Barion Pixel
Rejtett gyöngyszem Dunakeszin – a Lovaregyleti kápolna

Rejtett gyöngyszem Dunakeszin – a Lovaregyleti kápolna

Frissítés: 2024.06.26.

Szent Imre Plébánia és Nepomuki Szent János Kápolna

Cím: 2120 Dunakeszi, Kápolna utca 12. 

Látogatható: hétfő-vasárnap 07:00-19:00

Jegyárak: ingyenes

Megközelítés, parkolás: Az utcában a kápolna mellett ingyenesen lehet parkolni. A látogatás tervezése során érdemes figyelembe venni a miserendet, hogy ne akkor érkezz. (hétfő 18:00, szombat 16:45)

Honlap: https://www.alagiplebania.hu/

A ma Dunakeszihez tartozó Alagot 1889-ben vásárolta  meg a Magyar Lovaregylet. Ekkor kezdődött Alag csodás felemelkedése és a lóversenypályával és tréningezéssel foglalkozó lovarda hamar felkapott hely lett. Nem csak Magyarország, de Európa egyik legfejlettebb tréningközpontja épült meg. Egyre többen vásároltak itt házat, lóversenyek idején egész Pest ide sereglett. A lovarda körüli terület folyamatosan beépült és szépült. 

A Dunakeszin található Szent Imre templom ekkor már kicsinek bizonyult és messze is volt, további problémát okozott, hogy a növekvő lovász lakosságnak hiányzott egy iskola is. 

Az akkori plébános Révész István közreműködésével három grófi család támogatásával 1905-06 között készült el a kápolna. A három család összesen 200.000 aranykoronás alapítványt hozott létre, ebből 100.000 aranykoronából épült meg a kápolna és mellette az elemi iskola. Itt a lovászfiúk képzéséről gondoskodtak. A maradék összeget a Magyar Lovaregylet kezelte és ebből finanszírozták a kápolna és az iskola fenntartását.

A Pejacsevich, Almássy és Cziráky család rokoni kapcsolatban állt egymással, a kápolna falain a családi tragédiák következtében tragikusan elhunyt fiatal szeretteiknek állítottak emléket. Az oltár mellett két oldalt két emléktábla látható.

Az egyik tábla Pejacsevich Antal első feleségének, az akkor  még csak 22 éves Cziráky Johannának állít emléket, aki agyhártyagyulladásban halt meg.

A másik tábla a Beniczky házaspár szomorú sorsáról tudósít. A fiatalok, Beniczky István és Waldeck Valéria 1908 nyarán házasodtak össze és rögtön elindultak világkörüli útjukra. Már hazafelé indultak, amikor sorsuk megpecsételődött. A teljes történetet itt tudod elolvasni.

A II. világháborút követően a szovjet katonaság titkos lőszerraktárt alakított ki a kápolna melletti nyári istállóban. 1952. szeptember 8-án reggel a lőszerraktár felrobbant és hatalmas robbanás rázta meg a települést. A szerencsétlenségben több épület is teljesen megsemmisült. A kápolna tetőzete beszakadt, a mennyezet bedőlt, az ablakok betörték, a padok megsérültek, a márványoltár is megrongálódott, valamint leégett a sekrestye berendezése. A lelkész lakás teljes berendezése is a tűz martalékává vált. 1955 után a helyiek segítségével hozták helyre a kápolnát, majd 2001-02-ben már pályázatok útján sikerült teljesen felújítani. 

Felhasznált források:

Száraz György: A lovaregyleti kápolna Alagon. In Dunakeszi története I: A kezdetektől 1910-ig. Főszerk. Kerekes Dóra. Dunakeszi: Dunakeszi Város Önkormányzata. 2017. 354355. o.

Lőrincz Róbert: A Beniczky házaspár tragédiája. Egy alagi emléktábláról. Dunakeszi Helytörténeti Szemle, II. évf. 23. sz. (2009) 2. o.

1901. 03. 23. Vadász- és Versenylap 45. évf. 12. szám. 119 p.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Az elhagyott Luppa-mauzóleum

Az elhagyott Luppa-mauzóleum

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2024.06.13.

Cím: 2013 Pomáz, Ravatalozó utca

Látogatható: 0-24

Jegyárak: ingyenes

Megközelítés, parkolás: A Ravatalozó utcára befordulva balra kavicsos parkoló található. Innen könnyen el tudunk sétálni, jobbra a Batz gyár mellett elhaladunk, majd balra fordulva a domb tetején található az épület.

Roppant elkeserítő és szomorú látvány. Pomáz értéktárában szerepel a Luppa-mauzóleum, sőt a logójukban is látható az emblematikus épület.

A földszintről vasszerkezetű csigalépcső vezetett le a kriptába, ahol egymás felett két sorban helyezkednek el a koporsók az erre a célra kialakított falfülkékben. Ezt, ma már nem is láthatjuk, mivel annyiszor törtek be és dúlták fel a sírokat, hogy jelenleg le van betonozva a kripta teteje. De nem csak belülről tették tönkre a nyughelyet.

1994-ben a rézből készült tetőt szedték szét és vitték el. A 90-es években az önkormányzat segített és zsindelytetővel próbálták megóvni a beázástól. De a rongálások nem maradtak annyiban. Az évek alatt a korábbi bronzkaput is ellopták, majd elkezdődtek a firkálások és tovább rongálták. Az értelmetlen rombolás, a holtak nyugalmának megzavarása, az ősök felé tanúsított ilyen fajta tiszteletlenség felfoghatatlan.  A kérdések zakatolnak, a válaszok hiányoznak.

A Luppa-Mandics család sírboltját 1912-ben építtette Mandics Milán, aki Luppa Paula és Mandics Pál fia volt. A Luppa család Pomáz egyik leggazdagabb szerb családja volt, akik hozzájárultak a település életéhez, fejlesztették azt és mecénási tevékenységet is végeztek. A ma közismert Luppa-sziget is hozzájuk kötődik, Luppa Péter vásárolta meg és ültette be.

1949-ben a földhivatal egy téves bejegyzés során elvette a Luppa-Mandics családtól a mauzóleumot és egy pomázi családhoz került. A helyzetet 2021-ben sikerült orvosolni, mikor ajándékozási eljárás keretében a mauzóleum az önkormányzat birtokába jutott. Eltelt azóta 3 év és a helyzet csak romlik. A beázás nem kíméli az épületet, ahogy az sem, hogy valakik dühöngőnek használják. Az önkormányzat fejlesztési térképén az szerepel, hogy 2021-24 között 33 millió forintot költöttek az épületre és egy olyan kép jelenik meg, melyen nem szerepelnek a firkálások és a növényzettel benőtt falak. A tájékoztató szerint az önkormányzat évről évre 15 millió forintot különít el a mauzóleumra és arra várnak, „hogy valamely műemlék épület felújítására létrehozott pályázat ugyanennyi támogatást hozzátegyen”.

Reméljük, hogy mielőbb megoldás érkezik és az elmúlt évtizedek hányattatásai után a Luppa-Mandics család sírboltjában nyugvók megkapják azt nyugalmat és tiszteletet, melyet mindenki megérdemel, még ha többen láthatóan nem is így gondálták az évek alatt.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Vácrátóti arborétum

Vácrátóti arborétum

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2024.06.12.

Cím: 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2-4.

Látogatható:

  • márc. 1. – nov. 1. minden nap 8:00-18:00 (beltér 8:30-17:30)
  • nov. 2. – febr. 28. minden nap 8:00-16:00 (beltér 8:30-15:30)
  • hétfőnként az üvegház zárva tart

Jegyárak:

  • felnőtt: 2700 Ft | hétfő-csütörtök munkanapon 2.200 Ft
  • nyugdíjas, diák, pedagógus: 1.800 Ft
  • családi jegy (3 gyerekkel): igazolvánnyal 7.000 Ft | igazolvány nélkül 8.500 Ft

 

Megközelítés, parkolás:

  • Kisebb parkoló az arborétum előtt találhat, ha itt nem találunk helyet, akkor a környező utcákban van lehetőség parkolni. Egyes helyeken fizetős a parkolás, érdemes figyelni és tájékozódni!
  • Tömegközlekedéssel: buszmegálló az arborétum előtt |  vonattal Vácig lehet eljutni, onnan busszal (Volánbusz 346-os Vác-Gödöllő járatai)

Honlap: https://botanikuskert.hu/

Igazi feltöltődés és kikapcsolódás kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A vácrátóti arborétum egész napos program, ahol a világ zajától elvonulva, a természet megnyugtató ölelésében életre kel a csoda. Ha még nem jártál itt, kár lenne kihagyni.

Itt található az ország legnagyobb növényházi gyűjteménye. A fák, bokrok és növények között különleges épületek bukkannak elő, a vízimalom és a műromok egy igazi mesevilágba repítenek. A tórendszer körül mindenhol találunk padokat, ahol megpihenhetünk és élvezhetjük a környezet szépségét. A romantikus hangulatot fokozzák a zegzugos ösvények, a  jó levegő és a vízesés varázslatos hangulata garantáltan kiszakít a hétköznapok szürkeségéből.

Családi programnak is kiváló, a 13 ezer növényfajt bemutató, kétszáz éves, nemzetközileg is jegyzet botanikus kertben mindenki tanulhat újat.

Ha már kellemesen elfáradtunk és megéheznénk, az arborétum területén kenyérlángos, rétes és kürtőskalács várja a látogatókat. A parkolás forgalmas napokon nehezebb lehet, ilyenkor többen vannak, hamar megtelik a kis parkoló, érdemes a mellékutcák felé venni az irányt.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz:

Kastély nászajándékba – Acsaújlak Prónay-Patay kastély

Kastély nászajándékba – Acsaújlak Prónay-Patay kastély

Látogatással kapcsolatos információk

Frissítés: 2024.05.29.

Cím: 2683 Acsa, Kastély út 1.

Látogatható: H-V 09:00-19:00

Jegyárak: teljes árú: 2.990 Ft | nyugdíjas: 2.290 Ft | diák: 2.290 Ft | családi: 8.800 Ft

Megközelítés, parkolás: Főbejárat mellett, ingyenes

Honlap: https://acsaikastely.hu/

Az acsaújlaki kastély nem csupán kirándulási helyszínnek kitűnő. Ha például van 5 milliárd forintod és új házat keresel, mint vásárló is megnézheted, hiszen a kastély jelenleg eladó.

Na de nézzük mit is tudunk a kastély történetéről! Az biztos, hogy Acsán és környékén az egy négyzetméterre jutó kastélyok száma magasabb mint az megszokott, hogy hiszen a 20. század elején még 3 kastély állt itt. Mindhárom a Prónayak bárói ágához kötődik. Az acsai kastélyról és a Prónay bárókról külön 3 részes videósorozatot és leírást találsz az oldalon.

Az acsaújlaki kastélyt báró Prónay Dezső építtette 1907 és 10 között. A rossznyelvek szerint a báró azért építette a lányának a kastélyt, mert nem volt elégedett annak rangon aluli házasságával és ezért kitiltotta őt a kastélyból. Sőt a fáma még arról is szól, hogy az acsai és az acsaújlaki kastély egy-egy emeleti terasza egymás felé néz, hogy a lány legalább innen láthassa anyját. Mielőtt nagyon elragadna ez a történet, lerántom a leplet… nem igaz a rege.

A valóság az, hogy az acsai kastély hitbizomány részét képezte és Prónay Dezsőnek csak egyetlen lánya született, Ifigénia, aki nem örökölhette azt. A hitbizomány örököse Prónay Dezső testvérének fia, báró Prónay György volt. A báró szerette a lányát és gondoskodni is akart róla, így az acsai kastélyhoz közel építette fel a kastélyt, mindössze 3 km a távolság.

Egyes helyeken nászajándékként hivatkoznak a kastélyra, aminek már sokkal inkább van valóság alapja, hiszen Ifigénia 1907. szeptember 28-án ment feleségül Patay Tiborhoz. A fiatal pár itt alapított családot, három fiúk született. Érdekesség, hogy Ifigéniának és fiainak is hosszú élet adott meg, Ifigénia 92 évig, fiai, 101, 99 és 105 éves korukig éltek.

Patay Tibor 1941-ben meghal, ezután 1914-ben született fia, Patay Pál veszi át a birtok ügyeit. Patay Pált régészeti és harangkutatói munkássága révén szokták említeni, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusa is volt. Mindemellett, azonban báró Prónay Dezső unokája, aki az acsaújlaki kastélyban nőtt fel. Tőle tudjuk, hogy a második világháború alatt az egyik bátyja elérte a svéd követségen, hogy a kastélyt gyermekotthonnak nyilvánítsák, még svéd zászlót is kitűzhettek az épületre, mely így a harcok során biztonságos menedéke volt az egész családnak.

A második világháború után hamar kiderült, hogy a kastéllyal és birtokkal rendelkezők nem lesznek az új rendszer kedvencei, így Patay Pál jobbnak látta, ha mindenféle ellenszolgáltatás nélkül lemond a családi örökségről és az állam rendelkezésre átadta a kastélyt és a birtokot.

Az államosítást követően az állami gazdaság használta, majd a Lapkiadó vendégháza volt. 1986-ban az ország egyik első kastélyszállójaként nyitotta meg kapuit. 1993-ban magánkézbe került, egy német vadász vásárolta meg, a kastélyban ma is látható vadászati motívumok innen erednek. 2011-12-ben részben uniós forrásból felújították, majd kreatív alkotóközpontként működött. 2017-től privát kastély, mely jelenleg eladó.

Ha az acsaújlaki kastélyba látogatunk, ne számítsunk hagyományos múzeumi élményre. A kastély magántulajdonban van és jelenleg is használják. Az építészeti kialakítás izgalmas, bár a kastély a 20. század elején épült, a minta mégis a régi acsai kastély volt. Ezért egy saroktornyos, a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra emlékeztető épületet tekinthetünk meg.

A felújított és modernizált kastély belső terei igényes kialakításúak, bár a bútorok inkább a modern irányba hatnak. A vélemények eltérőek, és persze mások az egyéni szempontok egy kastélylátogatás során. Én a magam részéről a magyar Versailles megnevezést erősnek tartom. És halkan talán még azt is mondanám, hogy egy nagyon gazdag modern ember megpróbált egy kastélyt hangulatához illően berendezni. Annyi bizonyos, hogy az itteni látogatás nem a korábbi tulajdonosoknak való emlékezet állításról szól, inkább betekintést enged egy 21. századi privát kastély falai közé. Hogyha ezzel tisztában vagyunk és ilyen szemüveggel látogatunk el egy kellemes délután a kastélyba, akkor egy izgalmas élményben lehet részünk.

Felhasznált források:

https://acsaikastely.hu/acsai-kastely-tortenete/

Kastélyok. Úttörő Űrszonda. 1980.08.01.

Tarts velem a közösségi oldalakon is! Itt megtalálsz: