő. 1981. 30. évf. 2. szám. 81-94 pp.

Feld Istán. 2018. Csővár-Vár. IN Kovács Gyöngyi (szerk.). Középkori és török kori várak, erődítések Pest megyében. 2022. 121-137 pp.

Feld István – Jakus Lajos – László Csaba. 1979. Csővár. IN Ikvai Nándor (szerk.). Fejezetek Pest megye történetéből I. 1979. 7-62 pp.

Horváth Lajos. 1998. Monostor-háromszög, nemzetségek a Galga mentén a XII-XIV. században. IN Asztalos Tamás (szerk.) Negyven éves az aszódi Petőfi Múzeum. Egy múzeum szolgálatában. Tanulmányok Asztalos István tiszteletére – Múzeumi Füzetek 48. 149-169 pp

Horváth Lajos. 2018. A Galga-mente birtokos családjai 1541-ig. IN Galga Menti Műhely 11. – Múzeumi Füzetek 55. 2018. 33-34 pp.

Jakus Lajos. 1979. A történészek is összetévesztették – Csővárért bánkódik az utas. IN Pest Megyei Hírlap. 1979.02.20. 1 p.

Stefaits István. 1969. A csővári vár. IN Pest Megyei Hírlap. 1969.09.18. 204 p.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Őszi séta Zebegényben – a történelem és a természet találkozása

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | szept 23, 2025 | Látnivalók, Magyar történelem

Olvasási idő: 2 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.09.23.

Cím: 2627 Zebegény, Deák Ferenc út

Látogatható: Egész évben 0-24

Jegyárak: ingyenes

Megközelítés:

Autóval: A Szőnyi István utcában a patak mellett lehet parkolni. Onnan már látni lehet az emlékműhöz felfelé vezető kövezett utat.
Tömegközlekedéssel: Budapestről a Nyugati pályaudvarról indul a vonat Szob felé. Zebegény vasútállomásról a főtéren keresztül (itt áll a templom) kb. 200 méter után jobbra lesz látható az emlékműhöz felfelé vezető kövezett út.

Egy tökéletes program egy őszi délutánra. Zebegény Kálvária-dombjának tetején egy különleges emlékmű áll, ahonnan meseszép kilátás nyílik a kanyargó Dunára. Ha naplementekor érkezel, az élmény még pazarabb lesz, ahogy a lenyugvó nap sugarai eltűnnek a dimbes-dombos táj mögött.

A felfelé vezető kövezett, kanyargós úton egy rövid sétával feljutunk a domb tetejére. Útközben beleshetünk a sziklaszentély kapuján, ahol a néphagyomány szerint remeték éltek.

A monumentális emlékmű a helyi lakosok közadakozásából épült 1935-38 között, azonban a második világháború miatt nem fejezték be. Az építkezés során 10-12 veremlakás nyomaira bukkantak, melyekből rézkori leletek kerültek elő.

Érdekesség, hogy az 1930-as években több mint ezer helyen avattak országzászlót, az országzászló-mozgalom keretében. A mozgalom „Így volt, így lesz” jelmondatával a trianoni döntés elleni tiltakozás jelképe volt. Aztán jöttek a szovjetek és a vészterhes időkben az országzászlókat elkezdték lerombolni. A zebegényi emlékmű csak úgy menekülhetett meg, hogy kilátóvá alakították át.

Zebegény országzászló

saját felvétel

Zebegény

saját felvétel

Zebegény

saját felvétel

1996 után megkezdődött a komplexum helyreállítás és az emlékmű befejezése is, illetve megépült a Kós Károly kilátó.

Zebegény varázslatos kis ékszerdoboz, ami ideális egy kellemes kirándulós napra. A Maróti Géza tervei alapján készült emlékmű mellett, érdemes lesétálni a Duna partra, ahol csodás villák sorakoznak. A főtéren Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján megnézhetjük az erdélyi templomok mintájára, szecessziós stílusban 1908-10 között épült plébánia templomot, de van itt Hajózástörténeti Múzeum és Szőnyi István emlékmúzeum is. A vasútállomás a Monarchia stílusában épült, igazi kuriózum, még a település felé közeledve a hétlyukú zebegényi vasúti boltozott völgyhíd kiemelkedő ipari műemlék.

A település életét gyökeresen változtatta meg az 1851-ben átadott Vác-Párkánynána vasútvonal, mely áthaladt Zebegényen is. Ennek köszönhető, hogy az 1900-as évek elején egyre több fővárosi polgár fedezte fel a hely szépségét, sorban épültek a szebbnél szebb nyaralóházak és villák. Hamar a művészek (itt alkotott: Szőnyi István, Elekfy Jenő, Medveczky Jenő, Vass Elemér, Szobotka Imre, Berényi Róbert, Aba Novák Vilmos, Bernáth Aurél) kedvelt üdülőhelyévé vált, nyaranta pezsgő szellemi élet bontakozott ki.

A meseszép kis településen látnivalóból nincs hiány, a természet szépsége és közelsége, a Duna varázsa, a levegőben áradó béke és nyugalom különleges atmoszférát teremt, ahova mindenképpen érdemes egyszer ellátogatni.

Zebegény

saját felvétel

Zebegény

saját felvétel

Zebegény

saját felvétel

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Hollókő vára – titkok és legendák nyomában

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | szept 17, 2025 | Látnivalók, Magyar történelem, Várak

Olvasási idő: 4 perc

Látogatással kapcsolatos információ

Frissítés: 2025.09.17.

Cím: 3176 Hollókő, Központi parkoló

Látogatható: Egész évben (nyári időszakban 17:30-ig, télen 15:30-ig)

Jegyárak:

Teljes árú: 3.000 Ft/fő
Diák, nyugdíjas: 2.000 Ft/fő

Megközelítés:

A központi parkolóból kb. 10 perces sétával. Ez nem annyira meredek, mint a másik út, ami az ófaluból vezet fel.

Honlap: https://hollokoivar.hu/

Mesebeli csigaházra emlékeztető vár magasodik a hegytetőn Szécsénytől mintegy 20 percre, Nógrád vármegyében. Ezt a programot kicsik és nagyok egyaránt élvezni fogják, hiszen a kapun belépve visszarepülünk az időbe. A szűk helyek, a számtalan felfelé törekvő lépcső, az eldugott termek, igazi kalanddá teszik a felfedezést.

A faluban található központi parkolóból a Vártúra tanösvényen egy könnyed 10 perces sétával juthatunk fel a várhoz. Arra érdemes figyelni, hogy a mosdó nem a váron belül van, hanem a vár előtti kis úton, amire tábla figyelmeztet.

A vár egész évben látogatható, a felnőtt belépő 3000 forint, a diák és nyugdíjas 2000 forint, SZÉP kártyát elfogadnak. Kutyával pórázon vezetve látogatható. Babakocsival viszont a nagyon sok lépcső miatt én nem ajánlanám. A belső várudvaron egy kisebb büfé található, itt főleg inkább üdítő és kávé van, viszont csak készpénzzel lehet fizetni.

Legendák nyomában

Legendából is akad bőven. Az egyik történet szerint a várat építtető földesúr elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát és a várba zárta. Az asszonynak volt egy boszorkány szolgálója, aki bosszúból hollóvá változtatta a fiait. A hollók kőről kőre bontották le az épülő várat, amíg az asszonyt ki nem szabadították. Miután ez megtörtént, a széthordott kövekből egy másik hegyen új várat építettek, ez a vár lett Hollókő.

Mások, arról tudnak, hogy a vár alatt titkos barlangrendszer található, ami egészen Szécsényig vezet. Egyesek szerint Csák Máté elrejtett kincsei is itt lakoznak, még megint mások úgy tudják a törökök előli menekülésre használták a rejtett járatokat.

Az biztos, hogy a várban található vetítőteremben érdekes kisfilmekből ismerkedhetünk meg a vár történetével, az öregtorony tetejéről mesés kilátás tárul elénk a környező vidékre. A berendezett termekben bepillantást nyerhetünk a középkori élet mindennapjaiba, a hatalmas várfalak között sétálva érezhetjük a hely szellemének átütő varázsát is.

Hollókő vár

saját felvétel

Hollókő vár

saját felvétel

Hollókő vár

saját felvétel

Hollókő vár

saját felvétel

A vár története

A vár a tatárjárást követően épült, legrégebbi része az öregtorony 1260 utáni. A mai Hollókő területe korábban a Kacsics nemzetség földje volt, így várat is ők építtették. Az oklevelekből a Kacsics nemzetség Illés ágából származó I. Péter és fia Mikus neve bukkan fel.

Az Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben a nemzetség tagjai Csák Máté pártjára álltak és a várat is neki adták át. Károly Róbert 1312-ben a rozgonyi csatában győzelmet aratott. Ezt követően a Kacsics nemzetség hűtlen ágát megfosztotta birtokaitól. A vár új tulajdonosa Szécsényi Tamás (1299-1354) lesz, bár valószínű, hogy ténylegesen csak Csák halála után (1321) tudta érvényesíteni hatalmát.

További érdekesség, hogy Szécsényi Tamás is a Kacsics nemzetség tagja volt, ő a Falkos ághoz tartozott. Míg rokonai Csák Mátét választották, ő Károly Róbert mellé áll, ami bár az út elején számos nehézséget és kihívást okozott, hosszú távon biztosan megérte, hiszen Károly megjutalmazta hűséges embereit, így Tamás pályája csúcsán erdélyi vajda és országbíró is volt.

A Szécsényi család 1460-ig birtokolja a várat. Ebből az időszakból ismerjük Szécsényi Frank nevét, akit Hollókői Frankként is említenek. A vár bővítése az ő idejében kezdődött meg, ekkor az épület új emelettel, lovagteremmel, kápolnával és lakószobával bővült.

Hollókő vára rajz

Hazánk s a Külföld. 1865.05.21. 328 p.

Hollókő vára metszet

Vasárnapi Újság 1861

13. századi rekonstrukciós kísérlet

Buzás G. 2001. 18. 2. kép

1411-ben Szécsényi Lászlóé lett a birtok, a husziták gyakran megfordultak ekkoriban a falak között. 1442-ben a huszita vezér Jan Giskra itt egyeztetett a fegyverszünetről Hont és Nógrád megye képviselőivel.

Szécsényi László 1459-ben fiú örökös nélkül halt meg, így két lánya Hedvig és Anna révén kerül Losonczi Alberthez és Guthi Országh Mihályhoz a vár. Hedvignek Losonczi Albert volt a férje, még Annának Guthi Ország János, aki Mihály fia volt.

1461-ben Mátyás király is megerősíti ezt a birtoklást. A Losonczi és Országh időkben a vár tovább bővül, ekkor kezdődnek meg a reneszánsz átalakítások is, melyek már inkább kicsit a kényelmet és nem a védekezést célozzák.

A török vész azonban Hollókőt sem kerüli el, innentől sorsa is megpecsételődik. 1552-ben Ali budai pasa elfoglalja, majd ugyan 1593-ban Pálffy Miklós elfoglalja a törökök által elhagyott várat, 1663-ban is török kézen találjuk. 1683-ban Sobieski János lengyel király felszabadítja, de innentől már nem tölt be jelentős szerepet.

A Rákóczi-szabadságharc alatt még egy rövid ideig raktárnak és szállásnak használjak, de a szabadságharc leverése és I. Lipót várak lerombolására vonatkozó parancsa nyomán hamar rommá válik, köveit széthordák.

A vár régészeti feltárása és helyreállítási munkái 1966-ban kezdődtek. 1996-ban nyitották meg a nagyközönség számára, majd 2014-15-ben újabb helyreállítások és felújítások után napjainkban ismét látogatható.

Hollókő vár

saját felvétel

Hollókő vár

saját felvétel

Hollókő vár

saját felvétel

Hollókő vár

saját felvétel

Felhasznált források:

Borovszky. 1911. Magyarország vármegyéi és városai. Nógrád vármegye. 48 p.

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 V. Várnagyok és várbirtokosok / Hollókő

Engel Pál: Középkori magyar genealógia

Feld István (szerk.) 2017. Magyarország várainak topográfiája 4. Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközy Sebestyén. Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig. 36-40 pp.

Karácsonyi János. 1900. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 2. kötet. 273 p.

Mendele Ferenc: Hollókő műemléki értékeiről és védelméről IN. Városépítés, 1973 (9. évfolyam, 1-6. szám)1973 / 1. szám 28-30 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

A nagymarosi remetebarlangok titkai – az eltűnt zebegényi monostor nyomában

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | aug 19, 2025 | Egyéb, Látnivalók, Magyar történelem, Programok

Olvasási idő: 6 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.08.19.

Cím: Nagymaros, Szent Mihály-hegy Remetebarlang

Látogatható: 0-24

Jegyár: Ingyenes

Megközelítés:

A biztonságos turistaút a nagymarosi vasútállomásról vezet fel a hegyre. A 4,5 km-es séta azonban veszélyeket rejt! Esős, nedves időben ne induljunk útnak, mert a barlanghoz vezető útvonalon a szakadék feletti vékony szakaszok ilyenkor extrém csúszósak. A megfelelő cipőre és ruházatra is érdemes figyelni! Csak felkészülten induljunk neki. A vasútállomástól a sárga jelzésen elindulva erős kaptató következik, majd a Panoráma út után a Kittenberger úton érjük el a sárga barlang jelzést. Ez lesz a szakasz nehezebb része, de kellő odafigyeléssel mindenképpen megéri egyszer megnézni ezt a helyet.

4,5 km / 1 óra 15 perc

A mai Zebegény és Nagymaros között található Szent Mihály-hegyen a meredek sziklafal oldalában titokzatos barlangok emelkednek a Duna hullámai fölé. A misztikus hely a dömösi Duna partról is jól látható, a sziklába vájt üregek nehéz, csúszós, fokozott óvatosságot igénylő túrával közelíthetőek meg. Amikor a nehezén túl vagyunk, és elérjük úti célunkat, egy pillanatra eláll a lélegzet, mert az elénk táruló különleges panoráma mindenért kárpótol. Vajon kik éltek itt, a világtól elvonultan, a barlangok mélyén? Azt hihetnénk, hogy ma már mindenre van válaszunk, azonban a hegy őrzi még titkainak nagy részét.

A legenda szerint élt egy szerzetes a hegyen, aki az angyalok hárfázásának hívogató dallamát hallotta. Magányos elvonultságában egy okos szamár volt a társa, aki a hátán két vödörrel minden nap leballagott a Dunához, beállt a vízbe olyan mélyre, hogy a vödrök megteljenek, majd friss vízzel ballagott vissza gazdájához. Az öregek azt is mesélték, hogy a falusiak gyakran felkeresték a szerzetest, hogy tanácsot kérjenek tőle az élet dolgaival kapcsolatban. A közeledőkre a szamár figyelmeztette a remetét, aki ilyenkor visszavonult a barlangba és onnan osztotta tanácsait. Ezen a ponton a legendánk ketté válik. Az egyik verzió szerint, a szamár a Duna áradásánál vízbefulladt, a szerzetes pedig bánatában a vízbe ölte magát. A másik verzió szerint, a falubeli csibészek rakták tele kővel a szamár vödreit, aki így a Dunába fulladt, a szerzetes pedig éhen halt a hegyen, mivel a szamárral nem csak a víz, hanem a falubeliek által felküldött élelem is elmaradt.

Nagymaros remetebarlang

Saját felvétel

Nagymaros remetebarlang

Saját felvétel

Nagymaros remetebarlang

Saját felvétel

Nagymaros remetebarlang

Saját felvétel

A remetebarlangok ma Nagymaros közigazgatási területéhez tartoznak, azonban ez nem volt mindig így. Egy 1725-ös birtokperből tudjuk, hogy eddigre az akkori Maros mezőváros határai már kitolódtak és elértek a Zebegény-hegyig is. Ezt megelőzően viszont, még a mai Zebegényhez tartoztak.

Itt azonban újabb csavar keletkezik a történetben, mert a ma Zebegényként ismert település, a középkorban Almás falu volt. Erre a falura már a 13. századból van írásos adatunk.

1280-ból arról kapunk információt, hogy a dömösi prépost szobi egy ekényi föld miatt pereskedett. A vitatott föld a Duna mellett, a zebegényi apátság Almás nevű faluja (villa Almás) irányába feküdt. 1295-ből egy határjárás leírásban egy Almáspataka nevű település került elő, illetve megtudjuk, hogy Kovácsi a zebegényi monostor földjével határos. Mindkét forrásban megjelenik egy zebegényi apátság vagy monostor.

Ezt a bizonyos Almás falut a mai Zebegénnyel azonosítják a kutatók. A középkori Almás falu feltehetően a mai Zebegény belterületén, a mai község alatt helyezkedett el.

A fentiek alapján helyes feltételezésnek tűnt, hogy ezt a bizonyos zebegényi monostort a mai Zebegény területén kezdték el kutatni, azonban ott nem találták nyomát. Találtak ugyan olyan épületmaradványt, amelyet az egykori monostornak tulajdonítottak, de a régészeti feltárások egyértelműen azonosították, hogy az erdőben megfigyelt falmaradványok nem hozhatók összefüggésbe a középkori monostorral.

A kutatóknak további nehézséget okozott, hogy a Zebegény név eredete a Baranya megyében található előbb Szebegény, majd Szebény néven ismert bencés kolostortól ered. Ez úgy történhetet, hogy az anyamonostor, a Baranya megyei volt, amely birtokként kapta meg Almás falut, viszont az idő előrehaladtával az anyamonostor neve átterjed a falura, így lett a korábbi Almásból Zebegény.

Bár a Baranya megyei bencés kolostorról viszonylag több adatunk van, biztosan csak annyit állíthatunk, hogy valamikor 1251 előtt alapították, majd a 15. század végén már elhagyatott volt.

A barlangok a dömösi oldalról

Miklós Zsuzsa felvétele, Forrás: MRT 9.

Rómer Flóris rajza (1868)

Archeologiai Közlemények. 1868. 7. évf. 2. füzet 137 p.

Reuter Camillo (1874-1954, magyar orvos, egyetemi tanár) az etimológia segítségével arra a megállapításra jutott, hogy valamikor egy Zbigniew nevű lengyel kaphatta meg a baranyai birtokot. A szokás szerint a birtokot a birtokosról nevezték el, de a nyelvtörő névből az évek alatt a könnyebb kiejtésű Szebegény, majd Szebény lett, végül Zebegény. (Erre történeti forrásunk nincs.)

Kolacskovszky Lajos (1891-1954, turistaíró, helytörténész) úgy gondolta, hogy a Hunt nemzetség alapított bencés apátságot a Szent Mihály-hegyen. Bár nem lenne elrugaszkodott a gondolat, mivel ezen a területen valóban ez a nemzetség rendelkezett jelentős birtokokkal, azonban valószínűbb a bencés történetírásban is szereplő gondolat, mely a baranyai Szebény társmonostoraként tekint a zebegényire.

Az eltűnt zebegényi monostor és a nagymarosi barlangok összekapcsolása már a 19. századi történeti munkákban felmerült.

1855-ben jelent meg Palugyay Imre Hont vármegye leírása, melyben felbukkant a Szent Mihály-hegyen található három barlang. 1863-ban Rómer Flóris járt a helyszínen, aki lerajzolta az általa látottakat. Rómer, majd őt követve Pesty (1888) egyértelműen azt látták igazolhatónak, hogy a Zebegényben keresett (és nem talált) monostor azonos a nagymarosi barlanggal. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy a 17. századtól a Zebegényi-hegyi címzetes apáti titulust adományozták, melyben a hegyi jelző segíthet az eltűntnek hitt monostor lokalizálásában.

A bizonyosságot az 1985-86-ban elvégzett régészeti feltárások hozták el. Ekkor két szinten összesen 10 barlangot azonosítottak, a felső szinten 4, az 5-15 m széles mesterséges terasszal egyszinten pedig 6-ot. A feltárások során egyértelművé vált, hogy itt nem egyszerű barlangokról van szó, hanem egy középkori barlangkolostorról. A legnagyobb barlang alaprajzában egy háromhajós templomra emlékeztet, ahol egyértelműen beazonosítható a főhajó és a mellékhajók is. A terasz biztosan szélesebb volt, mivel jelenlegi állapotában nem nyújt biztonságos közlekedési lehetőséget.

A templom sziklába vájt helyiségeihez kőépület csatlakozott, melynek fekete, sárga és piros festésű vakolattöredékeire is rábukkantak.

A felszínre kerülő leletanyagok és a feltárás alapján egyértelmű a 11-15. századi aktív jelenlét. A barlangokat a 11. században vájták ki, a kutatóárokból 11-14. századi edénytöredékek kerültek elő. A barlangokhoz kapcsolt kőépületeket a 14. század végén, 15. század elején állíthatták. A barlangkolostor használata a 15. század végén, legkésőbb a török kor elején megszűnt.

A régészeti leletek szerint az újkorban is éltek itt remeték, ami egybevág azzal, hogy a 19. században lejegyezték, hogy a dömösi öregek szerint még az előző században is laktak remeték a hegyen.

Ha a régészeti leleteket a történeti forrásokkal és elméletekkel szeretnénk összekapcsolni, akkor is számos kérdés marad, ami megválaszolatlan.

Ha elfogadjuk a Baranya megyei Szebény és a Hont megyei Zebegény társaskáptalan kapcsolatát, akkor sem tudjuk biztosan, hogy ez kapcsolat mikor alakult ki, meddig tartott és pontosan kik éltek a barlangokban.

Amennyiben bencések éltek a barlangkolostorban, bizonyos, ezek a szerzetesek jóval inkább remeték voltak. A bencés kolostorok nagy része általában magaslatra épült, távolabb a lakott településektől, de mégis valamilyen kereskedelmi útvonal közelében. A regula szabályai azt is megkövetelték, hogy víz legyen a kolostor falain belül, hogy ne kelljen elhagyni az épületet. Ezeket az adottságokat a barlangokra is rá tudjuk vetíteni, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Palugyay (1855) szerint kiváltság lehetett itt remetéskedni, melyet csak azok a szerzetesek kaptak meg, akik “miután a szerzetben hosszú időn át a test, világ és a sátán ellen harcolni megtanultak, végre magányos remeteséget üzhessenek”.

A kolostorbarlang a 11-15. század között lakott volt és használták. Ugyanakkor az egyáltalán nem bizonyos, hogy végig bencések éltek itt. Egyes forrásokban felmerül, hogy a bencések előtt talán bazilita szerzetesek éltek itt, míg más források (Kristó, 2004) szerint a bencések rendházát a premontreiek vették át. A kérdés természetesen itt is az, hogy az ilyen váltások hogyan befolyásolták a barlangban lakók életét.

Összességében elmondhatjuk, hogy a nagymarosi remetebarlangokat a 11-15. század között használták, remeték éltek itt, akik egy középkori kolostorbarlangot alakítottak ki, és további kőépületeket is emeltek a barlangokhoz csatlakoztatva. Az is kijelenthető, hogy a forrásokban említett Zebegény-hegyi monostor a nagymarosi remetebarlangokat jelenti. További nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy az aktív használat nagyobb időszakában a bencések lakták, és az itt élők a remeteségben keresték a választ az élet kérdéseire.

Régészeti lelőhelyek

MRT 9. saját szerkesztés

Régészeti feltárás

MRT 9., 1993. 226 p.

Felhasznált források:

Borovszky Samu (szerk.). 1906. Magyarország vármegyéi és városai – Hont vármegye és Selmeczbánya. 70-71 pp

Építészeti szemle 1901.10.15. 282 p

Csemegi József. 1946. A tihanyi barlanglakások IN Archaeologiai Értékesítő III. folyam 6. kötet. 1946-1948. 400 p

Kolacskovszky Lajos. 1938. A Bözsöny múltja a néphagyományok szerint IN Turisták Lapja. 1938. 50. évf. 186 p

Kristó Gyula. 2004. Tatárjárás előtt bencés monostorainkról IN Századok 2004. 138. évf. 2. sz. 403-411 pp

Magyar Veronika. 2018. A középkori kolostortáj vizsgálata a monasztikus rendek esetében. doktori értékezés.

Merényi-Metzger Gábor. 2004. A zebegényi monostor tényleges elöljáróinak és címzetes apátjainak archontológiája IN Turul. 2004. 1-2. füzet 32 p

MRT 9. – Magyarország Régészeti Topográfiája 9. Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás (XIII./2.kötet). 1993. 196-216 pp és 565-570 pp

Nagy Levente. 2007. Nagymaros – Szt. Mihály-hegy, középkori remetebarlangok. IN Örökség. 2007. 11. évfolyam. 9. szám.

Nováki Gyula, Sándorfi György, Miklós Zsuzsa. 1979. A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. 76-79 pp.

ifj. Palugyay Imre. 1855. Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. III. Honth vármegye leírása 569 p

Patton Gábor. 2000. A zebegényi apátság. Elpusztult középkori kolostorok Baranyában IN. Dunántúli Napló 2000.01.20. 6 p.

Pesty Frigyes. 1888. Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben 1. 435-436 pp

Rómer Flóris. 1868. A barlangokról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról IN Archeologiai Közlemények. 1868. 7. évf. 2. füzet 136-145 pp.

Rupp Jakab. 1870. Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre 1. Az Esztergom egyház-tartomány 210-211 pp

Sörös Pongrácz. 1912. Az elenyészett bencés apátságok – A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 12/B. 348-351 pp

Szántó István. 1970. Százötvenezer történet IN Dunántúli Napló. 1970.12.03. 283. szám 6 p.

Tarsoly Péter. 2012. A Csengőbarlang legendája. Karcolatok a barlang- és irodalomtörténet világából

Zebegény Örökségvédelmi Hatástanulmánya. 2015

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

József nádor alcsúti kastélya

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | máj 29, 2025 | Arborétum, Családtörténet, Kastély, Látnivalók, Magyar történelem, Programok

Olvasási idő: 6 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.05.29.

Cím: 8087 Alcsútdoboz, Kastélykert út 2.

Látogatható:

március 1-je és szeptember 30-a között: 10:00-18:00 minden nap
október 1-je és február 28-a között: 10:00-16:00 csütörtöktől vasárnapig
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Jegyárak:

Teljes árú belépőjegy: 2.500 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy: 1.800 Ft/fő (nyugdíjas, diák, két- vagy többgyermekes családok esetén a felnőtt kísérők max. 2 fő)

Megközelítés, parkolás:

Autóval: Közvetlenül az arborétum bejárata mellett találunk kialakított parkolót.
Tömegközlekedéssel: Budapestről vasúttal utazhatunk Bicskére, ezt a Keleti vagy a Déli pályaudvarról indulva is megtehetjük. Bicskén a vasútállomásról a 8011-es Székesfehárra tartó járatot válasszuk. A buszról Alcsútdoboz, kastély megállónál szálljunk le. A buszmegállótól haladjunk tovább a főúton Székesfehérvár irányába, kb. 3 perc sétával (280 m) érhetjük el az arborétumot. A megálló és a park bejárata közötti úton nincs járda, a főút mellett kell elsétálni, itt mindenképpen fokozott körültekintéssel haladjunk! A visszaindulást is tervezzük be és nézzük meg, hogy mikor érkezik a busz, mert ha lekéssük, akkor az út mellett kell besétálni a faluba.

Honlap: https://www.alcsuti-arboretum.hu/

A környéken étel, ital nincs, érdemes vele készülni. A bankkártyás fizetéssel is előfordulhat probléma, érdemes készpénzzel is készülni. Kutyát, kerekpárt nem lehet bevinni.

1827-ben egy 51 éves férfi lépte át a frissen elkészült alcsúti kastély kapuját, egy férfi, aki ekkora már két feleséget veszített el szülés közben és két gyermekét temette el. Egy férfi, aki ekkor már 31 éve viselte a nádori címet és nap nap után feladata volt, hogy közvetítsen saját testvére, a király és a magyar nemzet között. Mindezt egy olyan korban, amikor a Habsburg név Magyarországon egyet jelentett az elnyomással és a szabadságtól megfosztottság érzésével. És mégis létezett egy ember, aki méltónak bizonyult a feladatra, aki maga lett a híd a viharos folyó felett.

A kastélyt ma már nem láthatjuk, Habsburg József nádor és leszármazottai 1827 és 1944 között éltek a csodás klasszicista épület falai között, azonban a vérzivataros időszakok elsöpörték a családi titkokat őrző falakat. Maradt egy homlokzat, mely ott magasodik a tó fölött, emlékeztetve arra, hogy bár a gyűlölet a legnagyobb pusztításra képes, az emlékezés mégis életben tartja azt, amit egyesek ki akartak törölni múltunkból.

Gyere el egy különleges sétára a “legmagyarabb Habsburg” angolparkjába, ahol tündérország kapuja kinyílik és beléphetsz a természet és az épített környezet különleges házasságába, ahol egy kicsit elszáll a jelen, ahol a reformkor romantikája átszővi a levegőt, ahol lehet, hogy egy kicsit mindent lehet: kilépni a hétköznapok zajából, élvezni a természet szépségét és emlékezni egy rég letűnt korra.

Alcsútdoboz Fejér vármegyében, Bicske mellett, Budapesttől egy órányira (50 km), a Váli-völgyben fekszik. A település mai nevét csak 1951-ben vette fel, amikor Alcsútot és Vértesdobozt egyesítették. Ezt megelőzően Alcsút önálló település volt, melyet egy 1365-ös birtokper kapcsán Csút néven említenek. Ekkor már a székesfehérvári keresztesek birtokának számított.

A török megérkezése után a lakosság elmenekült, majd egyes időszakokban visszatért és gazdálkodást folytatott. A hektikus viszonyok felszámolását a törökök kiűzése után, az 1690-91 tájékán visszatelepülő korábbi nemesi birtokosok kezdték meg. Ekkor azonban váratlan kihívással kellett szembesülniük. A pálos rend, arra hivatkozva, hogy a területet korábban Mátyás király nekik adományozta, birtokigényt nyújtott be Alcsútra. A legfrissebb kutatások szerint ez a hivatkozási alap abból a félreértésből adódott, hogy tévesen került azonosításra Csút és Csőt neve az oklevelekben. Még Csőtre, ami a Csepel-szigeten helyezkedett el és ahol IV. Béla monostort alapított, majd azt Mátyás a pálosoknak adta, valóban volt jogalapja a pálosoknak, Csútra már kevésbé.

A pereskedést tovább nehezítette, hogy Alcsút lakosai saját tudásuk alapján örökletes nemességet birtokoltak, azonban az erre vonatkozó hiteles okiratok hiányában, elveszítették kiváltságaikat a pálosok földjén. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a török kiűzése után létrejött az Újszerzeményi Bizottság, mely a töröktől fegyverrel visszafoglaltak területek tulajdonjogának rendezésével foglalkozott. Ehhez a bizottsághoz adott be birtokigényt Újvári Imre, aki mint a magyar kancellária regesztrátora, elegendő befolyással és személyes kapcsolattal bírt ahhoz, hogy I. Lipót 1702. augusztus 2-án neki és feleségének, Sigray Borbálának adományozza Alcsútot. Az események végül tragikus fordulatot hoztak, amikor a feldühödött lakosok 1715-ben meggyilkolták Újvári Imrét. A törvényszék a bűnösök kivégzése mellett örökös jobbágyságra ítélte a település lakosait.

József Károly főherceg 1880

Forrás: Wikimedia Commons

A kastély utolsó Habsburg tulajdonosa József Károly fia József Ágost főherceg (1872-1962) volt, aki katonai pályája során az I. világháborút végigharcolva védte Isonzo vonalát, majd az erdélyi és romániai hadműveleteket irányította. A I. világháborút követő zavaros időkben, kényerhelyzetbe került és mint homo regius (az uralkodó nevében eljáró személy) kinevezte gróf Károlyi Mihályt miniszterelnöknek. A Tanácsköztársaság idején Alcsútra vonult vissza, ahol háziőrizetben tartották. A Károlyi kormány bukása és Horthy Miklós kormányzói kinevezése után a főherceg a politikai élettől visszahúzódik, bár továbbra is tagja a felsőháznak, inkább kulturális és társadalmi kérdésekkel foglalkozik.

A 20. század elején József Ágost főherceg és családja főképp júliustól novemberig tartózkodott a kastélyban. József Ágost legidősebb fia József Ferenc (1895-1957) és felesége egy 1930-ban készült interjún boldogan mutatták be csodás otthonukat, ahol három kislányuk imádott a kertben játszadozni, és az is kiderült, hogy ekkor már lift is volt a hatalmas épületben. A történelem sötét felhői azonban gyűlekezni kezdtek Alcsút felett, 1944 végén közeledtek az oroszok és a család menekülni kényszerült (József Ágost ekkor már 72 éves volt). Először az Egyesült Államokba emigráltak, majd visszatértek Európába.

A család távozása után számos máig tisztázatlan kérdés lengi körbe Alcsútot. Az biztos, hogy a kastély 1944 végén ismeretlen körülmények között leégett. Szárnyra kaptak olyan hírek, hogy az oroszok megérkezése előtt néhány falusi betört a kastélyba, ahonnan összeszedték a család által elrejtett kincseket és nyomaik eltűntetésének okán, ők gyújtották fel a kastélyt. Hogy pontosan mi történt jelenleg még nem tudjuk, az biztos, hogy a család által gyűjtött és őrzött értékes műkincsek, festmények odalettek és ami még ennél is nagyobb tragédia, hogy a könyvtár és levéltár teljesen leégett, a tűz martalékává téve a felbecsülhetetlen értékű örökséget.

Személyzet a nagyebédlőben

Forrás: Száz magyar falu

József nádor és családja 1889

Forrás: Wikimendia Commons

József Ágost főherceg 1918

Forrás: Wikimedia Commons

József Ágost és családja 1900

Forrás: Wikimedia Commons

Felhasznált források:

Alcsútdoboz honlapja | link: https://alcsutdoboz.hu/telepulesunk/telepulesunk/

Erdős Ferenc és Kelemen Krisztián. 2002. Alcsútdoboz. IN Száz magyar falu. 2002.

Halász Ferenc. 2010. Az ország legnagyobb hóvirágmezeje. IN Honismeret. 2010. 38. évf. 1. szám. 18-22 pp.

Kiss Károly. 1979. Az elherdált levéltár. IN Amerikai-Kanadai Magyar Élet. 1979. 16. szám. 12 p.

Örsi Károly. 1992. Az alcsúti kastélypark építéstörténete (Alcsútdoboz). IN Műemlékvédelem. 1992. 36. évf. 4. szám. 208-222 pp.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Az Ördöglovas kastélya – Bajna, Sándor-Metternich kastély

Szerző: Tokai-Novák Adrienn | ápr 19, 2025 | Családtörténet, Kastély, Látnivalók, Magyar történelem, Programok

Olvasási idő: 6 perc

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2025.04.19.

Cím: 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc u. 1.

Látogatható:

Téli nyitvatartás: november 1. és március 31. között: keddtől vasárnapig 10-17 óra között
Nyári nyitvatartás: április 1. és október 31. között: keddtől vasárnapig 10-18 óra
A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár.

Jegyárak:

Teljes árú kombinált jegy kastély és pincekonyha belépő: 4.000 Ft
Kedvezményes kombinált jegy kastély és pincekonyha belépő: 4.000 Ft
Tárlatvezetés: 1000 Ft/fő

Megközelítés, parkolás:

Autóval: A kastélynak nincs külön kialakított parkolója. Ingyenes parkolási lehetőség a főtéren található (Bajna, Hősök tere), ez közvetlenül a kastély mellett van, innen lehet egyszerűen elsétálni a kastélyhoz.
Tömegközlekedés: Széll Kálmán térről 1 óra 30 perc az út a 787-es autóbusszal (Budapest – Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Gyermely – Bajna)

Honlap: https://bajnaikastely.hu/

Egy majdnem az enyészeté lett, elfeledett kastély, egy vakmerő lovas, akinek híre messze földön szállt, két különleges nő, akik helytálltak a történelem zavaros időszakaiban, egy világháborús pusztítás, melynek következményeitől lelkes helyiek védték a kastély egyedi kincseit. Egy kastély, amelyet mindenkinek látni kell, a mesélő falak örömről, bánatról és a reményről regélnek, hogy tudjuk, ami egykor elveszettnek tűnt, képes feltámadni és méltó emléket állítani hőseinek.

Bajna Komárom-Esztergom vármegyében, Budapesttől egy órára található. A dombok között meghúzódó település története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, egy 1293-ból származó oklevél, mint királyi birtokot említi. A monda szerint a falut a tatárjárás után Sáráspusztáról ide menekülők alapították, akik az Öreg-hegy barlangjaiban találtak maguknak menedéket. A falu elnevezését is innen származtatják, miszerint a sok viszontagság között találtak rá új otthonukra, melyet a „baj”-ról neveztek el.

Mátyás király és II. Ulászló király alatt szerzett egyre nagyobb befolyást a bajnai Both család, akiknek nemesi udvarháza a 15. század végén már állt a mai kastély helyén. A reneszánsz épület nyomait a régészek a kastély alatt végzett ásatások során tarták fel 1995 és 2000 között több ciklusban.

A földművelő lakosság által lakott település a mohácsi csata után is életképes maradt, bár a török idején meglehetősen elzártan élt a dombok ölelésében.

A bajnai Both család férfiágon kihalt, azonban leányágon folytatódott a birtoklás a Sándor család által. A vagyonszerző ős, Sándor Menyhért (1661-1723) a Habsburgok mellé állt Thököly seregeivel szemben és az ellenség legyőzését követően Esztergomban telepedett le, ahol alispáni kinevezést kapott. Menyhért hű maradt a Habsburgokhoz, melynek következtében 24 évig viselte tisztségét, 1719-ben bárói rangra emelkedett és nagy kiterjedésű birtokállományt hagyott fiára, Sándor Mihályra (1692-1766).

Mihály kezd komolyabban foglalkozni a bajnai uradalom kiépítésével. Folytatja a birtokszerzést Bajna körüli területekkel. A korábbi udvarházat visszabontatta és barokk kastélyt emeltetett a 18. század elején.

Mihály fia Sándor Antal grófi címet szerzet a családnak, az ő fia Sándor Vince (1767-1823) kezdte meg a bajnai kastély belső tereinek klasszicista stílusú átalakítást. Vince azonban keveset tartózkodott Bajnán, időközben a budai várban Pollack Mihály tervei alapján felépíttette a Sándor-palotát.

Bajna életében a Sándor család uradalomépítése meghatározó szerepet játszott, a 19. században utakat építettek, mellyel könnyebben megközelíthetővé vált a település Budapest és Esztergom irányából is. A döntő változást azonban az Ördöglovasnak hívott ifjú gróf, Sándor Móric (1805-1878) hozta el.

Ördöglovas, Sándor Móric, Bajna, Sándor-Metternich kastély

A barokk kastély

Forrás: bajnaikastely.hu

A bajnai kastély belső tere

Saját felvétel

Faldísz maradványok

Saját felvétel

Kastély belső

Saját felvétel

Móricot édesapja eltiltotta a lovaktól, így az ifjú Móric csak annak halála után pattant nyeregbe. Hajmeresztő mutatványaival hamar ismertséget szerzett és nem csak Magyarországon, egész Európát bejárta a híre a nem mindennapi örült fiúnak, aki halált megvető bátorsággal ugrat át szekereken, szakadékokon, lóval közlekedik a kastélyban, sőt annak első emeletéről is leugratott egyszer állítólag. A lovak szeretete mellett uradalmát is igyekezett fejleszteni, mintagazdaságot épített. A modern technikai újításokat pártolta, a fejlődés és fejlesztés iránti elkötelezettsége Széchenyi István barátságát is meghozta számára.

Nem állt nagy nőcsábász hírében, inkább a lovak érdekelték, egyszer mégis szerelembe esett. Szíve a magyaroknak olyan ellenszenves Metternich kancellár lányát Leontine-t (1811-1861) választotta. A fiatalok két külön világban éltek és természetük is ellentétes volt. A gróf merész, vakmerő és hirtelen természetét Leontine kedves, visszafogott, gondoskodó személyisége jól ellensúlyozta.

A friss házasok részére, 1834-re készült el a Hild József tervei alapján klasszicista stílusban átalakított modern bajnai kastély. Az addigi barokk épületegyüttes káprázatos átalakuláson ment keresztül, mellyel az ország legszebb klasszicista épületei közé emelkedett. Mivel korábbi épületek átalakítását és összekapcsolását kellett megvalósítani, az építész tehetsége itt is megmutatkozott. Ékes példája ennek az egyedi délnyugati homlokzat, ahol a négyoszlopos portikusz (oszlopos előcsarnok) az emeleti szintre került. A kastély belső terei is megújultak, az emeleten a Raffaello-terem és az Etruszk-terem a stílus páratlan szépségű magyarországi emlékanyagai, melynek terveit a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico (1777-1849) készítette. A bútorok nagy része is az ő nevéhez köthető, de volt még itt Londonból hozatott berendezés, a kovácsoltvas elemek bécsi mesterek keze nyomán készült el. Amíg az emeleten két külön szárnyban a gróf és a grófnő külön lakrészei kaptak helyet, a földszinten az ebédlő, billiárdterem, dohányzószalon, kártyaszoba, házikápolna helyezkedett el.

A gróf a házasélet mellett sem hagyott fel az életveszélyes mutatványokkal, ami sokszor komoly sérülésekkel járt. A politika és a közügyek nem érdekelték, egyedül a hídépítés kérdése foglalkoztatta. 1850-re azonban utolérte végzete. Linz mellett baleset érte, kirepült a lovaskocsiból és fejét egy vaskerítésbe verte. Innentől kezdve viselkedése megváltozott, dührohamok kínozták, nem volt más megoldás, egy prágai elmegyógyintézetbe zárták. A következő 28 évben már csak árnyéka volt önmagának, ideje nagy részét vagy a bajnai kastélyban töltötte visszavonultan vagy, ha állapota azt kívánta, a döblingi elmegyógyintézetben (fiatalkori barátja, Széchenyi is itt volt már ekkoriban).

Móric és Leontine házasságából két gyermek született. Első szülött fiúk Leó fiatalon meghalt, így az örökös Sándor-Metternich Paulina (1836-1921) lett. Paulina, apjához hasonlóan, különleges személyiség volt. Édesanyja féltestvéréhez, Richard von Metternich-hez ment feleségül, így a grófkiasszonyból hercegné lett. Diplomata férjét elkísérte Párizsba, ahol hamar a társasági élet középpontjává vált a fiatal asszony. A párizsi kommünt követően Bécsben folytatták izgalmas életüket, Paulina sokszínű személyisége, művészetek iránti rajongása, jó szervezőkészsége ismerté tette nevét. Férje halálát követően, 1895-ben végleg Bajnára költözött. Három lánya közül Klementina (1870-1963) maradt Bajnán, ők ketten a kastélyon modernizálásokat hajtottak végre.

Klementina soha nem ment férjhez, így unokaöcsét fogadta örökbe, a bajnai uradalom örökösének Metternich-Sándor Ferenc Albertet (1920-2009) szánta. Az élet azonban közbeszólt, a II. világháború végén mindkettőjüknek menekülniük kellett Bajnáról. Klementina 93 évesen Németországban hunyt el. Ferenc Albert a rendszerváltás után visszatért Bajnára, de akkor a birtokhoz tartozó földek nagy része már elkelt. A birtok nyújtotta gazdálkodási lehetőség nélkül a kastélyt nem tudta volna fenntartani, így azt sem kérte.

Móricot édesapja eltiltotta a lovaktól, így az ifjú Móric csak annak halála után pattant nyeregbe. **Hajmeresztő mutatványaival** hamar ismertséget szerzett és nem csak Magyarországon, egész Európát bejárta a híre a nem mindennapi örült fiúnak, aki **halált megvető bátorsággal ugrat át szekereken, szakadékokon, lóval közlekedik a kastélyban**, sőt annak első emeletéről is leugratott egyszer állítólag. A lovak szeretete mellett **uradalmát is igyekezett fejleszteni**, mintagazdaságot épített. A modern technikai újításokat pártolta, a fejlődés és fejlesztés iránti elkötelezettsége **Széchenyi István barátságát** is meghozta számára. Nem állt nagy nőcsábász hírében, inkább a lovak érdekelték, egyszer mégis szerelembe esett. **Szíve a magyaroknak olyan ellenszenves Metternich kancellár lányát Leontine-t** (1811-1861) választotta. A fiatalok két külön világban éltek és természetük is ellentétes volt. A gróf merész, vakmerő és hirtelen természetét Leontine kedves, visszafogott, gondoskodó személyisége jól ellensúlyozta. A friss házasok részére, **1834-re készült el a Hild József tervei alapján klasszicista stílusban átalakított modern bajnai kastély**. Az addigi barokk épületegyüttes káprázatos átalakuláson ment keresztül, mellyel **az ország legszebb klasszicista épületei közé emelkedett.** Mivel korábbi épületek átalakítását és összekapcsolását kellett megvalósítani, az építész tehetsége itt is megmutatkozott. Ékes példája ennek az **egyedi délnyugati homlokzat, ahol a négyoszlopos portikusz** (oszlopos előcsarnok) az emeleti szintre került. A kastély belső terei is megújultak, az emeleten **a Raffaello-terem és az Etruszk-terem a stílus páratlan szépségű magyarországi emlékanyagai**, melynek terveit a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico (1777-1849) készítette. A bútorok nagy része is az ő nevéhez köthető, de volt még itt Londonból hozatott berendezés, a kovácsoltvas elemek bécsi mesterek keze nyomán készült el. Amíg az emeleten két külön szárnyban a gróf és a grófnő külön lakrészei kaptak helyet, a földszinten az ebédlő, billiárdterem, dohányzószalon, kártyaszoba, házikápolna helyezkedett el. A gróf a házasélet mellett sem hagyott fel az **életveszélyes mutatványokkal**, ami sokszor komoly sérülésekkel járt. A politika és a közügyek nem érdekelték, egyedül a hídépítés kérdése foglalkoztatta. 1850-re azonban utolérte végzete. **Linz mellett baleset érte, kirepült a lovaskocsiból és fejét egy vaskerítésbe verte.** Innentől kezdve viselkedése megváltozott, **dührohamok kínozták**, nem volt más megoldás, **egy prágai elmegyógyintézetbe zárták**. A következő 28 évben már csak árnyéka volt önmagának, ideje nagy részét vagy a bajnai kastélyban töltötte visszavonultan vagy, ha állapota azt kívánta, a döblingi elmegyógyintézetben (fiatalkori barátja, Széchenyi is itt volt már ekkoriban). Móric és Leontine házasságából két gyermek született. Első szülött fiúk Leó fiatalon meghalt, így az **örökös Sándor-Metternich Paulina** (1836-1921) lett. Paulina, apjához hasonlóan, különleges személyiség volt. Édesanyja féltestvéréhez, Richard von Metternich-hez ment feleségül, így a grófkiasszonyból hercegné lett. **Diplomata férjét elkísérte Párizsba, ahol hamar a társasági élet középpontjává vált a fiatal asszony.** A párizsi kommünt követően Bécsben folytatták izgalmas életüket, Paulina sokszínű személyisége, művészetek iránti rajongása, jó szervezőkészsége ismerté tette nevét. **Férje halálát követően, 1895-ben végleg Bajnára költözött.** Három lánya közül Klementina (1870-1963) maradt Bajnán, ők ketten a kastélyon modernizálásokat hajtottak végre. **Klementina soha nem ment férjhez**, így unokaöcsét fogta örökbe, **a bajnai uradalom örökösének Metternich-Sándor Ferenc Albertet** (1920-2009) **szánta**. Az élet azonban közbeszólt, a **II. világháború végén mindkettőjüknek menekülniük kellett Bajnáról.** Klementina 93 évesen Németországban hunyt el. Ferenc Albert a rendszerváltás után visszatért Bajnára, de akkor a birtokhoz tartozó földek nagy része már elkelt. A birtok nyújtotta gazdálkodási lehetőség nélkül a kastélyt nem tudta volna fenntartani, így azt sem kérte.

Kiállítás

Saját felvétel

Felhasznált források:

Borovszky Samu (1908) Esztergom vármegye történet II. rész IN Magyarország vármegyéi és városai 1908. 389 p.

Buza Péter (2009) Sándorok, Metternichek – és az Ördöglovas IN Budapest. 2009. 32. évf. 2. szám. 28-33 pp.

D. Mezey Alice – B. Benkhard Lilla (2001) Bajna, Sándor-Metternich-kastély IN Mentényi Klára (szerk.) Műemlékvédelmi Szemle 2001 Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója. Rövid jelentések. 193-195 pp.

Dippold Pál (2015) Amiről Herceghalom neve mond mesét IN Magyar Hírlap. 2015.01.30. 25. szám. 12 p.

Gyetvainé Balogh Ágnes – Fekete J. Csaba (2009) Sándor Antal palotaépítkezései a XVIII. században IN Műemlékvédelem. 2009. 4. szám 197-212 pp.

Erő Zoltán (2004) A bajnai Sándor-Metternich kastély helyreállításának újabb eredménye IN Műszaki Tervezés. 2004. 44. évf. 5-6. szám. 9-17 pp.

Nagy Iván (1858) Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 2. kötet 213-215 pp.

Octogon (2021) Az Ördöglovas visszatér IN. Octogon. 2021. 1. szám. 158-165 pp.

Rostás Péter (2022) Az Ördöglovas kastélyának feltámadása IN Magyar Iparművészet. 2022. 29. évf. 6. szám 42-51 pp.

Tóth Krisztina (2007 ) Bajna IN Bárdos István (szerk) Száz magyar falu

Török János (szerk.) (1866) Egyetemes Magyar Encyclopaedia 5. B-Bekker. 258 p.

Zsuppán András (2021) Az Ördöglovas kastélya: a pusztulás széléről menekült meg Magyarország egyik legszebb háza IN Válaszonline Kult. 2021.12.17.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

« Régebbi bejegyzések