Barion Pixel
Oldal Kiválasztása
Somlószőlős és a Zichy-kastély

Somlószőlős és a Zichy-kastély

HASZNOS INFORMÁCIÓK

Frissítés: 2024.07.26.

Cím: 8483 Somlószőlős, Bem utca vége

Megközelítés: Somlószőlősön a főútról jobb kanyarodhatunk le a Bem utcára. A kicsi, szűk utca elején már láthatjuk a kastélyt. Ha ezen az úton megyünk, akkor egyből a kastély elé érünk. Itt az autót is le tudjuk rakni.

Tömegközlekedéssel Somlószőlős autóbusszal közelíthető meg, a járatok a devecseri autóbusz-állomásról indulnak. Ha így érkezünk, akkor Somlószőlős alsó állomáson kell leszállni. A főutcán visszafelé haladva a harmadik utca lesz balra a Bem utca.

Somlószőlős Veszprém vármegyében Devecsertől 12 km-re található. A település nevével 1898-ig Nagyszőlősként találkozhatunk. A névváltozásra azért volt szükség, mert Kárpátalján is volt egy ugyanilyen nevű település.

Első írásos említése 1211-ből származik, a kezdetektől fogva szőlőműveléssel foglalkoztak a területen. Nagyszőlős a 14. századtól a Verzsenyi családhoz tartozott, feltételezhető, hogy a mai kastély helyén udvarház állt.

A falu jelenlegi katolikus temploma is bővelkedik történelmi érdekességekben. 1965-ben a templom északi része felett beomlott a mennyezet, a helyreállítási munkák közben fedezték fel, hogy az épület majdnem teljes egészében magában rejti a középkori templomot. 1968-72 között a szakemberek elvégezték a falkutatást, a helyreállítási és a restaurálási munkákat. Ekkor vált világossá, hogy itt a középkortól állt templom, mely amellett, hogy többször leégett, számos átalakítást és bővítést is megélt az évek alatt. A maradványok alapján a román kori épületrészek a 12. század második fele – 13. század elejéről, a gótikus bővítés és a torony 13. század végéről, még a templom körüli temetőt körülvevő fal a 14. századból való.

A feltárások során előkerültek a román kori és gótikus építkezések nyomai, valamint a falakon a Szent György legendát ábrázoló freskórészletek bukkantak elő. A képek magasabb iskolázottságra utaló jelei és olaszos hatása miatt valószínűleg az a Vezsenyi László lehetett a megrendelő, aki I. Lajos, Mária királynő és Zsigmond király udvarában is belső embernek számított. Az ő nevéhez fűződik a pécselyi Zádor-vár és a nagyvázsonyi vár első szakaszának építtetése is. A templom első írásos említése egy 1469-es oklevélben tűnik fel, itt említik a Szent György tiszteletére emelt épületet.

A Vezsenyi család 1473-ban kihal, Nagyszőlőst a többi Vezsenyi birtokkal együtt Kinizsi Pál kapja meg Mátyás királytól. Kinizsi halála után feleségének második férjén (Kamicsáczi Horváth Márk) keresztül a vázsonyi Horváth család örökli a birtokot.

A középkorban virágzó településnek számító Nagyszőlős nagy jövő előtt állhatott volna, azonban ennek a török pusztítás gátat szabott. Bár teljesen nem néptelenedett el, a magyar és a török hadak egyaránt pusztították, a fejlődés nem tudott megindulni.

Közben, a 16. század első felében a lakók áttértek a protestáns vallásra, az 1530–40-es évektől kezdve ők használták a templomot.

1649-ben a vázsonyi uradalom, Nagyszőlőssel együtt Zichy István győri vicegenerális tulajdonába kerül. 1724-ben a Zichyek újjászervezik a falut és a templomot is visszaveszik az evangélikusoktól. 1725-ben gróf Zichy János barokk stílusban újíttatja fel a templomot, melyet ekkor Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. Innentől ismét a katolikusok szolgálatában áll.

A 19. század közepén gróf Zichy-Ferraris Manó tragikus véget ért házasságát követően itt építteti fel kastélyát 1851-ben. A gróf korábban az oroszvári kastélyt alakítatta át angol romantikus stílusban, melyet a “magyar Windsornak” is neveztek kortársai. A válás következtében anyagi helyzete megromlott, az oroszvári kastélyt eladja testvérének, majd Nagyszőlősön kisebb méretű, de ugyanúgy angol romantikus stílusban építteti fel otthonát, melyet Voyta Adolf tervezett.

A kastély téglalap alaprajzú, északi oldalához boltozott, tornyokkal övezett kocsialáhajtó kapcsolódik. Az épület legszebb részei a bevillágítós mennyezet (ez jelenleg le van zárva) illetve a máig megmaradt egykarú, fából épített lépcső. A bástyaszerű tornyok, a csúcsíves ablakrészek, a pártázat és Tudor-íves főbejárat és kapu gyönyörűen felelevenítik az angol gótikus stílus elemeit, a kastély várakat idéző miliője nem marad el. Az egyemeletes épület középső részén egy kétemeletes, lapos, lőréses pártázatú torony emelkedik. A tömegelhelyezés mozgalmas, mégis szimmetrikus. A kastélyhoz télikert és angol park is csatlakozott, ezeknek ma már nyoma sincs. A télikert egy régi képeslapon bukkan fel, az angol park pedig 19. századi térképen fedezhető fel.

Manó gróf 1877-ben meghalt, saját gyermeke nem volt. Végrendelete alapján unokaöccse gróf Zichy-Ferraris Lajos Nagyszőlősön a katolikus templom déli oldalához csatlakozóan kriptát építtetett. Ide temették Manó grófot, Zichy Lajost, bátyját Viktort, Zichy Bódogot (Manó testvére) és a Watzdorff család hat tagját. A bejárat fölött még ma is látható a család öntöttvas Johannita lovagrend címere.

Manó gróf örökösei közül gróf Zichy-Ferraris Emília báró Watzdorff Konrád felesége lett, a nagyszőlősi kastély így került a Watzdorff családhoz. A báró 1922-ben meghal és a család anyagi helyzete annyira megromlott, hogy 1936-ban a kastélyt elárverezik, a falu lesz az új birtokos.

A kastélyban 1939 decemberében, hivatalosan a Magyar-Lengyel Cserkészek Körének szervezésében, a lengyel cserkésztábor nyílt meg. Valójában menekülttábor lett. Miután 1939 szeptemberében Németország megtámadta Lengyelországot megindult a lengyel menekülthullám. Id. Antall József menekültügyi kormánybiztos 119 lengyel menekülttábort hozott létre az országban, a somlószőlősi kastély is ezek között volt.

Az országba érkező menekülteknek új igazolványokat állítottak ki. Állítólag, amikor id. Antall József meglátta, hogy az új okmányokon az izraelita megjelölés szerepel, azonnal egy tollvonással áthúzta őket és kézzel írott megjegyzéssel visszaküldte: Mindenki katolikus! – jól érezte már akkor, hogy az antiszemitizmus hamar át fogja járni az egész kontinenst.

A II. világháborúban megállapodás született arról, hogy orosz hadifoglyok nem lehetnek az országban. Ennek ellenére sokan szöktek át és jó pár orosz katona húzta meg magát a somlószőlősi kastélyban. A tudósítások szerint egészen beilleszkedtek itt, páran magyarul is megtanultak. Az orosz hadifoglyok kiadatását a németeknek id. Antall nem támogatta, ettől függetlenül a katonák sorsa szomorú véget ért. Az ide érkező szovjet csapatok árulónak tekintették bajtársaikat és többüket kivégezték.

A II. világháború után a kastélyból gyermekintézmény lett. 1990 után volt több gazdája, de a terveken kívül nem történt más. Jelenlegi tulajdonosai pár éve még végeztek munkálatokat, az ablakokon még ott a fólia, de ezek is abba maradtak. Néha feltűnik a kastély egy-egy ingatlanos oldalon, mint eladó épület, de sajnos még nem érkezett el az ideje, hogy ez a csodaszép épület újra régi fényében ragyoghasson.

SAJÁT FELVÉTELEK

FORRÁSOK

Koppány Tibor. A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása. IN Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. 1974. 207-255 pp.

László Cs. 2001. Somlőszőlős, Zichy-kastély. IN Mentényi K. (szerk.). Műemlékvédelmi Szemle 2001. 249-250 pp.

Tóth D. 2004. Amikor “mindenki katolikus” volt - Emléklapok id. Antall Józsefről. IN. Új Horizont. XXXII. évf. 2004. 4. szám. 41-55 pp.

Tóth D. b. 2004. Emlékezés idős Antall Józsefre. IN Comitatus. 2004. 14. évf. 7-8. szám. 151-154 pp.

Rejtett gyöngyszem Dunakeszin – a Lovaregyleti kápolna

Rejtett gyöngyszem Dunakeszin – a Lovaregyleti kápolna

HASZNOS INFORMÁCIÓK

Frissítés: 2024.06.26.

Szent Imre Plébánia és Nepomuki Szent János Kápolna

Cím: 2120 Dunakeszi, Kápolna utca 12. 

Látogatható: hétfő-vasárnap 07:00-19:00

Jegyárak: ingyenes

Megközelítés, parkolás: Az utcában a kápolna mellett ingyenesen lehet parkolni. A látogatás tervezése során érdemes figyelembe venni a miserendet, hogy ne akkor érkezz. (hétfő 18:00, szombat 16:45)

Honlap: https://www.alagiplebania.hu/

A ma Dunakeszihez tartozó Alagot 1889-ben vásárolta meg a Magyar Lovaregylet. Ekkor kezdődött Alag csodás felemelkedése, a lóversenypályával és tréningezéssel foglalkozó lovarda hamar felkapott hely lett. Itt épült meg nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legfejlettebb tréningközpontja. Egyre többen vásároltak itt házat, lóversenyek idején egész Pest ide sereglett. A lovarda körüli terület folyamatosan beépült és szépült. 

A Dunakeszin található Szent Imre templom ekkor már kicsinek bizonyult és messze is volt, és problémát okozott, hogy a növekvő lovász lakosságnak hiányzott egy iskola is. 

Az akkori plébános Révész István közreműködésével, három grófi család támogatásával 1905–06 között készült el a kápolna. A három család összesen 200.000 aranykoronás alapítványt hozott létre, ebből 100.000 aranykoronából épült meg a kápolna és mellette az elemi iskola. Itt a lovászfiúk képzéséről gondoskodtak. A maradék összeget a Magyar Lovaregylet kezelte és ebből finanszírozták a kápolna és az iskola fenntartását.

A Pejacsevich, Almássy és Cziráky család rokoni kapcsolatban állt egymással, a kápolna falain a családi tragédiák következtében tragikusan elhunyt fiatal szeretteiknek állítottak emléket. Az oltár mellett két oldalt két emléktábla látható.

Az egyik tábla Pejacsevich Antal első feleségének, az akkor még csak 22 éves Cziráky Johannának állít emléket, aki agyhártyagyulladásban halt meg.

A másik tábla a Beniczky házaspár szomorú sorsáról tudósít. A fiatalok, Beniczky István és Waldeck Valéria 1908 nyarán házasodtak össze és rögtön elindultak világkörüli útjukra. Már hazafelé indultak, amikor sorsuk megpecsételődött. A teljes történetet itt tudod elolvasni.

A II. világháborút követően a szovjet katonaság titkos lőszerraktárt alakított ki a kápolna melletti nyári istállóban. 1952. szeptember 8-án reggel a lőszerraktár felrobbant és hatalmas robbanás rázta meg a települést. A szerencsétlenségben több épület is teljesen megsemmisült. A kápolna tetőzete beszakadt, a mennyezet bedőlt, az ablakok betörték, a padok megsérültek, a márványoltár is megrongálódott, valamint leégett a sekrestye berendezése. A lelkészlakás teljes berendezése is a tűz martalékává vált. 1955 után a helyiek segítségével hozták helyre a kápolnát, majd 2001–02-ben már pályázatok útján sikerült teljesen felújítani. 

SAJÁT FELVÉTELEK

FORRÁSOK

Száraz György: A lovaregyleti kápolna Alagon. In Dunakeszi története I: A kezdetektől 1910-ig. Főszerk. Kerekes Dóra. Dunakeszi: Dunakeszi Város Önkormányzata. 2017. 354‒355. o.

Lőrincz Róbert: A Beniczky házaspár tragédiája. Egy alagi emléktábláról. Dunakeszi Helytörténeti Szemle, II. évf. 2‒3. sz. (2009) 2. o.

1901. 03. 23. Vadász- és Versenylap 45. évf. 12. szám. 119 p.

Az elhagyott Luppa-mauzóleum

Az elhagyott Luppa-mauzóleum

HASZNOS INFORMÁCIÓK

Frissítés: 2026.06.13.

Cím: 2013 Pomáz, Ravatalozó utca

Látogatható: 0-24

Jegyárak: ingyenes

Megközelítés, parkolás: A Ravatalozó utcára befordulva balra kavicsos parkoló található. Innen könnyen el tudunk sétálni, jobbra a Batz gyár mellett elhaladunk, majd balra fordulva a domb tetején található az épület.

Roppant elkeserítő és szomorú látvány. Pomáz értéktárában szerepel a Luppa-mauzóleum, sőt a logójukban is látható az emblematikus épület.

A földszintről vasszerkezetű csigalépcső vezetett le a kriptába, ahol egymás felett két sorban helyezkednek el a koporsók az erre a célra kialakított falfülkékben. Ezt, ma már nem is láthatjuk, mivel annyiszor törtek be és dúlták fel a sírokat, hogy jelenleg le van betonozva a kripta teteje. De nem csak belülről tették tönkre a nyughelyet.

1994-ben a rézből készült tetőt szedték szét és vitték el. A 90-es években az önkormányzat segített és zsindelytetővel próbálták megóvni a beázástól, de a rongálások nem maradtak annyiban. Az évek alatt a korábbi bronzkaput is ellopták, majd elkezdődtek a firkálások és tovább rongálták. Az értelmetlen rombolás, a holtak nyugalmának megzavarása, az ősök felé tanúsított ilyen fajta tiszteletlenség felfoghatatlan. 

A Luppa–Mandics család sírboltját 1912-ben építtette Mandics Milán, aki Luppa Paula és Mandics Pál fia volt. A Luppa család Pomáz egyik leggazdagabb szerb családja volt, akik hozzájárultak a település életéhez, fejlesztették azt és mecénási tevékenységet is végeztek. A ma közismert Luppa-sziget is hozzájuk kötődik, Luppa Péter vásárolta meg és ültette be.

1949-ben a földhivatal egy téves bejegyzés során elvette a Luppa–Mandics családtól a mauzóleumot és egy pomázi családhoz került. A helyzetet 2021-ben sikerült orvosolni, mikor ajándékozási eljárás keretében a mauzóleum az önkormányzat birtokába jutott.

A beázás nem kíméli az épületet, ahogy az sem, hogy valakik dühöngőnek használják.

Reméljük, hogy mielőbb megoldás érkezik és az elmúlt évtizedek hányattatásai után a Luppa–Mandics család sírboltjában nyugvók megkapják azt nyugalmat és tiszteletet, melyet mindenki megérdemel, még ha többen láthatóan nem is így gondálták az évek alatt.

SAJÁT FELVÉTELEK

Vácrátóti arborétum

Vácrátóti arborétum

HASZNOS INFORMÁCIÓ

Frissítés: 2026.09.15.

Cím: 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2-4.

Látogatható:

  • márc. 1. - nov. 1. minden nap 8:00-18:00 (beltér 8:30-17:30)
  • nov. 2. - febr. 28. minden nap 8:00-16:00 (beltér 8:30-15:30)
  • hétfőnként az üvegház zárva tart

Jegyárak:

  • felnőtt: 3 000 Ft
  • nyugdíjas, diák, pedagógus: 2 500 Ft
  • családi jegy: 9 000 Ft

 

Megközelítés, parkolás:

  • Kisebb parkoló az arborétum előtt található, ha itt nem találunk helyet, akkor a környező utcákban van lehetőség parkolni. Egyes helyeken fizetős a parkolás, érdemes figyelni és tájékozódni!
  • Tömegközlekedéssel: A buszmegálló az arborétum előtt található. Vonattal Vácig lehet eljutni, onnan busszal (Volánbusz 346-os Vác-Gödöllő járatai).

Honlap: https://botanikuskert.hu/

Igazi feltöltődés és kikapcsolódás kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A vácrátóti arborétum egész napos program, ahol a világ zajától elvonulva, a természet megnyugtató ölelésében életre kel a csoda. Ha még nem jártál itt, kár lenne kihagyni.

Itt található az ország legnagyobb növényházi gyűjteménye. A fák, bokrok és növények között különleges épületek bukkannak elő, a vízimalom és a műromok egy igazi mesevilágba repítenek. A tórendszer körül mindenhol találunk padokat, ahol megpihenhetünk és élvezhetjük a környezet szépségét. A romantikus hangulatot fokozzák a zegzugos ösvények, a jó levegő és a vízesés varázslatos hangulata garantáltan kiszakít a hétköznapok szürkeségéből.

Családi programnak is kiváló, a 13 ezer növényfajt bemutató, kétszáz éves, nemzetközileg is jegyzet botanikus kertben mindenki tanulhat újat.

Ha már kellemesen elfáradtunk és megéheznénk, az arborétum területén kenyérlángos, rétes és kürtőskalács várja a látogatókat. A parkolás forgalmas napokon nehezebb lehet, ilyenkor többen vannak, hamar megtelik a kis parkoló, érdemes a mellékutcák felé venni az irányt.

SAJÁT FELVÉTELEK

Kastély nászajándékba – Acsaújlak Prónay-Patay kastély

Kastély nászajándékba – Acsaújlak Prónay-Patay kastély

HASZNOS INFORMÁCIÓK

Frissítés: 2026. 09. 13.

Cím: 2683 Acsa, Kastély út 1.

Látogatható: H-V 09:00-19:00

Jegyárak: teljes árú: 3.990 Ft | nyugdíjas: 2.990 Ft | diák: 2.990 Ft | családi: 10.000 Ft

Megközelítés, parkolás: Főbejárat mellett, ingyenes

Honlap: https://acsaikastely.hu/

Acsán a 20. század elején még három kastély állt, mindegyik a Prónayak bárói ágához tartozott. Erről külön cikket találsz itt.

Az acsaújlaki kastélyt báró Prónay Dezső építtette 1907–10 között. A rossznyelvek szerint az építésnek az volt az oka, hogy a báró nem volt elégedett a lánya rangon aluli házasságával. Sőt a fáma még arról is szólt, hogy az acsai és az acsaújlaki kastély egy-egy emeleti terasza egymás felé néz, hogy a lány legalább innen láthassa anyját. Mielőtt nagyon elragadna ez a történet, lerántom a leplet: nem igaz a rege.

A valóság az, hogy az acsai kastély hitbizomány részét képezte és Prónay Dezsőnek csak egyetlen lánya született, Ifigénia, aki nem örökölhette azt. A hitbizomány örököse Prónay Dezső testvérének fia, báró Prónay György volt. A báró szerette a lányát és gondoskodni is akart róla, így az acsai kastélyhoz közel építtette fel a kastélyt, mindössze 3 km a távolság.

Egyes helyeken nászajándékként hivatkoznak a kastélyra, aminek már sokkal inkább van valóság alapja, hiszen Ifigénia 1907. szeptember 28-án ment feleségül Patay Tiborhoz. A fiatal pár itt alapított családot, három fiúk született. Érdekesség, hogy Ifigéniának és fiainak is hosszú élet adott meg, Ifigénia 92 évig, fiai, 101, 99 és 105 éves korukig éltek.

Patay Tibor 1941-ben meghalt, ezután fia, Patay Pál veszi át a birtok ügyeit. Patay Pált régészeti és harangkutatói munkássága révén szokták említeni, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusa is volt. Mindemellett, azonban báró Prónay Dezső unokája, aki az acsaújlaki kastélyban nőtt fel. Tőle tudjuk, hogy a második világháború alatt az egyik bátyja elérte a svéd követségen, hogy a kastélyt gyermekotthonnak nyilvánítsák, még svéd zászlót is kitűzhettek az épületre, mely így a harcok során biztonságos menedéke volt az egész családnak.

A második világháború után hamar kiderült, hogy a kastéllyal és birtokkal rendelkezők nem lesznek az új rendszer kedvencei, így Patay Pál jobbnak látta, ha mindenféle ellenszolgáltatás nélkül lemond a családi örökségről, és az állam rendelkezésre átadta a kastélyt és a birtokot.

Az államosítást követően az állami gazdaság használta, majd a Lapkiadó vendégháza volt. 1986-ban az ország egyik első kastélyszállójaként nyitotta meg kapuit. 1993-ban magánkézbe került, egy német vadász vásárolta meg, a kastélyban ma is látható vadászati motívumok innen erednek. 2011–12-ben részben uniós forrásból felújították, majd kreatív alkotóközpontként működött. 2017-től privát kastély, mely jelenleg eladó.

Ha az acsaújlaki kastélyba látogatunk, ne számítsunk hagyományos múzeumi élményre. A kastély magántulajdonban van és jelenleg is használják. Az építészeti kialakítás izgalmas, bár a kastély a 20. század elején épült, a minta mégis a régi acsai kastély volt. Ezért egy saroktornyos, a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra emlékeztető épületet tekinthetünk meg.

A felújított és modernizált kastély belső terei igényes kialakításúak, bár a bútorok inkább a modern irányba hatnak. A vélemények eltérőek, és persze mások az egyéni szempontok egy kastélylátogatás során. Én a magam részéről a magyar Versailles megnevezést erősnek tartom. És halkan talán még azt is mondanám, hogy egy nagyon gazdag modern ember megpróbált egy kastélyt hangulatához illően berendezni. Annyi bizonyos, hogy az itteni látogatás nem a korábbi tulajdonosoknak való emlékezet állításról szól, inkább betekintést enged egy 21. századi privát kastély falai közé. Hogyha ezzel tisztában vagyunk és ilyen szemüveggel látogatunk el egy kellemes délután a kastélyba, akkor egy izgalmas élményben lehet részünk.